A függetlenségre voksoltak az iraki kurdok

MN

2017. szeptember 26., kedd 07:36, frissítve: szerda 16:53

Az iraki kurd szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt hétfőn arra, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak – adta hírül hétfőn éjjel az erbíli választási bizottság az előzetes eredményt.

A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz – közölte a bizottság. Korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek. A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak, végeredmény legkésőbb három nap múlva várható – írja az MTI.

Kurdisztánon a voksolást követően éjszakába nyúló népünnepély lett úrrá: tűzijátékkal, autódudák kórusával, levegőbe lövöldözéssel tudatta örömét a függetlenségre vágyó elsöprő többség.

Bagdad egyébként vehemensen ellenzi az általa nem kötelező erejűnek mondott referendumot. Az iraki parlament felhatalmazta a kormányt, hogy minden eszközzel védje meg az ország egységét, a legfelső bíróság pedig felfüggesztette a függetlenségi népszavazást, mert több beadvány is érkezett a testülethez a referendum alkotmányossági vizsgálatát kérve.

Irak mellett Törökország és Irán, de Szíria is ellenzi az iraki kurdok függetlenné válását. Ismételten hangoztatták, nem fogják engedni, hogy a kurdisztáni regionális kormány kikiáltsa a függetlenséget a belátható jövőben. Ankara, Teherán és Damaszkusz egyaránt attól tart, hogy a lépés erősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.

Megfigyelők ugyanakkor arra számítanak, hogy az iraki kurdok hatalmas többséggel voksolnak majd a függetlenség mellett.

Mit mondanak a magyarok?

Magyarország hivatalosan nem támogatja, nem támogathatja az önálló Kurdisztán megszületését, ezzel ugyanis diplomáciailag szembemenne több szövetségesével. Mindenekelőtt Törökországgal, amellyel a viszonyunk az utóbbi időben kiválónak mondható, de ugyanígy Iránnal, melyben a szankciók eltörlése óta gazdasági lehetőséget látunk. Ugyanakkor a már említett erbíli katonai kontingens és a magyar vállalatok érdekeltségei miatt a kapcsolataink Kurdisztánnal is kiválóak, így az iraki kurdok informálisan mindenképpen számíthatnak a támogatásunkra. Magyarországon egyébként alig néhány száz kurd él, többségük diák, ők nemrégiben a Parlament előtt vonultak fel. Lapunk kérdésére a külügyminisztérium nem válaszolt, így hivatalosan nem tudhatjuk, hogy mi a magyar álláspont a referendummal és az önálló Kurdisztánnal kapcsolatban. Beszédes ugyanakkor, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő a katalánok függetlenségi törekvéseiről nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy „az emberek akarata az, ami mindig számít, ez az álláspontunk”. Kovács Zoltán szerint ez a katalán nép és Spanyolország belügye, tehát párhuzamot vonva a kurd függetlenség a kurd nép és Irak belügye lehet.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.