A belgrádi helyett már inkább kolozsvári vasútvonalat építtetne Orbán a kínai pénzből

2018. január 20., szombat 13:18, frissítve: szombat 19:47

Bár sok kézzelfogható eredménye eddig nem volt az úgynevezett 16+1 együttműködésnek, mégis van pezsgés a kelet-közép-európai térség és Kína közötti kapcsolatot élénkítő szerveződésben. Korábban lapunk is írt arról, hogy az összefogás valójában versenyként csapódott le térségünkben: a résztvevő tizenhat kelet-közép-európai ország hajlamos egymást túllicitálni, hogy Peking kegyeiben járhasson.

Ezen a vélemény van Dominik Mierzejewski lengyel sinológus is. A Lódzi Egyetem professzora a Pekingben megtartott 16+1 együttműködés think tank (agytröszt) fórumán nyilatkozott lapunknak. Elmondta: kooperáció helyett a tagállamok közötti versengés jellemző; mint mondja, a régióban minden ország „Európa kapuja” akar lenni Kínának. Mierzejewski szerint a résztvevő országok ugyanakkor kezdik fölismerni, mely területeken tudják a legjobban hasznosítani kínai kapcsolataikat.

– Lengyelország a hajózási infrastruktúra-beruházások terén ambicionálja magát, míg Magyarország a pénzügyi együttműködésben halad előre, a kínai jüan nemzetközi bevezetésében ér el eredményeket

– mondta, de hozzátette: Románia az energetikai kooperációban, a balkáni országok pedig az infrastruktúra fejlesztésében érdekeltek.

A tagállamok közötti munkamegosztás Mierzejewski szerint pedig éppen azért észszerű folyamat a régióban, mert így csökken a rivalizálás a tagállamok között, sőt akár együttműködésre is sarkallhatja őket. A sinológus úgy véli, ezen a téren Lengyelország lehet az úttörő.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Varsó komolyan lobbizik kikötőinek fejlesztéséért, ami a 16+1 együttműködésben kínai tőkéből is megvalósulhat.

– Ilyen terveket dédelget Horvátország és Románia is. Bár az érdekeink eltérők, a Kínával való együttműködést illetően azonos nézetet képviselünk – folytatta.

Az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tengert összefogó, közös fejlesztési terv, az úgynevezett háromtenger-elképzelés nem új keletű. Az érintett országok korábban egyeztettek elgondolásaikról, 2015-ben Zágrábban, 2016-ban Varsóban, tavaly pedig Bukarestben találkoztak. Mierzejewski szerint a kezdeményezés geopolitikai szempontból is izgalmas.

Nemcsak a potenciális finanszírozó, Kína oldaláról élvezhet támogatást, a fejlesztésekben érdekelt az Egyesült Államok is. – Washington a cseppfolyósított gáz, az LNG exportját szeretné növelni – tette hozzá.

Mierzejewski ugyanakkor megjegyezte, a megvalósításnak vannak buktatói. – A Dél-kínai-tengeren kialakult konfliktus nagy kockázatot jelent Lengyelországnak is, hiszen a vitatott területen áthaladó kereskedelmi forgalomban szintén érdekelt – mondta a sinológus.

A délkelet-ázsiai térségben elterülő szigetekre a régió hét országa tart igényt. 2015-ben elmérgesedett a konfliktus, miután Kína a térség tengeri forgalma fölötti ellenőrzésének kiterjesztése céljából mesterséges szigeteket kezdett építeni. Mivel Kína a kereskedelme jelentős részét bonyolítja le a vitatott térségen keresztül, egy esetleges konfliktus nagy logisztikai problémát okozna az áruforgalomban érdekelt országoknak.

Épp ezért a Dél-kínai-tengeren zajló feszültséghez elméletileg hazánk is kötődik. Az először 2013-ban kilátásba helyezett, azóta nemzetközi botránnyá dagadó Budapest–Belgrád vasúti beruházás is a tengeri kereskedelmi útvonalhoz kötődik: az eredeti tervek alapján a kínai többségi tulajdonban lévő pireuszi kikötőt kötné össze a magyar fővárossal. Ezért a vasútfejlesztési terv a háromtenger-elképzelésbe is integrálódhatna, a lapunknak nyilatkozó Mierzejewski azonban nem optimista.

– A Budapest–Belgrád-projekt jó példája annak, hogy a kínai kapcsolatok terén a gyakorlati hibákból lehet tanulni – tette hozzá.

Bár a 16+1 együttműködés tavaly novemberben Budapesten szervezett csúcstalálkozója után kiírtak a vasúti fejlesztést célzó közbeszerzési felhívásokat, információink szerint a projektet a magyar kormány sem veszi komolyan. Úgy tudjuk, a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang novemberi budapesti látogatása során Orbán Viktor kormányfő új vasútfejlesztési tervet vetett föl: elképzelése szerint kínai tőkéből valósulhatna meg a Budapest–Kolozsvár-vonal korszerűsítése, amely szintén évek óta várat magára.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.20.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.