A Bundestag heves vitában döntött a német–francia barátsági szerződésről

MTI

2018. január 22., hétfő 15:33, frissítve: hétfő 20:22

Heves vita után fogadott el határozatot hétfői ünnepi ülésén a német szövetségi parlament a német–francia barátsági szerződés megerősítéséről.

A német–francia együttműködés alapját megteremtő Élysée-szerződés aláírásának ötvenötödik évfordulója alkalmából a francia Nemzetgyűlés harmincfős küldöttségének részvételével tartott ülésen Francois de Rugy, a Nemzetgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus és a populizmus minden európai országot fenyeget, és vannak államok, amelyekből „diktatúra vagy illiberális demokrácia” alakul ki.

Kiemelte: az Európai Unió mindig is azonos jogokkal rendelkező nemzetek partnersége lesz, és „sikerének receptje” a közös értékeken alapuló, többoldalú együttműködés, a multilateralizmus, amely elengedhetetlen, mert csak az európai nemzetek összefogásával, „együtt tudjuk megoldani a migrációs válságot, és együtt tudunk lépést tartani az új világhatalmak konkurenciájával” – mondta a Nemzetgyűlés elnöke.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) részéről Alexander Gauland frakcióvezető kiemelte: az ünnepi ülés "képmutatás", a valódi cél pedig az „európai egyesült államok” megalapítása, ami ellentétben áll az Elysée-szerződéssel. A határozat kezdeményezői "átértelmezik" a szerződést, és megosztják az európai országokat. Ezen az úton nem követi Berlint és Párizst Magyarország, Csehország és Lengyelország – mondta.

A Die Linke (Baloldal) frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht hangsúlyozta: Charles de Gaulle – néhai francia államfő, aki a szerződést francia részről aláírta – a „szuverén demokráciák Európáját” akarta felépíteni, és nem olyan Európát, amelyet „Brüsszelből vagy Berlinből irányítanak”.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

De Gaulle egyik utódja, Francois Mitternand pedig azért támogatta az európai gazdasági-, és valutauniót, mert úgy látta, hogy ezzel megelőzhető a német dominacia, a német túlerő kialakulása. Ezzel szemben mégsem „európai Németország”, hanem „német Európa” épül, amely bukásra van ítélve – mondta.

A határozatot a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek támogatásával fogadták el.

A Bundestagban rendezett vitán a CSU részéről Alexander Dobrindt, a bajor regionális párt képviselőinek vezetője azt mondta, hogy az AfD állításaival szemben „a szülőföldek és régiók békés Európájáért küzdünk”, az AfD viszont a „tuskó nacionalizmus” mellett áll ki, ami ellentétes mindazzal, amit Charles de Gaulle és a szerződést német részről aláíró kancellár, Konrad Adenauer.

Mint mondta, a szerződés megerősítése annak az eddig is kiemelkedően sikere együttműködésének az elmélyítéséről szól, amelynek eredményei közé tartozik az Airbus légi-, és hadiipari konszern.

Az újabb közös tervek azt is szolgálják, hogy Németország és Franciaország megfeleljen a digitális kor kihívásának. Ezért alakítanak ki a németországi Saarbrücken és a franciaországi Metz közötti térségben járműipari tesztpályát az autonóm vezetésű járművek és a hálózatba kapcsolt járművek közlekedésének vizsgálatára, és ezért hoznak létre német-francia kutatóintézetet, amely a mesterséges intelligenciával foglalkozik – fejtette ki a CSU-s politikus.

A határozat többi támogatói is az együttműködés konkrét eredményekre vezető továbbfejlesztését, és a német-francia barátság európai jelentőségét emelte ki. Így például a CDU részéről Volker Kauder frakcióvezető aláhúzta, hogy az Európai Unió több a német-francia együttműködésnél, „de ha nem működik a német-francia-tengely, Európa sem halad előre”. Hozzátette, hogy Európának „csak a nacionalizmus nélkül lehet jó jövője”.

Az SPD vezérszónoka, Andre Nahles pedig kiemelte, hogy a francia határ térségében fekvő Rajna-vidék-Pfalz tartományban 2020-ra eléri a 200-at a kétnyelvű, a németet és a franciát egyformán használó óvodák száma, a határrégióban dolgozó német és francia állampolgárok pedig már most igénybe vehetik a másik országban működő munkaügyi hivatalok szolgáltatásait.

A német és a francia kormányt egy sor intézkedésre felszólító parlamenti határozatban a többi között az áll, hogy létre kell hozni egy közös t gazdasági térséget, amelyben összehangolt szabályok érvényesülnek egyebek mellett a vállalati jog és adózás területén, és ki kell alakítani olyan két tannyelvű középiskolákat, amelyek Németországban és Franciaországban is elismert érettségit adnak.

A német-francia barátsági szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodás révén a kormányzati szinttől az iskolákig sűrű német-francia kapcsolathálózat szövődött. Az ifjúsági csereprogramokban például eddig mintegy 8 millióan vettek részt, és több mint 2200 testvérvárosi kapcsolat alakult ki.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.