A medve nem játék: puhítanák a kilövési tilalmat az erdélyiek

2017. június 1., csütörtök 07:07, frissítve: csütörtök 07:52

Gazdag vadállománya miatt a külföldiek körében is felkapott vadászterületnek számít Románia, ahol – például Magyarországgal ellentétben – mégse tekintenek önálló gazdasági tevékenységként a vadásztatásra. Ráadásul a környezet- és állatvédőkkel folytatott állandó viták következtében tavaly fölfüggesztették a nagyragadozók kilövését. Ez jelentős bevételkiesést jelent a vadászegyesületeknek. Ráadásul a szinte mindennapos medvetámadások miatt Erdélyben módosítanának a tiltáson.

Romániában évtizedeken keresztül a kommunista hatalom privilégiumának számított a vadászat, amely Nicolae Ceausescu pártfőtitkár legnagyobb szenvedélye volt. A diktátor jóformán mindenre lőtt, ami mozgott, közismert megalomániája miatt ugyanakkor ebben is a legnagyobbat kedvelte: a legértékesebb trófeákra tört, így például előszeretettel kapta puskavégre az öreg hím medvéket. Rendszeresen – nemegyszer magas rangú külföldi vendégeivel – járt a székelyföldi vadászterületekre, a vadakat pedig napokig éheztették, hogy többet időzzenek a lesnél elhelyezett élelemmel, és az ország fővadásza könnyen leteríthesse a zsákmányt. Ceausescu olyannyira magának vindikálta a vadállományt és a trófeákat, hogy 1974-ben betiltotta a külföldiek romániai vadásztatását. Utolsó vadászatán 1989. december 10-én vett részt a dél-romániai Giurgiu megyében, ahol a följegyzések szerint egymaga több száz fácánt lőtt le. Aztán a pár nappal később kirobbant népfelkelés során, a rögtönítélő bíróság ítélete nyomán a diktátor golyó általi halált halt.

A rendszerváltás után beindult a vadásztatás Romániában is, ahol a Kárpátok bércei, az értékes trófeák különleges vonzerőt jelentenek a külföldiek számára is. Arról nem beszélve, hogy miközben a kontinens nyugati felében szinte csak állatkertben találkozni barnamedvével, a mintegy 17 ezer példányt számláló európai állomány 40 százaléka, ezen belül a kárpáti barnamedvék háromnegyede Romániában él. Számuk hozzávetőlegesen 6–8 ezer között mozog, viszont akadnak, akik szerint tízezernél is több medve él az országban.

Az egyik leghíresebb vadászbirtok a magyar–román határ mentén fekvő Bihar megyei Bályokon terül el, ahol Ion Tiriac egykori teniszcsillagnak, Románia leggazdagabb emberének illusztris vendégei – köztük Wolfgang Porsche, az ismert autókonszern tulajdonosa, Klaus Mangold, a Daimler-Chrysler elnöke és Adrian Nastase román exkormányfő – több száz vaddisznót ejtenek évente.

Bár a szenvedélyes vadász hírében álló Nastase a 2004-es államfőválasztási kampányban állatvédő szervezetek heves bírálatára nyilvánosan megfogadta, hogy szögre akasztja fegyverét, az elveszített megméretés után néhány nappal ismét megjelent a bályoki hajtóvadászaton, ahol egymaga mintegy harminc vaddisznót ejtett el. A szociáldemokrata politikus egyébként ma már nem hódolhat hobbijának, korrupció miatt kétszer kiszabott letöltendő börtönbüntetésével együtt ugyanis a fegyvertartási engedélyét is bevonták.

Nemrég az amerikai elnök idősebbik fia, Donald Trump jr. járt többnapos romániai vadászportyán.

Amúgy a vadászat Romániában sem olcsó mulatság. Az erdélyi vadászegyesületek árajánlatait böngészve kiderül, hogy egy vaddisznótrófea agyarhossztól függően 300–1500 euró között mozog, egy gímszarvasé 1200-tól 8000-ig terjed, míg a barnamedve trófeájáért 4000–8000 euró közötti összeget kérnek. Ezenkívül számos más szolgáltatásért kell fizetni, a vadászatszervezési díjtól kezdve az állategészségügyi igazoláson keresztül a határátkeléshez szükséges bizonylatig. Ugyanakkor a vadásztató egyesületek, társaságok megoldják a határátkelőig való oda-vissza szállítást, a szállást, sőt fordítóról is gondoskodnak.

Benedek Barna székelyföldi fővadász, erdőmérnök a nagy potenciállal bíró Románia hiányosságának tartja, hogy itt az erdőgazdálkodás alegységeként, és nem igazi gazdasági tevékenységként tekintenek a hobbi- és sportkategóriába sorolt vadgazdálkodásra. A Kovászna megyei Pro Silva Vadászegyesület igazgatója – aki Sopronban szerzett vadgazdamérnöki oklevelet – lapunknak elmondta, az erdélyi kilövési keret egytizede a magyarországinak, az anyaországi vadásztatás színvonalához, szervezettségéhez képest pedig a romániai gyerekcipőben jár.

– Hozzánk a külföldiek csak akkor jönnek, ha minőségi szolgáltatást és különleges trófeákat kapnak, olyan vadakat ejthetnek el, amiket otthon nem találnak – magyarázta a Magyar Nemzetnek a szakember. Benedek Barna szerint mérhetetlen károkat okoz az erdő- és vadgazdálkodásban a bukaresti környezetvédelmi minisztérium tavaly októberi döntése, amellyel meghatározatlan időre felfüggesztette a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz és vadmacska) kilövését.

A vadgazdamérnök szerint nemcsak arról van szó, hogy a tiltás nyomán a vadászegyesületek elestek bevételeik mintegy negyven százalékától, és ezáltal kevesebbet költhetnek a vadállomány gondozására. Legfőbb probléma szerinte, hogy az egy évvel ezelőtti létszámhoz képest jelenleg ezerrel nagyobb a medveállomány Romániában, emiatt Székelyföldön szinte mindennapossá váltak a medvetámadások. A kialakult helyzet következtében a többségében magyarok lakta régió vadász- és gazdaegyesületei a napokban közösen fordultak a román környezetvédelmi tárcához a kéréssel, hogy módosítsanak a medvék kilövését tiltó jogszabályon.

Közös madárirtás a Hortobágyon

Botrány tört ki abból, hogy 2003 augusztusában magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására; 2400 tőkésréce pusztult el. A miniszterelnökök mellett a vadászaton több magyarországi és külföldi politikus, bankár vett részt – írta akkoriban a Népszabadság. A vadászatot az 1999 óta az UNESCO-világörökség részeként nyilvántartott természetvédelmi területen, a Hortobágyi Nemzeti Parkban tartották. Lapunknak akkor a kormánykoalíció tagja, az SZDSZ ügyvivője, Gusztos Péter úgy nyilatkozott, sajnálatos, de tény, hogy jelenleg a jogszabályok még lehetővé teszik a természetvédelmi területen folytatott vadászatot. Ugyanakkor fölvetődik a kérdés, illik-e természetvédelmi területen vadászni, csupán azért, mert azt a törvény nem tiltja – mondta az egykori kormánypárti politikus.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.01.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.