A szárazföldi fegyverek ballisztikus vagy cirkálórakéták, amelyek közül többnek interkontinentális hatótávolsága van, képes nagyon távoli célpontok, például az Egyesült Államok, Európa és gyakorlatilag szinte a világ bármely pontjának az elérésére. A tengeralattjáróról indított nukleáris rakétákat nehéz lokalizálni, mivel ezek szerte a világ óceánjai alatt rejtőzhetnek. A nukleáris triász nagy előnye, hogy nagyobb elrettentő erőt, valamint kiváló stratégiai képességet és rugalmasságot biztosít Oroszország számára. A sokkoló ebben az, hogy ezen fegyverek többsége állandóan bevetésre készen vár a legfelsőbb parancsnok ukázára. 

Összeomlana a ma ismert emberi civilizáció a nukleáris háborúban

A nukleáris háború örökre és végérvényesen megváltoztatná az emberiség történelmét. Maga a háború és a több száz, ezer atomtöltet felrobbanása után a legrosszabb megjósolható forgatókönyv szerint tömeges tűzvészek emésztenek el mindent több tízezer négyzetkilométeres körzetben, százmilliókat ölve meg órákon belül. 

Ezután az atomháború nukleáris telet idézhet elő, ami milliárdokat ölhet meg, totálisan lakhatatlanná téve a bolygót, megölve az emberiség 99 százalékát. Az a kevés túlélő, aki „szerencsésnek” mondhatja magát, az azért imádkozik, hogy bárcsak a holtak között lenne az atomháború elképesztő, brutális következménye miatt. Borítékolhatóan megszűnne teljesen és örökre az emberi civilizáció, gyakorlatilag a háborús uszító politikusok visszabombáznák az emberiséget a kőkorszakba, mert mindösszesen néhány politikus rendelkezik nyolcmilliárd ember életével, akiknek semmilyen beleszólása és döntése nem lehet ebben az esetben a saját sorsáról.

RS–24 Jarsz

Az RS–24 Jarsz egy háromfokozatú, szilárd hajtóanyagú rakéta, amely a jelentések szerint három visszatérő hordozórakétát és behatolássegítő eszközöket is hordoz. A fegyvert 2010-ben állították szolgálatba, de sok információ nem áll rendelkezésre, mivel az információk korlátozottak az orosz titkosítások miatt. A Jarszot kétféleképpen tudják telepíteni: közúti járműről és rakétasilóból. A nukleáris fegyver hatótávolsága hozzávetőlegesen 11 000 kilométer.

Az interkontinentális ballisztikus rakéta becsült hossza 22,5 méter, átmérője pedig két méter. Olyan rendszerrel van felvértezve a fegyver, amely lehetővé teszi a manőverezést a levegőben, az űrben és a visszatérés során is.

Az RS–24 teljes indítási súlyát 49 tonnára becsülik. A gyártótól származó információk szerint a Jarsz képes áthatolni a fokozottan védett célpontokon és bármely jelenlegi ballisztikus rakétavédelmi rendszeren egyaránt, tehát még az Egyesült Államoknak, vagy egyik NATO-országnak sincs olyan elfogórendszere, mely képes lenne hatástalanítani az orosz interkontinentális ballisztikus rakétát.

Az alábbi grafika jól szemlélteti azt, hogy a 11 000 kilométeres hatótávolsággal meddig érne el a pusztító orosz interkontinentális ballisztikus rakéta a több atomtöltetével. Az egyik legmodernebb Jarsz eléri Kínát, szinte egész Afrikát, a teljes Egyesült Államok és Kanada területét. A rakéta a legcsekélyebb orosz erőfeszítések mellett pedig könnyedén a földdel teheti egyenlővé bármely tetszőleges európai fővárost is a hatalmas hatótávolsága miatt.

A következő grafikákon pedig az látható, hogy milyen pusztítást okozna a Jarsz egy-egy városra mért csapás esetén. Szemléltetésképpen Budapestet és Párizst vettük alapul, hogy jól látható legyen, hogy mire képes a rettegett orosz fegyver, mondjuk abban az esetben, hogy ha NATO-fővárosokra mérne csapást Oroszország. Budapest esetében a tűzgömb sugara 1,42 kilométer lenne, amely 6,3 négyzetkilométert fedne le. A nukleáris tűzgolyó maximális mérete; a földön okozott károk jelentősége a detonáció magasságától függ. Ha földet ér, a radioaktív csapadék mennyisége jelentősen megnő. Ebben a gömbben erősebb hő keletkezik a robbanáskor, mint a Nap melege. A halálos sugárzási sugár 2,56 kilométer, ami 20,6 négyzetkilométer területet fed le a robbanás esetén. A súlyos robbanás sugara 2,6 kilométer széles lehet, ami 21,3 négyzetkilométert fedne le. 

Ebben a sugárban a túlnyomás miatt az erős betonépületek súlyosan megsérülnek vagy megsemmisülnek; a halálos áldozatok száma megközelíti a 100 százalékot. Az ezt követő mérsékeltebb sugárban, aminek a szélessége hat kilométer, a legtöbb lakóépület összeomlik, a sérülések általánosak, a halálos áldozatok száma széles körű. A kereskedelmi és lakóépületekben bekövetkező károk esetén nagy az esélye a tűz keletkezésének, és az így károsodott épületeknél nagy a tűz terjedésének kockázata.  

A francia fővárosra mért Jarsz-csapás esetén a nagy népsűrűség miatt több millió ember meghalna, rendkívül sokan sebesülnének meg. Párizs külvárosaira is kiterjedne a bomba hatása, a szél pedig gond nélkül tovább vinné a radioaktív sugárzást, ezzel is még nagyobb pusztítást okozva.

Borítókép: Illusztráció (Grafika: Magyar Nemzet)