A megfigyelők mennek, de nem szűnik a lakosság fenyegetettsége

NT

2012. augusztus 7., kedd 12:03, frissítve: kedd 20:12

Az ENSZ-misszió szóvivőjének közlése szerint Szíriába kivezényelt megfigyelőik elhagyták Aleppó városát, áthelyezték őket Damaszkuszba. A kormány képviselője eközben azt ígérte: a válságkezelés folytatódik, a miniszterelnök menesztése nem lesz hatással a damaszkuszi politikára. Az országban a feszültség egyre fokozódik, a felkelők élő pajzsként használják a civileket. Az emberi jogi szervezetek által kiadott jelentések arról tanúskodnak, hogy a július volt a legvéresebb hónap a harcok kezdete óta.

Végleg elhagyták Aleppót az ENSZ odavezényelt megfigyelői, akik a szíriai helyzet feltérképezéséért, válságkezelés gyanánt tartózkodtak a közel-keleti országban. Jozefina Guerero misszióvezető arról beszélt, hogy a döntés biztonsági megfontolásból született, valamint nem tekinthető véglegesnek. Az ENSZ-szakembereket Damaszkuszba vezényelték, ott folytatják a munkát.

Nem lesz hatással a politikára

A szíriai kormány közlése szerint egyébként Rijád Hidzsáb szíriai miniszterelnök menesztése nem lesz hatással a damaszkuszi politikára. Omran az-Zohbi tájékoztatási miniszter úgy fogalmazott, hogy bármilyen posztot töltsenek is be azok, akik elmenekülnek az országból, Damaszkusz politikája nem fog változni, a kabinet folytatni fogja a válságkezelést. A tárcavezető szerint a szíriaiak túlnyomó többsége elutasítja az országgal szembeni ellenséges kampányt, az ellene összeesküvést szövögetők pedig tévednek, amikor alábecsülik a szíriai népet.

Fotó: Reuters


A damaszkuszi média hétfőn jelentette, hogy Rijád Hidzsáb miniszterelnök elmenekült az országból, miután leváltották. A legfrissebb hírek szerint Bejrútba ment, hogy onnan továbbrepüljön Szaúd-Arábiába, majd Törökországba. Szóvivője felolvasta Hidzsáb közleményét, amely szerint a politikus elpártolt „a gyilkos és terrorista rezsimtől”, és csatlakozott a forradalmárokhoz.

A Magyar Nemzet vezércikkei:

A háború vonzásában (részlet): Másfél éve nemegyszer hallgathatták meg a védelmi, biztonságpolitikai témákkal foglalkozó újságírók a nyugati vezetők ígéretét, miszerint nem lesz beavatkozás Líbiában. Aztán – ahogy Oroszország félrenézett a Biztonsági Tanácsban – mégiscsak lett. A „lakosság védelmére” szóló humanitárius mandátumból végül széles körű intervenció bontakozott ki, s ha Kadhafi líbiai vezetőt nem is úgy sikerült eliminálni, ahogy a parasztot veszik le a sakktábláról (mintegy hét hónapig kitartott a rezsim); a lényeg az, hogy külső segítséggel rezsimváltás történt. Azóta ha a fősodrú médiumok immár elég magas ingerküszöbét Líbiával szemben meghaladja egy hír, megbizonyosodhatunk arról, hogy milyen szépen is virágzik a líbiai demokrácia a különböző fegyveres bandák uralta, egykor országnak nevezhető entitás helyén, az észak-afrikai homokban.

Szíriai hadszíntér
(részlet): Súlyos csapást szenvedett el tegnap a szíriai hatalom, amely eddig a legeredményesebben dacolt az arab tavasz fedőnevű geopolitikai folyamat feltartóztathatatlannak tűnő menetelésével. A nyugati hatalmak és Nyugat-barát térségi rezsimek által támogatott fegyveres csoportok öngyilkos terrortámadása megölte az ország vezetésének több tagját, köztük az ortodox keresztény védelmi minisztert, illetve helyettesét, aki nem mellékesen Bassár el-Aszad elnök sógora is. A merénylet azzá a lélektani fordulóponttá válhat, amelytől az út a rendszer és az ország összeomlásához vezet.

Omran az-Zohbi elítélte Rijád Hidzsáb „hazafiatlan cselekedetét”, szerinte „eltűnt az országból, nem mondott semmit, és meg sem magyarázta döntését”. Zohbi cáfolta azt, hogy a miniszterelnökkel együtt más kormánytagok is elhagyták az országot. A kabinet hétfői rendkívüli ülésén Omar Ghalauvandzsi ideiglenes kormányfőnek kinevezett eddigi miniszterelnök-helyettes elnökölt.

Hidzsáb leváltásának és menekülésének körülményei továbbra is tisztázatlanok. A Hszinhua hírügynökség úgy tudja, hogy a politikus nem volt hajlandó vasárnap aláírni egy Oroszországgal kötendő megállapodáscsomagot a szíriai nyersolaj értékesítéséről, holott az ügylet többmilliárdos bevételt jelentett volna az Aszad-rezsimnek. Hidzsáb testvére azt mondta, hogy fivérét emiatt letartóztatták volna az ország gazdaságának aláásása címén, ezért elhagyta Szíriát.

Dezertált egy tábornok

A török külügyminisztérium keddi közlése szerint dezertált egy szíriai tábornok és a kíséretében lévő 11 tiszt. A dezertőrök már Törökországban tartózkodnak, ahova hétfőn több mint 1300 menekült érkezett – jelentette az Anadolu török hírügynökség. Eddig mintegy húsz szíriai tábornok dezertált. A török hatóságok nem tudták megmondani, hogy pontosan hányan tartózkodnak közülük jelenleg Törökországban, többen ugyanis visszatértek Szíriába, hogy a rendszer ellen harcoljanak.

A szíriai felkelés kezdete – 2011 márciusa – óta közel 50 ezer menekült érkezett Törökországba, ahol a többi szomszédos országhoz hasonlóan válságot idézett elő a harcok elől menekülő szíriaiak tömeges beáramlása. Szíriai katonatisztek – gyakran sorkatonákkal együtt – szinte naponta dezertáltak a hadseregből az elmúlt hónapokban. A dezertőröket Törökországban külön táborban helyezik el, s fokozott biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe.

Merénylet a székház ellen

Szíriában a hétfő egy pokolgépes merénylettel kezdődött, robbanás rázta meg az állami rádió és televízió damaszkuszi központi épületét, a robbanásban legalább hárman megsérültek. A televízió épülete körül legutoljára szombatra virradóra volt incidens, akkor a felkelők támadták.

Továbbra is ostrom alatt

Az al-Arabíja tévé képeket mutatott vasárnap a Szíriában elrabolt irániakról, akik között a felkelők szerint olyanok is vannak, akik az iráni Forradalmi Gárda tagjai. A dubaji székhelyű, szaúd-arábiai tőkével működő állomás által sugárzott felvételen a lázadók egy embere elmondta, hogy 48 iránit fogtak el, és a kihallgatások során kiderült, hogy közöttük vannak olyanok, akik az iráni elit alakulat tagjai.

Damaszkuszt ugyan visszafoglalták a kormányerők a szíriai felkelőktől, de a második legnagyobb szír város továbbra is ostrom alatt van, Aleppót két hete tüzérséggel lövi a hadsereg. A harcban álló felek között megy a vádaskodás arra vonatkozóan, hogy ki a felelős a vérengzésekért.  Emberi jogi szervezetek szerint a július volt a legvéresebb hónap a harcok kezdete óta. A tavaly március óta kitört kormányellenes felkelésben vélekedések szerint eddig több mint húszezren haltak meg.

Élő pajzs

Korábbi cikkében az mno.hu is beszámolt a The Sunday Times azon információjáról, miszerint Aleppo sűrűn lakott negyedeiben kialakított hadállásaiknál a szíriai felkelők emberi pajzsként használják a civil lakosságot.

Fotó: Reuters

 

Vasárnap amerikai részről érkezett a bejelentés, hogy a jövő héten Szíriáról is kétoldali konzultációt folytat majd Hillary Clinton Törökországban. Victoria Nuland újságíróknak elmondta, hogy a megbeszéléseket augusztus 11-én, szombaton tartják

Az emberi páncélként használt civilek mellett a falhoz térdepeltetett, legéppuskázott Sabiha milícia tagjairól is érkeztek beszámolók Szíriából. Aleppóban nem sok rokonszenv övezte a Sabiha helyi vezetőjét, ám széles körű megbotránkozást keltett, ahogy fiával és három másik rokonával együtt kivégezték, és erről filmfelvételt is készítettek – áll szintén a britek vezető napilapjában.

A Bassár el-Aszad szíriai államfő rezsimje ellen harcoló Szabad Szíriai Hadsereg egyre erősebb, mivel „szaúdi pénzből” most már páncéloselhárító, légvédelmi és mesterlövész fegyverekhez is hozzájut – derül ki a tömeglap tudósításaiból. A vérengzés és kegyetlenkedés mindenesetre egy tragédia, amely Ban Ki Mun szerint már az emberiesség elleni bűntett fogalma felé közelít.

Fotó: Reuters

 

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Forrás: MNO,MTI

A szerkesztő ajánlja

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.

Favero-Fürjész Judit Éva

80 éves Adriano Celentano, aki nem fél a politikától

„Ma mindenki fél a szavaktól, csak olyan dolgokat lehet mondani, amelyek senkit nem zavarnak” – vallja a népszerű olasz énekes-színész.