Alábbhagyott Kína lelkesedése régiónk iránt

2017. november 27., hétfő 17:00, frissítve: hétfő 21:07

Nem időzített túl jól a magyar diplomácia: éppen akkor került ránk a sor a 16+1, Kína–Közép-Kelet-Európa együttműködés csúcstalálkozójának megszervezésére, amikor Brüsszel és Peking között megint látványosan kiéleződnek a konfliktusok. Az Európai Unió és Kína viszonyát jellemző ellentét nem új keletű, az utóbbi hónapokban azonban – éppen a 16+1 együttműködéssel összefüggésben – számos tudományos cikk jelent meg a témában. Ahogyan arra a lengyel Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) szeptemberi elemzése is rámutat, az EU hajlamos az unió egységét megbontó trójai falóként tekinteni a tizenegy tagállamát magába foglaló kínai kezdeményezést. A kutatóintézet szerint ez az elképzelés a kínai tőkebeáramlásban látja a veszély forrását. A 16+1 együttműködésben részt vevő tagállamok ugyanis alárendelt függőségi viszonyba kerülhetnek Pekingtől, ezáltal Kína a közös ügyekben hozott döntések felett befolyásra tehet szert.

Májusban jelent meg a pekingi központú Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) tanulmánykötete, amelyben szintén megjelent a 16+1 együttműködés 2012-es megalapítása óta lappangó feszültség. „Európában létezik egy meghúzódó, óvatosan artikulált bizalmatlanság mind a 16+1 együttműködés, mind az Övezet és út kezdeményezéssel szemben is. Ennek lényege az a feltételezés, hogy a két kínai program egy nagy kínai stratégia részét alkotja, amely Kína globális hegemóniáját alapozza meg az EU megosztásával” – írja tanulmányában Kusai Sándor korábbi pekingi magyar nagykövet. Megkeresésünkre hozzátette, az együttműködéssel szembeni ellenérzések három szinten jelennek meg. Elsőként a vezető európai multinacionális cégek szintjén, melyek féltik a kelet- és közép-európai piacaikat a kínai versenytárstól. A másik szint az európai közösség intézményrendszere, ahova a bürokrácia, a tudományos közeg és a sajtó egyaránt tartozik. A harmadik réteg a kínai jelenléttel szemben ellenérdekelt politikai érdekcsoportok.

„Európa bizalmatlansága tovább nőtt, mikor sor került az Övezet és út kezdeményezés májusi csúcstalálkozójára” – tette hozzá. A Pekingben tartott eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett, akkor Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozott, és a magyar közvéleményben is megerősödtek a Peking globális felemelkedésével szembeni ellenérzések.

Később az unió gyakorlati lépésekre is elszánta magát. Augusztus végén jelent meg a hír, miszerint Németország, Franciaország és Olaszország kezdeményezte az unióba érkező, stratégiai ágazatokat érintő beruházások feletti kontroll kiterjesztését. Koncepciójuk szerint az európai intézményeket vétójoggal ruháznák fel a harmadik országból érkezett beruházások megakadályozására. Elemzők szerint mindez összefügghet azzal a szakmai körökben újabban hangoztatott gondolattal, miszerint a 16+1 együttműködés mögötti lelkesedés érezhetően alábbhagyott, különösen Peking részéről. Úgy tudjuk, Kína az idei csúcstalálkozónak sem akart nagy sajtóvisszhangot. Értesüléseink szerint kormányközeli sajtóorgánumokat meg is kerestek azzal a kéréssel, hogy az eseményt kezeljék visszafogottabban. A magyar–kínai kapcsolatokkal foglalkozó forrásaink szerint Peking nem áldozná fel uniós kapcsolatait a közép- és kelet-európai régió kedvéért, ezért a 16+1 formációt is alacsonyabb intenzitással kezeli.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

„Természetesen Kínát aggasztja az ellene szóló brüsszeli kezdeményezés” – mondta lapunknak Dragana Mitrovic, a Belgrádi Egyetem Ázsia-központjának vezetője. A kutató szerint Peking kiváltságos kereskedelmi pozíciót foglal el, miközben ugyanis a globalizmus és a szabadkereskedelem fontosságát hangsúlyozza, valójában protekcionista gazdaságpolitikát folytat. „Most, hogy az Európai Unió a kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokra és nagyobb óvatosságra törekszik, Kína a protekcionizmus ellen emeli fel a szavát” – mutatott rá Mitorvic. A szerb sinológus szerint éppen ez a konfliktus áll a jelenség mögött, s a 16+1 együttműködés unión kívül eső öt európai országában a kínai infrastrukturális és energetikai befektetések jóval nagyobb részben valósultak meg. Mitrovic azonban hangsúlyozza, a beruházások többsége valójában a kínai eximbanktól kapott hitel formájában valósultak meg.

„A hitellel a kormányoknak garanciát kell vállalniuk a projekt megvalósítására, ami az Európai Unióban nem lehetséges. Az így beáramlott tőkének ráadásul csak elenyésző része került helyi vállalatokhoz, a beruházások nagy részét kínai állami tulajdonú cégek végzik el. Az egész procedúra szembemegy az Európai Uniós alapelvekkel” – mondta a belgrádi professzor.

A magyar kormány szerencsétlenségére az Európai Unió éppen a hazánkat érintő beruházáson statuál példát. Brüsszel bizonyára felismerte, a 16+1 együttműködés állatorvosi lova a Budapestet és Belgrádot összekötő vasútvonal, részben ezért sem enged a projekt miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásból. A folyamat a szerbiai oldalon halad, igaz ott az orosz érdek győzedelmeskedett: Dragana Mitrovic elmondta, az orosz állami vasúttársaság már be is fejezte a Belgrád és Újpázova közötti szakasz felújítását, mintegy 8000 millió dolláros orosz hitelből. Hogy mi lesz a kínai elképzelés sorsa, még kérdéses – tette hozzá. A belgrádi kormány elkészítette a beruházáshoz szükséges technikai dokumentációt, Mitrovic szerint azonban a kínaiak nem fogadták el. A hírek szerint a konfliktus egyik alapja, hogy a szerbek az áruszállítás kapacitásbővítésére készítették el a műszaki terveket, a kínaiak azonban a személyszállításhoz szükséges modernizációt is szükségesnek tartják.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.28.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.