Sorsmásító módszerek egy elsüllyedt világból

2018. április 10., kedd 19:19, frissítve: kedd 19:20

Áfra János lírája nyugodt és kegyetlen. A fiatal költőnemzedék elismert tagja először egy megindító, nehéz család- és fejlődéstörténetet járt körül, megrepedt felületekről és egy megrekedt kapcsolatról szólt, aztán hiteles beleérzéssel, de mintha amiatt érdekelné elsősorban a szétszóródás, a káosz, a kétség, mert a rendet, az egységet keresi. Harmadik, Rítus című kötetének csendes, dísztelen, súlyos sorai tanácsokat és utasításokat sorolnak, sorsmásító módszereket írnak le. Mint valamiféle népi fantáziavilágba vezető kalauz, amely hiedelmekkel teli, átláthatatlan élethez kínál kapaszkodókat.

Ráolvasások és okkult-ezoterikus babonaműdalok követik egymást a könyvben, amelyek régvolt varázslók életbefolyásoló praktikáit idézik. A kötet szövegei csak töredékeket hoznak felszínre ebből az elképzelt kozmoszból, szilánkosan (bár pár helyen túlbeszélten) szólnak elfeledett, kollektív tudásdarabkákról. Formailag is igen különböző versek alkotta, kódexszerű kompilációval van tehát dolgunk, a Rítus lélekgyakorlatoztató, meditatív könyv. Egyfajta civilizáció utáni, az emberitől eltérő felé sodródó, ezért roppant misztikus univerzum sejlik fel a szövegek mögül. A versek e kísértetek járta, félelem és gonosz látogatta terek befolyásolására, kérlelésére, kicselezésére biztatnak.

Áfra a sokszólamú bemutatkozó és szempárközeli második kötetét követően ezúttal a személytelen megszólalást választotta. A Rítus tán épp emiatt nem adja meg magát könnyen. Hosszú időt szükséges eltöltenünk vele, amíg felenged. A téltől őszig bolyongó, az öröklét kiismerésétől az elmúlásba való belenyugvásig ívelő szövegek egyszerű és kozmikus ellentéteket járnak körül. Így mintha az írás ősi, hermetikus és végső soron szent használati módját kísértené meg velük Áfra, ugyanis az hajdan a kiválasztottak kiváltsága volt. Használói mintha a természet törvényeit igyekeztek volna feltárni általa, az élet rendjét megőrizni és továbbörökíteni benne. A Rítus ebből a szempontból különös álbeavatófüzet. A leírt szó erejére kérdez rá minden leírt szava. Beszédre és cselekvésre ösztönzik olvasójukat a sorai. Lassításra hív, eligazodni segít a kötet. Csak hát – kong még a versek olvasását követően is hosszú ideig bennünk – sikerülhet-e azzal a bensőnkben rendet tennünk, ha a transzcendens befolyásolása által magunkhoz édesgetjük a körülöttünk tomboló káoszt? 

Áfra János: Rítus. Kalligram, 2017. 2000 forint

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.04.07.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztők ajánlják

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.