Az ólomkatona szenvedése

2017. augusztus 24., csütörtök 07:44, frissítve: csütörtök 08:33

Évtizedekkel haláluk után számos író csupán lexikonokba sűrített szócikkekben marad az utókorra. Az 1981-ben elhunyt Hajnóczy Péter munkásságáról ellenben immár az ötödik kötet jelent meg az író hagyatékát gondozó műhely jóvoltából.

Hajnóczy Péter nem kapott könnyű sorsot: lelencházban, majd nevelőszülőknél nőtt fel, volt egyebek mellett szénhordó és szentképügynök. Nagy visszhangot váltott ki Az elkülönítő című 1975-ös esszéje, miután abban a magát akkortájt népi demokráciának nevező pártállamban élő olyan társadalmi rétegről, amelyikkel nem tudott fényeskedni a szocialista építés: elmebetegek, alkoholisták szociális ellátásáról írt. Hajnóczy novelláskötetei csupa a társadalomba beilleszkedni nem tudó, cselekvésképtelen, alkoholizmussal küszködő, talaját vesztő szereplővel terhesek. A halál kilovagolt Perzsiából című kisregénye 1979-ben íródott, sajnos ez már az író saját egyéniségének szétesését ugyanúgy láttatja, mint említett hőseiét.

A tanulmánykötet írásai, tanulmányai között szemelgetve A kék ólomkatona című kisprózával kapcsolatos elemzés az Andersen-mese intertextuális kapcsolataira igyekszik rávilágítani. Kimutatja, hogy Hajnóczy számára az életnek a szimbóluma a nála nem féllábú, de ugyancsak rendíthetetlen ólomkatona, aki kicsinysége, kiszolgáltatottsága, némasága ellenére bátor és mindenben megingathatatlan. A latin betűk című novella a misztikus Kelet felé irányítja az olvasót, az írás több motívumát alighanem a Szovjetunió Afganisztánba való 1979. évi katonai bevonulása adta.

Alighanem sokakat érdekel az író családtörténetét földolgozó tanulmány, amelyik nemcsak fényképekkel, hanem részletes leszármazási táblával ad áttekintést – egy ponton Sára Sándor dokumentumfilmjének adatát is módosítva. Hasonló módon kelthet érdeklődést hat, eredetileg kéz- vagy gépirat hasonmás közlése is, ezeknek az írásoknak nincs datálásuk, lehet, hogy zsengék, lehet, hogy már az érettebb írói korszak termékei; a közreadók (egyelőre) nem vették e műveket tüzetes vizsgálat alá. A jövőben bizonyára ez is megtörténik, a munkacsoportot bemutató Cserjés Katalin a kötet záró részében áttekinti eddigi kutatásaikat, ismerteti jövőbeli terveiket, amelyek bizonyára újabb olvasókat fognak eligazítani Hajnóczy Péter életművében. 

Hajnóczy a könyvtárban. Szerk.: Cserjés Katalin, Hoványi Márton, Nagy Tamás. Hódmezővásárhely–Szegedi Kép-Szöveg Testvérület, 2016. Ármegjelölés nélkül

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.08.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztők ajánlják

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.