A tárcavezető a Kenyai–Magyar Üzleti Fórumon elmondott beszédében arról számolt be, hogy tizenhét magyar vállalat vezetője kísérte el az útjára, amelyek a legmodernebb technológiákat képviselik a saját területükön, így beruházásaikkal hozzá tudnának járulni az ország gazdaságának fejlesztéséhez. Kiemelte, hogy a résztvevők között vannak mezőgazdasági és élelmiszer-biztonsági, vízgazdálkodási és modern közigazgatási szolgáltatási cégek is, amelyek a világ számos pontján jelen vannak, így Afrikában is.
Lényegesnek nevezte a jogbiztonságot ezen a téren is, ezért üdvözölte, hogy hamarosan aláírhatják a felek a kölcsönös beruházásvédelmi megállapodást, továbbá tárgyalás folyik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény lehetőségéről is. Felszólalásában ezért bátorította a magyar és a kenyai vállalatokat is az együttműködésre, a két ország közötti kiváló, vitás vagy nyitott kérdésektől mentes politikai kapcsolatok kihasználására.
Szijjártó Péter ezt követően Kenya regionális stabilizáló szerepét méltatta, kitérvén a terrorizmus elleni erőfeszítésekre és a több százezer menekült ellátására. Ezzel kapcsolatban pedig aláhúzta, hogy Magyarország jelentős támogatást nyújt az országnak, például évi kétszáz diákot fogad onnan ösztöndíjjal a felsőoktatásban, s bővítették az Education Hungary irodát is.
Emellett hatmilliárd forintnyi értékben kötöttsegélyhitel-program indul Kenyában az élelmiszer-ellátás biztonságának javítása, a mezőgazdaság modernizációja érdekében, amelynek keretében korszerűsítik az öntözési rendszert és halászati központot hoznak létre. Egy másik projektben magyar vetőmagokkal korszerűsíthetik a helyi agrárszektort – tájékoztatott. Szijjártó emellett érintette a nukleáris oktatási és képzési együttműködési megállapodást is, amelynek nyomán Magyarország részt fog venni kenyai szakemberek felkészítésében, és kész a szabályozási tapasztalatok átadására is.
A miniszter végezetül leszögezte, hogy a világ most a veszélyek korát éli, az utóbbi néhány évben három olyan, nem gazdasági eredetű válság is kitört, amely megrengette az addigi status quót.
Emlékeztetett rá, hogy a koronavírus-járvány során megszakadtak az ellátási láncok, az ukrajnai háború és az amiatt elrendelt szankciók nyomán nehéz helyzetbe került az eurázsiai együttműködés és az égbe szökött az infláció, a gázai konfliktus következtében pedig zavar keletkezett a kereskedelmi hajózásban a Vörös-tengeren. Szavai szerint mindez különösen súlyosan éreztette hatását a világgazdaságba mélyen integrálódott és globálisan a tíz legnyitottabb gazdaság közé tartozó Magyarországon.
Ezért minden korábbinál nagyobb szükség van az észszerűségre és a józan észre. Magyarország az észszerűségre és a józan ész alapjára helyezi külpolitikai és külgazdasági stratégiáját az ideológiák és a dogmatizmus helyett
– figyelmeztetett, és sérelmezte, hogy a világ ismét a blokkosodás felé halad, ami élesen szembemegy hazánk érdekeivel.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kenyában tárgyal (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)
