Ne a profit legyen a végső cél!

2016. december 5., hétfő 12:00, frissítve: hétfő 15:52

Háromdimenziós gazdaság – Lehet gazdálkodni erényetikai paradigmában. Ezzel a címmel jelent meg a napokban Baritz Sarolta, Laura nővér könyve. A domonkosrendi szerzetesnővér lapunk érdeklődésére kifejtette, a most megjelent értekezés a PhD-dolgozatán alapszik, és bizonyos szempontból a válság előtt, valamint azóta is meghatározó gazdaságfilozófiai főáram kritikája. Szavai szerint a XVIII–XIX. században gyökerező klasszikus, haszonközpontúsággal jellemezhető, termelés- és fogyasztásközpontú gazdasági felfogás kizárólag a materiális javak síkján áll. Ezt érdemes kiegészíteni a felfelé mutató, célirányos harmadik dimenzióval, amelyben az erkölcsi javak szférájába tartozó (immateriális) értékek foglalnak helyet.

– A háromdimenziós gazdaság értékalapú, az ember erényetikai értékrendje által meghatározott gazdasági rendszer, melynek alapja és végső célja az ember, vagyis az ő kiteljesedését jelentő közjó megvalósítása – emelte ki Laura nővér, hangsúlyozva: a 2008-as gazdasági krízis óta beszélünk arról, hogy szükséges bizonyos paradigmaváltás a gazdaságfilozófiában, ám ennek mindeddig nem sok jele van. Pedig nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hiszen arisztotelészi és Aquinói Szent Tamás-i alapokon is felrajzolhatók az emberközpontú gazdálkodás alapjai.

Épp erről szól a most megjelent értekezés első fele: a főáramú gazdaság emberképét, a homo oeconomicust veti össze az erényetikai emberképpel, a homo reciprocansszal. Második fele pedig egy empirikus kutatás adatait ismerteti; a 300 fős mintán végzett felmérés szerint ma is jelen van a gazdasági életben a homo reciprocans, azaz – hangsúlyozta Laura nővér – van rá esély, hogy a főáramú gazdaságfilozófia megváltozzon.

Kérdésünkre pozitív példákról is beszámolt a szerzetesnővér-közgazdász: hazánkban már évek óta működik a keresztény etika alapján gazdálkodó társaságokat összefogó ÉrMe Üzleti Hálózat, míg nemzetközi szinten a Blueprint for Better Business (minta a jobb üzletért, BBB) nevű szervezet a legfontosabb, amelyben mások mellett a Vodafone, az EasyJet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felsővezetői is képviseltetik magukat. Laura nővér szavai szerint a BBB-nél arra jöttek rá, hogy egy etikus gazdasági modell megvalósítására tökéletesen megfelelnek a keresztény erkölcsi alapok. Valójában egyébként elemi dolgok felismeréséről van szó. Egy multinacionális cég esetében például: ne azért teremtsen munkahelyet, hogy még több profitra tegyen szert, hanem azért van szükség profitra, hogy több embernek adjon munkát – fogalmazott Laura nővér, megjegyezve: már csak a fenntarthatóság miatt is be kellene látni, hogy helytelen, ha a profit a legfőbb, végső gazdasági cél. Ehelyett eszközként vagy részcélként érdemes a haszonra tekinteni, amit a közjó megteremtése érdekében kell optimalizálni.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztők ajánlják

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.