Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobel-díjat

Ficsor Benedek

Ficsor Benedek

2017. október 5., csütörtök 13:39, frissítve: csütörtök 16:11

Ahogy az várható volt, a tavalyi, komoly vitákat kiváltó döntése – Bob Dylan énekes-dalszerző díjazása – után a Svéd Akadémia biztonsági megoldást választott, és egy népszerű, a közönség és az irodalmárok körében egyaránt elfogadott szerzőnek ítélte a 2017-es irodalmi Nobel-díjat. Igaz, Kazuo Ishiguro japán származású brit író így is kisebb meglepetést jelent, hiszen a legtöbben a kanadai Margaret Atwood, a kenyai Ngugi Wa Thiong'o, vagy a japán Murakami Haruki győzelmét várták. A Nobel-bizottság indoklása szerint Kazuo Ishiguro azért érdemelte ki az elismerést, mert a regényeiben nagy érzelmi erővel tárja fel azt a mélységet, amely a világgal való illuzórikus kapcsolatunk alatt tátong.

– Keverjük össze Jane Austent Franz Kafkával, tegyünk hozzá egy kis Marcel Proustot, és megkapjuk Kazuo Ishigurót – mondta Sara Danius, az akadémia állandó titkára a csütörtöki bejelentést követő interjújában. Kifejtette, a brit író regényei rendkívül egységesek, Ishiguro saját esztétikai univerzumot épít fel a műveiben. Minden alkotása rendkívüli, de ha kedvencet kell választania, Az eltemetett óriás, vagy a Napok romjai mellett tenné le a voksát – fogalmazott a titkár. – Utóbbi egy valódi mestermű, amely úgy indul, mint egy P. G. Woodhouse-regény, és úgy végződik, akár Kafka írásai.

Az akadémiát ért gyakori vádakra, melyek szerint túlságosan Európa-központúak, Danius úgy reagált, hogy ők minden irányba néznek. Hatalmas könyvtáruk van, a bizottság tagjai több mint egy tucat nyelven beszélnek, és ha egy író nem érhető el a nagy nyelvek valamelyikén, akkor kiváló fordítók állnak a rendelkezésükre. – Ishiguro a múltat kutatja, megmutatva, hogy a túléléshez mi mindent kell elfelejtenie az egyénnek és a társadalomnak - zárta szavait.

Kazuo Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban. Nem volt még hatéves, amikor oceánográfus édesapja a dél-kelet-angliai Surrey-ben kapott állást, így a család Japánból Európába költözött. Iskoláit Surrey-ben végezte, majd kreatív írást tanult. Első regénye, A dombok halvány képe 1982-ben jelent meg, és az író még ugyanebben az évben megkapta a brit állampolgárságot. A nagyközönség elsősorban a hét évvel később megjelent Napok romjai kapcsán ismeri Ishigurót. A regényért elnyerte a Nobel utáni talán legfontosabb irodalmi elismerést, a Booker-díjat, és a műből Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével nagy sikerű film is készült. Akárcsak a 2005-ös Ne engedj el című regényéből, amelynek moziváltozatában Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield bukkantak fel a vásznon.

Legutóbbi regénye csaknem tíz év hallgatás után, 2015-ben látott napvilágot. Az eltemetett óriás egy idős házaspár történetét meséli el, akik az archaikus angol tájat átszelve keresik évek óta nem látott fiúkat. A szerző egy interjúban elmondta, a regényben elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a társadalmak miként emlékeznek, és hogyan tudnak felejteni.

Könyvesház hírlevél

Minden, ami könyv. A Magyar Nemzet könyv témájú esszéi, kritikái, interjúi heti egyszer e-mailen.

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Ishiguro a regényei mellett forgatókönyveket – A fehér grófnőből James Ivory készített filmet 2005-ben – és dalszövegeket is ír. Egyetemei évei után megpróbálkozott a zenei karrierrel, ami ugyan nem jött össze neki, ám a zenétől sosem tudott elszakadni. Legismertebb szövegeit Stacey Kent világhírű amerikai jazz énekesnő számára írta. – Ez egy nem mindennapi történet – idézte fel kettejük kapcsolatát az énekesnő lapunknak adott tavalyi interjújában. Ishiguro egy rádióműsorban arról beszélt, egy lakatlan szigetre Kent albumát vinné, az énekesnő ezt követően kereste fel az írót, aki elvállalta, hogy szöveget ír a számára „mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon.”

Az író regényeiben többször reflektált gyökereire, szülőföldjéhez való viszonyára, így a debütáló munkájában, és második, A lebegő világok művészete című könyvében is, amely a második világháború utáni Japánban játszódik. A Ne engedj el egy disztópiába, Az eltemetett óriás pedig a misztikus múltba kalauzolja az olvasót. Szövegeiben az emlékezés és felejtés játéka gyakran fonódik össze az író identitáskeresésével. – Nincs nagyon mély kapcsolatom Angliával, számomra ez egy mitikus hely – fogalmazott egy interjúban Ishiguro.

– Örömteli és váratlan döntés született – mondta a távirati irodának a Kazuo Ishiguro regényeit magyar nyelven megjelentető Európa Könyvkiadó leköszönt igazgatója, M. Nagy Miklós. – Ishiguro az a fajta író, akinek minden regénye más, nem ismétli magát. Nyelvezete nem kimondottan ornamentális vagy bonyolult, de mégis végtelenül kifinomult stílus jellemzi.

– Kazuo Ishiguro egészen kiváló író, Ne engedj el című regényét a legjobb könyvek közé sorolom, amelyeket valaha fordítottam – fogalmazott Kada Júlia. A József Attila-díjas fordító felidézte: Kazuo Ishiguro első magyar megjelenése a Családi vacsora című novella volt, amely az ő fordításában látott napvilágot a Nagyvilág folyóirat egyik 1984-es számában.

– Nem dolgozik látványos eszközökkel, írásai nagyon visszafogottak. Nem gondolkodik nyelvi bravúrokban, barokkos mondatokban. Visszafogottsága mélyén azonban iszonyú feszültségek rejlenek – hangsúlyozta Kada Júlia, aki úgy vélte: a japán és az angol kultúrához is erősen kötődő író az újfajta, egyszerre sokféle kulturális háttérből, nyelvből építkező világirodalom jelentős képviselője.

Kazuo Ishiguro a BBC-nek elárulta, a Svéd Akadémia titkára nem érte el őt a csütörtöki bejelentést megelőzően, így először nem is volt biztos abban, hogy nem átverésről van-e szó. – Hatalmas megtiszteltetés a díj, főként, mert így a legnagyobb alkotók nyomába lépett – fogalmazott. – A világ rendkívül bizonytalan állapotban van, remélem a Nobel-díj hozhat valami pozitívat ezekben az időkben.

A legrangosabb irodalmi elismerés mellé 9 millió svéd korona (294 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

A szerkesztők ajánlják

Stier Gábor

Nyugat-Európa a csecsen maffia szorításában

Két évtizede Európa még keblére ölelte a szabadságukért küzdő csecseneket. Azóta változott a róluk alkotott kép.

B. Kovács Gergely

A készülő harang olyan, mint egy matrjoskababa

Ahol tojásból, cukorból, mosott agyagból és emberi hajból készül a köpeny – az ország egyetlen öntödéjében jártunk.

Pintér Bence

„A rendszerváltás ígérgető politikusjelöltjei tudatlanok vagy demagógok voltak”

Romsics Ignác Mária Terézia átértékeléséről, a konstruktív mítoszrombolásról és a történész feladatáról. Interjú.