Esterházy vagy Jókai? Melyikük születésnapja legyen a magyar próza napja?

MN

2018. január 20., szombat 16:27, frissítve: szombat 21:29

Ellentétben a magyar drámával és a magyar költészettel, a prózának eddig nem volt nálunk külön ünnepnapja. Ezen kívánt változtatni a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), amikor a tavalyi könyvhéten kezdeményezte, hogy a 2016-ban elhunyt Esterházy Péter születésnapja, április 14. legyen a magyar próza napja. Az ötletnek hamar vetélytársa is akadt, miután a Magyar Írószövetség is felvetette, majd 2017. november 13-ai ülésén kezdeményezte: ünnepeljék a magyar próza napját minden évben Jókai Mór születésnapján, február 18-án. Az írószövetség indítványát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) is felkarolta, közleményében már a magyar széppróza napját emlegetve. Az ügy kapcsán igyekeztük megszólaltatni a fontosabb szereplőket.

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szerint nem érdemes ebben a kérdésben vitatkozni, inkább annak kellene örülni, hogy ennyi jeles naphoz köthető a magyar próza jelentősége, és ilyen sok alkalmunk van arra, hogy ünnepelhessük nemcsak a múltbéli, hanem a kortárs szerzők műveit is. Az intézményvezető ugyanakkor hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy a választásban talán az is közrejátszott, hogy a dátum az év mely időszakára esik, s annak környékén vannak-e még más, irodalmi vonatkozású kezdeményezések. Esterházy Péter születésnapja például igen közel van a magyar költészet napjához, amelyet április 11–én, József Attila születésnapján ünneplünk.

Kérdésünkre, hogy mi indokolta, illetve előzte meg az írószövetségnek ezt a javaslatát, és hogy ez tekinthető-e reakciónak az MKKE felvetésére, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke azt válaszolta: a 2017 könyvhetének megnyitójában elhangzott kijelentés az MKKE elnökségének javaslata volt, amelyet mindenféle előzetes szakmai egyeztetés nélkül tártak a nyilvánosság elé. Szentmártoni már akkor, elsőként jelezte ezzel kapcsolatos ellenérzéseit a sajtóban, és javasolta helyette mérlegelésre Jókai, Mikszáth vagy Móricz születésnapját. – Rá egy hónapra a Magyar Idők körinterjút készített többünkkel (Mezey Katalin, Szőcs Géza, Orbán János Dénes és jómagam), amelyben konszenzus alakult ki köztünk Krúdy Gyula születésnapját illetően. Később, a Magyar Írószövetség őszi választmányi ülésén ezt azért vetettük el, mert Krúdy október 21-én született, amely túl közel van az 1956-os forradalom ünnepnapjához. Mi azon a véleményen voltunk, hogy olyan jelentős íróval kellene összekapcsolni a magyar széppróza megünneplését, akinek a születésnapja viszonylag távol esik minden más kulturális vagy nemzeti ünnepünktől. Hiszen az egész irodalmi szakmának az az érdeke, hogy egy évben lehetőleg minél többször hívhassuk fel a szélesebb közönség figyelmét kultúránk, irodalmunk értékeire – tette hozzá Szentmártoni János. Az írószövetség elnöke hangsúlyozta: nem Esterházy Péter irodalmi örökségével van gondjuk, hanem a két irodalmi ünnep, a nagy múltú magyar költészet napja és az újszülött magyar próza napja egybekapcsolásával. – Mi egyébként december óta – egy felvidéki költőtársunk, Gál Sándor javaslatára – a magyar széppróza napjaként említjük az ünnepet, mert kimondottan a szépirodalmi próza értékeire szeretnénk ráirányítani a figyelmet.

Felvetésünkre, hogy miért Jókait tartotta a Magyar Írószövetség a legjobb ötletnek, a szervezet vezetője elmondta: az eseményt olyan nagy írónkhoz szerették volna kapcsolni, aki fölött az idők folyamán konszenzus alakult ki az olvasók között, és akinek a születésnapja egyrészt nem a nyári holtszezonra esik, másrészt távol van minden más kulturális és nemzeti ünnepünktől. – De mindezen túl azért is tartottuk Jókai Mórt rendkívül jó választásnak, mert írói életműve a mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb teljesítménye, amely komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték – egészítette ki az indoklást. Szentmártoni azt is elmondta: bár nem hivatalos úton, több ízben próbálták jelezni az MKKE elnökségének eltérő álláspontjukat, ők azonban továbbra is elzárkóztak az egyeztetések elől.

Könyvesház hírlevél

Minden, ami könyv. A Magyar Nemzet könyv témájú esszéi, kritikái, interjúi heti egyszer e-mailen.

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Megkerestük Mezey Katalin írót, az MMA irodalmi tagozatának vezetőjét is. Szerinte Jókai Mór születésnapja azért igen jó választás, mert írói életműve a mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye. Máig megőrizte jelentőségét, jelentősen hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megtartásához. Hozzátette: Jókai műveit számos nyelvre lefordították és világszerte elismeréssel fogadták, itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak. Nem mellékes szempont szerinte az sem, hogy a magyar szerzők közül valószínűleg máig az ő könyvei fogytak el a legnagyobb példányszámban.

Az ügy kapcsán kialakult vitáról Mezey a következőket gondolja: – Sajnos a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése úgy vitte a nyilvánosság elé a maga javaslatát a 2017. évi, 88. Ünnepi Könyvhéten, hogy az írók képviselőivel nem egyeztettek. Maga az egyesület elnöke is elismerte a HVG-nek adott interjújában ezt, igaz, azt azért hozzátette, hogy volt olyan írószervezet, amellyel egyeztettek, de a Magyar Írószövetség – a legnagyobb lélekszámú Kárpát-medencei professzionális írószervezet – nem tartozott ezek közé. Novemberben egy hivatalos ülésen módunk volt vitatkozni a meghirdetett időpontról, elhangzottak az ellenérveink, de az MKKE jelen lévő elnökénél hiába kezdeményeztük Szentmártoni Jánossal együtt, hogy üljünk le, van olyan fontos ez a téma, hogy egyeztessünk róla, mégsem került sor a megbeszélésre – fogalmazott Mezey.

A Magyar Írószövetség elnökéhez hasonlóan Mezey is úgy gondolja, nagy kár és felelőtlenség lenne a magyar líra ünnepét megfejelni a magyar széppróza napjának ünnepségeivel, amelyek ugyanannak a közönségnek szólnának, és ugyanazokkal a szereplőkkel (színészekkel, amatőr csoportokkal) volnának csak lebonyolíthatók, mint a költészet napja. – Tehát az új ünnep minimum megfelezné az előbbi kisugárzását, a közönség és a média nehezen megszerzett érdeklődését, elvonná az olvasók vásárlóerejét, azaz lerombolná mindazt, amit fáradságos munkával az elmúlt két évtizedben, amióta az írótársadalom a saját kezébe vehette rendezvényeinek lebonyolítását, sikerült a költészet napja köré felépítenünk – mondta el Mezey Katalin.

– Önmagában örvendetes, ha Jókai Mór születésnapját az eddigieknél jobban megünnepeljük – fogalmazott lapunknak Péterfy Gergely író, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója. – A mi szempontunkból minden irodalmi esemény üdvözlendő, de a Magyar Írószövetség által javasolt dátum mégsem lehet a magyar próza napja, azon egyszerű oknál fogva, hogy annak elnevezését és dátumát az MKKE már korábban levédette. A magyar próza napja tehát április 14., Esterházy Péter születésnapja. Ezek után rosszízű dolognak tartom, hogy ha az eredeti elnevezés már foglalt, akkor Jókaihoz kapcsolódva a magyar széppróza napjának keresztelnék el az emléknapot.

– A kezdeményezés mögött azt az esztétikai köntösbe bújtatott ellenállást látom, amely Esterházy Péter közéleti megítélésében is jelen van – folytatta Péterfy. – Ezzel takarózva próbálja az írószövetség megelőzni az MKKE tagjai és a magyar irodalmi élet által konszenzuálisan elfogadott időpontot.

– A személyes véleményem, hogy Esterházy életműve állócsillaga a magyar és a világirodalomnak egyaránt – felelte az MKKE igazgatója a kérdésre, hogy vajon az Esterházy Péter 2016 júliusában bekövetkezett halála óta eltelt idő ad-e kellő teret az életmű felmérésére. – Sok más író születésnapja alkalmas lehetett volna rá, hogy a próza napjává nyilvánítsuk, az április 14-e mellett praktikus szempontok is szóltak, hiszen három nappal korábban, József Attila születésnapján ünnepeljük a költészet napját, a két időpontot így kényelmesen össze lehet kötni, hogy egy hosszabb irodalmi programsorozat jöhessen létre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.19.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztők ajánlják

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.