A bevándorlók szavazataiért versengenek az osztrák pártok

Techet Péter

Techet Péter (Bécs)

2017. október 15., vasárnap 07:33, frissítve: vasárnap 15:33

Ausztria választ, a politikai alakulatok pedig mindenkit próbálnak meggyőzni – olykor átlátszó eszközökkel.

Az utca bécsiesen rendezett és tiszta, a környéknek mégis rossz a híre. Ottakringben, Bécs 16. kerületében vagyunk. A külföldiek aránya itt igen magas: több mint negyven százalék. Igaz, közülük csak minden másodiknak van osztrák állampolgársága. A hajdani munkáskerület a radikális jobboldali Ausztria Szabadságpártja (FPÖ) egyik fellegváraként is ismert. Az FPÖ erejét az Ottakringben nemcsak a bevándorlásellenesség adja – a pártot ugyanis itt éppen számos bevándorló is választja. A kerület főutcáján, az Ottakringer Strassén egymást érik a szerb kávézók, diszkók. Szombatonként a majd százezres bécsi szerbségből számosan járnak ide szerb bulikra, rendszeresen lépnek fel szerb énekesek is. Amikor 2015-ben Svetlana Raznatovic, azaz „Ceca”, a szerb turbofolk koronázatlan királynője látogatott ide, a környék nagy stadionját, a Stadthallét kellett kibérelni, annyian jöttek. És az ujjongó szerb tömegben ott volt egy ismerős arc is, maga Heinz-Christian Strache. Az FPÖ elnöke fotózkodott is Cecával, amit sokan felróttak neki, elvégre az énekes a Zoran Djindjic egykori szerb kormányfőt 2001-ben meggyilkoló körökkel ápol jó kapcsolatot.

Az FPÖ felismerte a kilencvenes évek végétől, hogy Bécsben szüksége lesz a bevándorlók szavazataira is a győzelemhez. Heinz-Christian Strache elnöklete alatt a párt tudatosan nyitott a szerbek felé, akik közül sokaknak imponál, amikor Strache egy-egy választási gyűlésén szerbül ordítja: Koszovó Szerbiáé. Az FPÖ a szerbekkel a Balkánon is barátkozik, az Aleksandar Vucic államfő vezette Szerb Haladó Párt (SNS) a testvérpártja, és Strache rendszeresen jár a boszniai szerbek államába a horvátok és a muzulmánok ellen heccelni. Főleg ez utóbbiak jelentik azt a közös ellenséget FPÖ-söknek és szerb nacionalistáknak, ami lehetővé teszi az együttműködést Bécsben is. Igaz, éppen Ottakringben az FPÖ-t az a Karl Eggl vezeti, aki inkább a magyar bevándorlók felé nyitna: idén augusztusban ennek érdekében egy Jobbik-kört is szervezett a bécsi FPÖ-n belül.

A egykori „jugókat” a bécsi szleng Tschuschoknak hívja, ami a szerb-horvát cujes, azaz „hallod-e” kérdésből származik. Amikor ugyanis délszláv melósok dolgoztak egy-egy építkezésen, a bécsiek csak ennyit hallottak ki a beszélgetéseikből. Bécsben már a császári időkben is sok délszláv élt. Ám leginkább az 1960-as évektől beinduló vendégmunkás-áradat miatt lett mára az osztrák főváros a világ egyik legnépesebb délszláv városa. A majdnem százezer szerb mellett közel ötvenezer bosnyák és huszonötezer horvát is él Bécsben.

 
Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök és Svetlana Raznatovic „Ceca” énekes
Facebook
 

A pártok mindegyike meg akarja őket szólítani. A horvátok katolicizmusuk miatt hagyományosan a konzervatív Osztrák Néppárttal (ÖVP) vannak jóban. Azt sem felejtik el, hogy az ÖVP volt egykoron a horvát függetlenség legharcosabb támogatója, s a párt a mai napig jó viszonyt ápol Franjo Tudjman egykori horvát elnök örököseivel. Az ÖVP néhány éve Sebastian Kurz ötletére a muzulmánok felé is nyitni akart: a politikus akkor még huszonéves integrációs államtitkárként hirdette, hogy „az iszlám Ausztria része”, s bízott a bosnyákok és a törökök voksaiban. Azóta eltelt néhány év, és a harmincegy éves Kurz idén az ÖVP kancellárjelöltjeként már az iszlám ellenében kampányol. Az egyik szövetségese ebben egy török bevándorló, Efgani Dönmez, aki idén a néppárt listájának ötödik helyén áll.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A muzulmán szavazatokra a jobboldalnak sohasem volt sok esélye. A szavazati joggal rendelkező bosnyákok és törökök hagyományosan inkább a Ausztria Szociáldemokrata Pártjára (SPÖ) szavaznak. Egyrészről a szocdemek nem riasztották el őket egyfajta keresztény világképpel, másrészről a bosnyákok és a törökök nagy része még ma is azon alsóbb osztályokba tartozik, ahonnan az SPÖ a legtöbb voksot kapja. A szociáldemokraták ezért sokat el is néztek a muzulmán szubkultúrának. Peter Pilz, a Zöldektől nyáron kilépett, azóta önálló baloldali listával induló politikus fel is rója a bécsi vörösöknek: túl hosszú ideig tolerálták az iszlamista jelenlétet a mecsetekben. A baloldali Pilz is számít a bevándorlók voksaira, de ő még az FPÖ-nél is élesebben határozza meg magát az iszlamizmus ellenében: számos török imámot egyszerűen kémnek tart, s kiutasítaná őket Ausztriából.

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Tarlós István úgy látja, nem feltétlenül kell a mobil gát a Rómaira

Budapest főpolgármestere szerint rendben van a 3-as metró felújítása, és kitart a Fidesz támogatása mellett. Interjú.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.