Százmilliárdos biznisz a lakáskiadás

2016. június 3., péntek 18:41

Magyarországon a becslések szerint 120-200 ezer család él bérlakásban, az általuk fizetett bérleti díjak pedig a tulajdonosoknak évente 144-240 milliárd forintnyi bevételt hoznak. Ha ezután tisztességesen adóznának, évi 19-32 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót kellene betolniuk az államkasszába. De ez persze csak az elmélet, a gyakorlat köztudottan másképp fest.

A bérlakások iránti igény idén jelentősen megnőtt, az ebből adódó lehetőséggel pedig rengetegen élnek: az elmúlt évben összesen közel 170 ezren kerestek bérlőt ingatlanjukba, idén január óta pedig minden hónapban 20-75 százalékkal több hirdetést adtak fel a tulajdonosok, mint az azt megelőzőben – derül ki az Ingatlan.com több mint 240 ezer hirdetésen alapuló összeállításából. Az ismert számok alapján úgy becsülhető, hogy hazánkban összesen 120-200 ezer olyan lakás és ház lehet, amelyet piaci alapon adnak ki gazdáik.

A legszegényebbeknek nem segítség

A lakhelyüktől távol dolgozó alkalmazottaknak adott lakástámogatás hamarosan adómentessé válhat, sőt még adókedvezményt is kaphat a munkáltató. A nemrég benyújtott törvényjavaslat értelmében minden olyan munkavállalónak adható ilyen segítség, aki munkahelyétől több mint 60 kilométerre vagy 3 órányi utazásra él. Mindez az albérleti piacot nagyban fehérítheti, hiszen támogatás csak legálisan kivett bérlemények után kérhető. Ezt a támogatási ötletet néhány napja a Habitat for Humanity Magyarország is véleményezte, kicsit más szemszögből.

A lakhatási szegénység ellen küzdő szervezet szerint a nemzetgazdasági miniszter javaslata alapvetően jó, de igényelne némi módosítást és kiegészítéseket annak érdekében, hogy valóban segítsen a munkavállalókon, különösen azoknak, akik igazán szegények. Baj vele például az, hogy a nem alkalmazotti jogviszonyban dolgozók vagy minimálbért keresők nem vagy csak nagyon kis mértékben tudják majd igénybe venni, számukra csak a közpénzből nyújtott lakásbérleti vagy lakásfenntartási támogatás nyújthatna segítséget.

A támogathatók körét tovább korlátozza az, hogy csak határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 órás munkavégzés mellett adható, így a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők és a részmunkaidőben dolgozók, jellemzően a kisgyermekes szülők nem igényelhetik.

„Ennél pontosabb számot nem lehet mondani, mert a nem bejelentett, láthatatlanul kiadott lakások száma nem ismert, akár tízezres nagyságrendű eltérés is elképzelhető. A 120-200 ezres nagyságrend viszont összhangban van az Eurostat adataival, amely szerint a magyarországi népesség több mint 3 százaléka él piaci alapon kiadott lakóingatlanban” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzáteszi, hogy ismert az is, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok alapján 383 ezer üres lakás van hazánkban.

Százmilliárdos nagyságrend

A kiadó ingatlanok átlagos bérleti díja az elmúlt év adatai alapján országos szinten 100 ezer forint körül alakult, ebből adódóan a tulajdonosok éves bevétele 144-240 milliárd forintot tehetett ki. Ez adózási szempontból mindenképpen jelentős tétel: ha a 10 százalékos költségátalányt alkalmazó elvonással számolunk, akkor a piaci alapon kiadott lakóingatlanból származó jövedelem 90 százaléka után fizetett 15 százalékos személyi jövedelemadó 19-32 milliárd forintosra rúg. „A kiadásból származó jövedelmet csökkentheti még az egészségügyi hozzájárulás is, de ezt nem minden esetben kell fizetni, így ezért pontos összeget nehéz becsülni. Az pedig továbbra is kérdéses, hogy valójában hányan adóznak a lakáskiadás után” – mondja Balogh László.

Arra vonatkozóan szintén csak becslések vannak, hogy hányan vesznek lakást kifejezetten kiadási célból: Budapesten a májusi adatok szerint még mindig minden harmadik vevő közülük kerül ki, vidéken pedig ötödük az. Ebből adódóan számolni kell azzal, hogy az újabb vételek miatt a bérlakások száma egyre nő, előbb-utóbb árverseny alakulhat ki, ami idővel akár csökkentheti is az árakat.

Hatalmas a szórás

Az elmúlt 12 hónapban meghirdetett lakások és házak adataiból számított havi 100 ezer forintos bérleti díj persze csak az országos átlag, területenként hatalmas a szórás. Budapesten például a kiadó lakásokat átlagosan havi 140-160 ezer forintért hirdetik, ez pedig jelentősen felhúzza az országos átlagot. Emellett Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében is 100 ezer forint fölötti az átlagár. Győr városában az olcsó albérlet ismeretlen, 70-80 ezer forintért még panelgarzont is alig lehet kivenni, válogatni pedig csak a 110-150 ezer forintos minimális felhozatalból lehet. Az olyan településeken, mint például Kecskemét, szintén az egekbe szöknek az árak: a városban még a 30 négyzetméter körüli jobb állapotú panelekért is elkérnek havi 40-50 ezer forintot. Nem véletlen, hogy még a Mercedes is kedvezményes bérlakással segíti munkavállalóit. Viszont más vidékeken bőven vannak akár 80-100 ezer forintnál olcsóbb bérleti díjak is: példásul Vas megyében tavasszal 80 ezer forintos volt az átlagos bérleti díj, Zalában pedig a 60 ezret sem érte el. Nógrádban még alacsonyabbak voltak az árak, a megyében csak havi 55 ezer forintot tett ki a lakások átlagos bérleti díja.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.