Árpádhon, egy magyarok alapította település küzdelmei Amerikában

Földi Bence

Földi Bence

2017. október 8., vasárnap 13:54, frissítve: vasárnap 22:00

Tizennégy évnyi munka eredményeként a múlt héten megnyílt a magyar múzeum az amerikai Louisiana állam Albany nevű településén. A helyszínre 1896-ban érkeztek magyar telepesek, három család – a Bruskay, a Mocsáry és a Zboray família – akik a vidéket Árpádhonnak nevezték el.

Korábban is érkeztek magyar telepesek az Újvilágba, ahol alapítottak különféle településeket. Így például az 1848–49-es szabadságharcot követően létrejött Új Buda Iowában; Harasztytown Wisconsinban; Nyitra, Budapest és Tokaj Georgiában; Kossuthville pedig Floridában. Ám ezek a mezőgazdasági települések nem húzták sokáig. Annak ellenére, hogy még ma is találni magyar településneveket az Egyesült Államok térképén – például Tolna Észak-Dakotában vagy Balaton Minnesotában –, magyarok már nem élnek ott.

 
Árpádhon alapítói: Bruskay Gyula, egy ismeretlen személy, Grosse atya, Mocsáry Ádám és Zboray Tivadar
Hungarianmuseum.org
 

Árpádhon maradt az egyetlen, máig működő és magyar élettel teli mezőgazdasági település, amely az 1910-es években a vasútállomás körül létrehozott Albany faluhoz „csapódott”. Az alapítók bejárták egész Amerikát, hogy elvigyék a sokfelé élő magyaroknak az új település hírét, hazai rokonoknak is írtak, ráadásul a clevelandi magyarok lapjában, a Szabadságban is jelent meg hirdetés Árpádhonról. Ennek megfelelően a magyar telep gyorsan növekedett: 1900-ban tizenegy család élt itt, 1920-ban – amikor már saját, presbiteriánus templomuk is volt a magyaroknak – pedig már kétszáz, 1935-ben 1500-an laktak ott.

A település magyarjai eleinte fakitermeléssel foglalkoztak, majd a szabaddá vált területeken átálltak földimogyoró- és epertermesztésre. Utóbbi igen jövedelmező vállalkozássá nőtte ki magát, hiszen Árpádhon közel található Hammond városához, ahonnan a New Orleans és Chicago közötti vasútvonal révén egészen a Nagy Tavakig el lehetett vinni a terményt.

 
Árpádhoni magyar eper reklámja
Magyars.org
 

A település nemcsak a fentiek miatt egyedülálló, hanem azért is, mert a magyar települések közül csak itt folyt kétnyelvű nappali oktatás. A magyar közösség létszáma ugyanis lehetővé tette, hogy az angol mellett a magyar ugyanakkora súllyal jelenjen meg az oktatás nyelveként. 1977 és 1984 között az amerikai szövetségi kormány a szocialista Magyarországgal kötött egyezsége révén az úgynevezett Magyar Program keretében magyarországi tanárok oktattak Árpádhonban, de helyiek is jártak Magyarországon.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 
Árpádhoni lakosok Debrecenben, 1978-ban
Hungarianmuseum.org
 

A mára erősen megfogyatkozott lélekszámú, asszimilálódott magyar közösség 1927-ben költöztette át Springfieldből az iskoláját Albanyba, egy lapos, nem túl nagy épületbe. Az árpádhoni magyar iskola 1944-ig működött itt, majd idősotthonná alakították át, ebben a minőségében 1976-ig üzemelt. Azóta azonban üresen állt az épület, amelynek a magyar közösségben betöltött leendő szerepéről a kétezres évek elején kezdtek álmokat szőni a helyiek. 2003-ban jött létre az Árpádhon Magyar Település Történelmi Társaság (HSHS), amely célul tűzte ki az iskolaépület múzeummá alakítását.

A munka nem ment zökkenőmentesen, hiszen több természeti csapás is érte Árpádhont. 2005-ben a Katrina hurrikán csapott le, amelyet követően – lapunk akkori beszámolója szerint – a washingtoni magyar nagykövet, Simonyi András jótékonysági koncertet is adott, de Árpádhonnak nem jutott a pénzből.

2016-ban nagy áradások sújtották Louisianát, az árpádhoni ingatlanokban is nagy kárt okozva. Különböző jótékonysági esteket rendeztek, egy, a maga nemében egyedülálló helytörténeti könyv is készült, mindezek bevételeit a múzeum kialakítására fordították. Végül sikerült mindent helyrehozni, és hosszú előkészületeket követően az Egyesült Államok harmadik magyar múzeuma is megnyitott.

A szeptember végi eseményen Lousiana állam és a washingtoni magyar nagykövetség is képviseltette magát, és felszólalt a településről származó Dale Erdey, az állami szenátus egykori republikánus tagja, valamint a jelenlegi és korábbi tiszteletbeli konzul is. A helyiek a település autópálya melletti jó elhelyezkedése miatt sok látogatóra számítanak. A múzeum két terme egyébként még nincs készen, emiatt továbbra is várják a támogatásokat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.07.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

Meglepő, de nem a téli sötétségben nő az öngyilkosságok száma

Mennyire határozza meg boldogságunkat a fény és miért veszélyesek a legújabb fényforrások?

Ficsor Benedek

Mácsai Pál: Semmi misztikus, játszani mindenki tud

Az Örkény alapító igazgatója a színházról, a Terápiáról, bulvárról, békülő szekértáborokról és a színház mély erkölcsösségéről. Interjú.

Szécsi Noémi

Feltárul Szabó Magda eddig kevésbé ismert szenvedélyes oldala

Az írónő szerelmei, avagy zavarba ejtő naplórészletek a kálvinista nagyasszony életéből.

Pintér Bence

„Öröm minden zsidónak”, vagy a nemzetközi jog semmibevétele?

Vélemények a Jeruzsálemmel kapcsolatos, múlt heti Trump-bejelentésről.