Alacsony volt a részvétel az algériai választásokon

TK

2012. május 11., péntek 07:42, frissítve: péntek 09:18

A bejegyzett választópolgárok kevesebb mint fele vett részt az Algériában csütörtökön tartott parlamenti választáson, amely a hatóságok szerint évtizedekre visszanyúlóan a legszabadabb volt.

A kormány csütörtökön közölte, hogy a választási részvétel 42 százalék volt, ami így is jelentős növekedés az előző, 2007-es választás 36 százalékához képest. A 48 választókörzetben kormányzati adatok szerint összesen 44 párt és 211 független jelölt szállt versenybe a 462 képviselői helyért. A végleges eredményeket várhatóan péntek délután hirdetik ki.

Az iszlám pártok szövetsége azt reméli, hogy sikerül megismételnie a 2011-es „arab tavasz” demokráciakövetelő felkeléseinek hullámait meglovagoló más iszlamista pártok Észak-Afrikában aratott választási sikereit. Algériában azonban a két kormánypárt mély gyökerekkel rendelkezik a társadalomban.

Abdel-Azíz Buteflika elnök az utóbbi néhány hónapban folyamatosan sürgette honfitársait, hogy vegyenek részt a választáson. Időnként azt ígérte, hogy a választás után új, határozott reformokat hajt végre. Máskor arról beszélt, hogy külföldi hatalmak lerohanhatják Algériát, ha kevesen mennek el szavazni.

A ringbe szálló pártok közül az elnök vezette Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) számít a legesélyesebb befutónak, bár megfigyelők azt várják, hogy a tömörülés szavazatokat fog veszíteni az iszlamisták javára. Mindazonáltal várhatóan nem lesz olyan párt, amely uralni fogja a parlamentet, bár a kormány számára a viszonylag magas részvételi arány egyfajta győzelmet jelent. Magasabb volt a részvétel vidéken és az ország sivatagos részén, a városokban viszont alacsony volt az érdeklődés. Algírban például a szavazók 69,1 százaléka maradt otthon.

Utoljára 1991-ben tartottak szabad választást Algériában. Az első fordulót az 1989 márciusában létrejött Iszlám Üdvfront (FIS), az iszlám radikálisok pártja nyerte meg, a második fordulót azonban a hatalom lefújta. A parlamentet feloszlatták, majd 1994-ben betiltották a FIS-t. Válaszul szélsőséges iszlám terrorcsoportok jöttek létre, véres, több mint százezer áldozatot követelő polgárháború kezdődött, amely egy évtized alatt teljesen szétzilálta az ország gazdaságát is.

Dacára a szénhidrogénkincsnek, Algériában széles körű elégedetlenség uralja a társadalmat a munkanélküliség és a lakhatási problémák miatt. A munkanélküliség hivatalosan 10 százalék, de az egyetemi végzettséggel rendelkezők között eléri a 20 százalékot. A 35 milliós lakosság 70 százalékának az életkora 35 év alatt van.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.