400 milliárd eurós kárt okozott a döntés

A Roszatom komplex szolgáltatást ajánl

Stier Gábor (Moszkva)

2012. június 10., vasárnap 07:00, frissítve: vasárnap 11:18

A Roszatom a paksi erőmű bővítésére a tervek szerint még az idén kiírandó tenderre vár, s olyan komplex ajánlattal képes előállni, amely nemcsak a beruházás technológiai kivitelezését, hanem akár teljes finanszírozását is tartalmazza. A Magyar Nemzet eme korábbi információját az orosz cég vezetői megerősítették a napokban rendezett moszkvai Atomexpo-2012 szakmai fórumon is. A rendezvényen az orosz atomenergetikai iparágat összefogó és felügyelő állami cég leányvállalatának, a Rusatom Overseasnek az alelnökével, Ivan Dibovval az ezzel kapcsolatos tervekről, a Fukusima utáni helyzetről és az atomenergia jövőjéről beszélgettünk.

– A fukusimai tragédia ellenére az utóbbi időben ismét világszerte megélénkült az érdeklődés a polgári célokat szolgáló nukleárisenergia-ipar iránt. Mivel magyarázza ezt a reneszánszot?
– Fukusima után a gazdasági célszerűséget igazoló érvek ellenére a civil szervezetek és a közvélemény nyomására több ország is deklarálta, hogy eláll az atomenergia felhasználásától. E bejelentések azonban mégsem vezettek e piac szűküléséhez, hiszen Németországban vagy Svájcban az atomerőművek még minimum 2020-ig működnek, Olaszország és Venezuela pedig eddig sem a nukleáris energiára alapozta áramellátását. E négy országban, ahol új atomerőművek építését egyébként sem tervezték, a jövőben sem számolnak ezzel, míg Kína, India, Oroszország, Franciaország vagy Finnország továbbra is e szektor bővítésében gondolkodik.

– Ez azt jelenti, hogy nem igazán rendezi át az energiapiacot, ha néhány ország, élükön Németországgal lemond az atomenergiáról?
– A német bejelentés negatív információs hatása ellenére Fukusima után országok sora, így Nagy-Britannia, Dél-Korea és Szaúd-Arábia jelentette be, hogy portfóliójában növeli az atomenergia arányát. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közelmúltbeli bécsi kongresszusán Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója elégedetten konstatálta, hogy előrejelzéseik szerint 2030-ig a világban legalább 90, az optimista forgatókönyvek alapján akár 350 új blokkot is építenek. Fukusima előtt a prognózisok 160-450 blokkról szóltak, tehát csökkenés észlelhető, ám ez nem radikális. A Nuclear Fuel Market Reports 2011 jelentése azt vetíti előre, hogy az atomerőművek összteljesítménye a jelenlegi 364-ről 2020-ig 470, 2030-ra pedig 614 gigawattra, tehát 168 százalékkal nő. Sok ország számára ugyanis az atomerőművek bővítése életbevágóan fontos, hiszen másképp nem képesek kielégíteni a lakosság és az ipar energiaszükségleteit. Ezen államok tisztában vannak vele, hogy akár két új blokk építése számukra egyszerre jelent befektetést, a gazdaság élénkítését, munkahelyeket, az infrastruktúra bővülését és a tudomány fejlesztését. Ezt megerősíti, hogy a Fukusimában történtek után a Roszatom Belarusszal, Kínával és Bangladessel kötött szerződést atomerőművek, illetve új blokkok építéséről. Az elvégzett stresszteszteknek köszönhetően a világban erősödik az a meggyőződés, hogy az új technológiák megjelenése nemcsak a gazdasági hatékonyságot, hanem a biztonságot is növeli.

– Komoly kihívást jelent ugyanakkor a megújuló energiák előretörése. Hogyan tarthatja meg pozícióit az atomipar?
– A megújulóknak a jövőben kétségkívül nagyobb teret kell nyerniük, ám belátható időn belül aligha sikerül kiváltaniuk a gazdasági értelemben rendkívül hatékony, ugyanakkor káros gázokat sem kibocsátó atomenergiát. Szakértők szerint Németországnak például 400 milliárd eurójába kerül, hogy lemond a nukleáris energiáról. A tarifák már most emelkedtek, s a cégek külföldre viszik a termelést, ami kihat a foglalkoztatottságra. E döntés szociális hatásaival tehát a jövőben szintén számolni kell.

Ivan Dibov, a Rusatom Overseas alelnöke
Ivan Dibov, a Rusatom Overseas alelnöke


– Tavaly megduplázódtak a Roszatom megrendelései is. Mely régiókban terjeszkedett a legerőteljesebben a cég?

– Vannak régiók, ahol már hagyományosan ott vagyunk, s erősek a pozícióink. Mindenekelőtt Kínában, Indiában, a Független Államok Közösségében és Kelet-Közép-Európában. Ezek a piacok számunkra elvi fontossággal bírnak, itt otthon vagyunk, s egyáltalán nem szándékozunk innen kivonulni. Ezenkívül azonban manapság egyre újabb és újabb piacokat hódítunk meg. Azokról az országokról van szó – Vietnamról, Bangladesről, Törökországról –, ahol most kezdődik a nukleáris energia térhódítása. De idetartozik Dél-Afrika is, amely rendkívül ambiciózus atomprogrammal állt elő, s mi e tervek megvalósításában mindenképpen részt kívánunk venni. Ugyanígy Latin-Amerikában is, ahol Argentína és Brazília sem kíván lemondani a nukleáris energiáról, s komoly fejlesztésekben gondolkodik. Érdeklődésünk tehát kiterjed az egész világra, s nem kizárólag az atomerőművek építésére korlátozódik, hiszen készek vagyunk például uránt szállítani vagy részt venni annak dúsításában. Így aztán az Antarktisz kivételével ott vagyunk mindenhol.

– Milyen helyet tölt be a Roszatom elképzeléseiben Közép-Európa?
– E régió országai immár hagyományos partnereinknek számítanak, szoros velük a technikai-tudományos együttműködés, s az atomenergiában közös a technológiai bázisunk. Ezt a partnerséget erősíteni s fejleszteni szeretnénk. Így részt veszünk például Csehországban a temelíni erőmű bővítésére kiírt tenderben. Magyarország szintén kinyilvánította az atomenergia iránti elkötelezettségét, s újabb két blokkot építene Pakson. Biztosak vagyunk benne, hogy tudunk olyan konkrét ajánlattal előállni, amely egyszerre hatékony és biztonságos technológiát és a megrendelő kívánsága szerint egyéb szolgáltatásokat, így akár a finanszírozást is jelenti. A Roszatom ugyanis az egyetlen cég a piacon, amely sajátos struktúrájának köszönhetően az igényeket maximálisan figyelembe vevő komplex ajánlatra képes. A III+ harmadik generációs VVER-1200-as reaktort hoznánk, amely ma a legmodernebb a nyomottvizes technológiák között, s a magyar szakemberek jól ismerik. De a beruházásainknál maximálisan kihasználjuk a lokalizáció, a helyi beszállítók nyújtotta lehetőségeket is. Úgy véljük például, hogy a projektben új blokkok építése esetében a berendezésektől a mérnöki munkán át az építésig több mint 40 százalék lehet a magyar ipari beszállítók részesedése.   

– A verseny azonban erősödik akár Közép-Európában is, hiszen a Roszatom mellett például a francia Areva és az amerikai Westinghouse is élénk érdeklődést mutat a beruházások iránt. Hogyan kívánja megőrizni, illetve erősíteni pozícióit az atomerőmű-építés piacán a Roszatom?
– Már említettem, hogy miért előnyös a Roszatom ajánlata. Maximálisan számítunk a helyi beszállítókra, a kínált nyomottvizes technológia pedig nem csak biztonságos és hatékony, de ami nem mellékes, ismerős is a magyar vagy éppen a cseh szakemberek számára. A legteljesebb mértékben készek vagyunk figyelembe venni a megrendelő igényeit, s az urán bányászatától az erőmű építésén és kiszolgálásán át az atomhulladék tárolásáig és az erőmű leállításáig képesek is vagyunk az egész ciklus kiszolgálására. E tekintetben egyetlen versenytársunk sem képes velünk felvenni a versenyt. S hogy erről nem csak beszélünk, azt igazolja az a tény, hogy jelenleg a Roszatom 28 blokkot – ebből 9-et otthon és 19-et külföldön – épít. Ennyi megrendelés még soha nem volt egyszerre a cég történetében. S a beszállítóink számára potenciális lehetőséget jelent az is, hogy 2030-ig nagyjából 300 milliárd dollár értékben több mint 80 blokk építését tervezzük.

– Mint Busher kapcsán is látjuk, az atomerőmű-építés sokszor politikai, biztonságpolitikai kérdés. Hogy látja, mennyire átpolitizált ez a piac?
– Ilyen hatalmas beruházások esetében soha nem lehet kizárni a politikai aspektusokat, de az atomenergetika sajátosságaiból adódóan e területen mindig az első helyen áll a biztonság és a gazdasági hatékonyság.

A szerkesztő ajánlja

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.