Minek nevezzelek?

2017. június 1., csütörtök 15:08, frissítve: csütörtök 16:03

Vámos Miklós legújabb regénye tulajdonképpen nem is regény, ahogy erre maga a szerző is rögtön felhívja a figyelmet. A rendhagyónak mondható könyv műfaja ugyan magyarázatra szorul, de Vámos a tőle megszokott módon igyekszik minden eszközzel segíteni megértését; bemutatókra, közönségtalálkozókra, felolvasóestekre jár, és a közösségi felületeken aktív kapcsolatot tart fenn olvasóival.

A harminckét fejezetből álló mű egyes részeit annak a Hattyús kéziratnak a története köti össze, amelynek alapötletét a Yale Egyetem könyvtárában őrzött, máig megfejthetetlen tartalmú és szövegű Voynich-kézirat adta. A jelenből kiinduló eseménysorozat kétezer évet lépeget hátrafelé az időben, míg a keletkezés és értelmezés valamifajta megfejtéséig jutunk, ám ahogy mondani szokás, az út a fontos, nem a cél.

Az eredettörténet különböző állomásainak állandó helyszíne Pécs, Vámos apai felmenőinek szülővárosa, így a manuscriptum történetén túl a város és környékének krónikája is középpontba kerül. A történelmi, kultúrtörténeti, helytörténeti és vallástörténeti információval bőven tarkított, a jelentől egyre távolodó elbeszélés különböző történelmi korokat érintve mutatja be a titokzatos kézirat sorsát, így engedve bepillantást például a Zsolnayak, Rudolf császár, a török hódoltság vagy a honfoglalás korabeli időkbe. Ám a címszereplő kézirat, előrehaladván (esetünkben hátra, mert ugye a kronologikus sorrenddel szemben haladunk) a történetben, inkább csak kötelezően megjelenítendő motívumnak hat a különálló, egymástól tulajdonképpen független elbeszélésekben, amitől az olvasót olyan érzés foghatja el, hogy ez az eredetileg vezérfonalnak szánt rejtélyes szöveg mintha valahol elvesztette volna jelentőségét az események sodrásában. A szerző tagadhatatlan elhivatottsága a magyar és világirodalmi alkotások iránt olykor csak erőltetettnek tűnő irodalmi utalások formájában mutatkozik meg, a fejezetek túl gyorsan váltakoznak, az összekötő szál pedig nem elég erős ahhoz, hogy a regény összefüggő, kerek egész hatását keltse.

A könyvnek persze vannak tagadhatatlan erényei. Vámos finom, eredeti és sokszor meghökkentő humora, sajátos jellegzetességeket magán viselő nyelvi kísérletei, könnyed és gördülékeny stílusa mindenképpen élvezetessé teszik az olvasást. A mű minden egyes fejezetén érződik a regény megírását megelőző ötéves kutatómunka: többtucatnyi feldolgozott forrásirodalom, óriási tudásanyag és információ vegyül a fiktív történetek közé. Nem vitás, a könyv különleges ötlettől vezérelt, nagyszabású terv részeként, hatalmas erőfeszítésekkel kísért munkával jött létre, ám mégis mintha valami félresikerült volna a kivitelezés közben. 

Vámos Miklós: Hattyúk dala. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2016, 4290 forint

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.04.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztők ajánlják

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.