Elhunyt Ursula K. Le Guin írónő

Pintér Bence

Pintér Bence

2018. január 24., szerda 11:45, frissítve: szerda 12:13

Január 22-én, hétfőn hosszas betegség után, nyolcvannyolc éves korában elhunyt Ursula K. Le Guin, a fantasztikus irodalom egyik legnagyobb hatású írónője. Az amerikai szerző a hatvanas években kezdett fantasztikus műveket írni, feminista szemléletű és a környezetvédelmet középpontba helyező regényeivel új témákat, új megközelítésmódokat hozott mind a science fiction, mind a fantasy irodalomba. Nevéhez huszonegy regény, tizenegy novelláskötet, négy esszékötet, tizenkét gyerekkönyv, hat verseskötet és négy regényfordítás kapcsolódik. 

„Csupán a képzelet képes megszabadítani minket az örök jelen béklyóiból; feltalálja, feltételezi, színleli vagy felfedezi az utat, amelyet aztán az értelem követhet a lehetőségek végtelenjébe, a nyomot, mely átkanyarog a választások labirintusán, a történetet, mely elvezet a valóban emberi szabadsághoz, ahhoz a szabadsághoz, mely nyitva áll mindazok előtt, akiknek elméje el tudja fogadni a valószerűtlenséget” – idézi az írónőt nekrológjában a Gabo Kiadó fantasztikus irodalommal foglalkozó blogja, hozzátéve: Le Guin „változatos témái politikai, ökológiai, filozófiai kérdéseket járnak körbe, szociológiai és pszichológiai érdeklődése olyan elképzelt társadalmak leképezésében nyilvánult meg, amelyek tükröt mutattak saját civilizációnknak”.

– Le Guin szerint nagyon fontosak az orális tradíciók az irodalomban. Az ő prózáját ez épp úgy áthatja, mint a költészetét. Ha hangosan felolvassa az ember az írásait, rájön, hogy gyönyörű lejtése, dallama van. Szerinte ez a belső mintázat különbözteti meg a jó írást a rossztól – fejtette ki Kleinheincz Csilla, az írónő fordítója, nemrég megjelent kötetének szerkesztője Le Guin prózájáról egy januári beszélgetésen.

Ursula K. Le Guin legérdekesebb művei gyakran a mi világunkétól teljesen eltérő nemi szerepeken alapuló, alaposan végiggondolt és felépített társadalmakat vizsgálnak. A Haini-ciklus regényeiben a galaxis különböző bolygóit a Hain nevű humanoid faj népesítette be, civilizációjuk összeomlása, majd feléledése után pedig elkezdik újrafelfedezni ezeket a bolygókat, például a Földet. 

A sötétség balkeze című, magyarul 1979-ben megjelent regényben a már felfedezett fajokat összefogó békés szövetség, az Ekumen küldöttje egy olyan jeges világra látogat, ahol az egyéneknek nincsen fix neme: az androgün lények havonta egyszer párosodnak, és ezen alkalmakkor – akaratuktól függetlenül – bármelyik nem attribútumait fel tudják ölteni. Röviden: aki tavaly anya volt, jövőre akár apa is lehet. – Kiiktattam a gendert, hogy megtudjam, mi marad anélkül – mondta a kötet kapcsán az írónő, aki az emberi társadalmak természetét akarta megvizsgálni ezzel a gondolatkísérlettel. A kötet elnyerte a fantasztikus irodalom két legfontosabb díját, a Hugót és a Nebulát is. 

Könyvesház hírlevél

Minden, ami könyv. A Magyar Nemzet könyv témájú esszéi, kritikái, interjúi heti egyszer e-mailen.

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A Haini-ciklus mellett másik ismert könyvsorozata a Szigetvilág néven ismert fantasy-ciklus. Ebben egy olyan világot ismerünk meg, ahol a mágia valós, a nyelven alapul, és kifejezetten tudományos alapokon nyugszik – a varázslók úgy szereznek hatalmat, hogy ismerik a dolgok valódi nevét. Ahogy a New York Times nekrológja írja, az eredetileg fiataloknak írt Szigetvilágot egyértelműen a Gyűrűk Ura inspirálta, ám a Jó és a Gonosz örök harca helyett az egyensúly keresése került középpontba a művekben. 

Le Guint életében többek között a World Fantasy-díj életműdíjával, a Kongresszusi Könyvtár Élő Legendák díjával, illetve a Science Fiction Writers of America Damon Knight nagymesteri címével tüntették ki. Nemrég Philip K. Dick után ő lett a második sci-fi író – és az első nő – akit beválogattak a Library of America sorozatba. Művei elnyerték a Hugo-, Nebula-, Endeavor-, Locus-, James Tiptree Jr.-, Sturgeon-, PEN/Malamud-, a Pushcart- és a Janet Heidinger Kafka-díjat, valamint a National Book Award díjat. 

Fent említett regényei magyarul is megjelentek az elmúlt évtizedekben. Tavaly Valós és valótlan címmel kétkötetes novellaválogatása jelent meg a Gabo kiadó SFF-sorozatában, tavasszal pedig ugyanitt érkezik tőle egy kisregényválogatás. Az életmű nagyobb részét azonban még nem tették közzé magyar nyelven, és egy januári beszélgetésen szóba került, hogy magyarul megjelent klasszikus munkáira is ráférne egy alapos, gondos újrafordítás. A magyarul kiadatlan könyvek között ott vannak az Orsinian Tales (Orsiniai mesék) című kötet novellái, amelyben Le Guin Magyarország és a régió történetéből merítve inspirációt egy fiktív közép-európai ország történetét vázolja fel a tizenkilencedik századtól a rendszerváltásig – egészen tanulságos eredménnyel. 

Az élete nagy részében az oregoni Portlandben élő írónőt férje, fia, két lánya, két testvére és négy unokája gyászolja.

A szerkesztők ajánlják

Pintér Bence

„A rendszerváltás ígérgető politikusjelöltjei tudatlanok vagy demagógok voltak”

Romsics Ignác Mária Terézia átértékeléséről, a konstruktív mítoszrombolásról és a történész feladatáról. Interjú.

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.