A kínaiak átírják a történelmüket

MTI

2017. január 12., csütörtök 07:23, frissítve: csütörtök 08:59

A kínai egyetemi és iskolai tankönyveket országos szinten módosítják, és a japán megszállással szembeni kínai ellenállási háború idejét nyolcról tizennégy évre növelik tavasztól a tananyagban – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség online felületén a kínai oktatási minisztériumra hivatkozva.

Bár néhány északi tartományban már 14 éves ellenállásként oktatják a második világháború lezártáig tartó konfliktust Kínában, a legtöbb tankönyv még csak 8 éves ellenállási háborút említ. Az 1937-től 1945-ig tartó második kínai–japán háború a Marco Polo hídi incidenssel kezdődött, amikor összecsapott a Japán Császári Hadsereg és a nacionalista Kuomintang katonai szárnya, a Nemzeti Forradalmi Hadsereg, amely – nyugati szemlélet szerint – a japán erőkkel vívott harcok nagy részét folytatta a háborúban.

A tananyag módosítása azonban kiterjeszti az ellenállási háborút 6 évvel, és kezdetét 1931-re datálja, amikor is a japán császári erők megszállták Mandzsúriát, és létrehozták Mandzsukuó bábállamot, amelynek Pu Jit, az utolsó kínai császárt tették meg vezetőjéül.

Elsőként szálltak szembe a fasizmussal

Az oktatási minisztérium közlése szerint a felülvizsgált tananyagnak éreztetni kell, hogy a Kínai Kommunista Párt központi szerepet játszott a japán agresszióval vívott harcban, és hogy Kína egyike volt a fasizmus elleni háború fő csataterének. A változtatást egyebek közt a hazafias oktatás megerősítésével indokolták.

Kínai történészek állítják, megfelel a történelmi tényeknek az, hogy az ellenállási háború 1931-ben kezdődött. Ezt azzal támasztják alá a Hszinhua jelentése szerint, hogy 1931 és 1933 között harc folyt a japánok ellen Észak-Kínában. Kína így az első ország volt, amely a fasizmussal szembe szállt – érvelnek kínai kutatók.

Kínában 1927 és 1937 közöttire teszik a Koumintang és a kommunisták közötti polgárháború első szakaszát, amely a második kínai–japán háború befejeztével, 1945-től folytatódott.

Nacionalizmus és Japán-ellenesség

Megfigyelők szerint a pekingi kommunista vezetés kisajátítja a kínai népnek a Japán megszállással szemben vívott ellenállását, mellőzve az időszakot jellemző kínai belharcokat és széthúzást. A Kínai Kommunista Párt nemcsak megtűri, de bátorítja is a Japán-ellenes mentalitást, a kínai állami televízió csatornákon például számtalan sorozatot vetítenek a második világháborúról. Szakértők szerint a pekingi vezetés a Japán-ellenességet arra használja fel, hogy az ezzel gerjesztett nacionalizmussal saját támogatását erősítse, és maga mellé állítsa az embereket a Japánnal szembeni tengeri területi követeléseinek kérdésében.

Japán az utóbbi időben fokozatosan bővítette hadseregének, az önvédelmi erőknek külföldi szerepkörét, és évről évre növelte védelmi kiadásait. Ezt az Észak-Korea és Kína jelentette növekvő fenyegetéssel indokolja Tokió.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.