Támadásról és kivonulásról is beszélt Afganisztán kapcsán Trump

MTI

2017. augusztus 22., kedd 06:42, frissítve: kedd 16:49

Az afganisztáni hadműveletekről beszélt hétfőn, helyi idő szerint este kilenckor Donald Trump, beszédét több nagy csatorna is közvetítette.

Az amerikai elnök az arlingtoni Fort Myer katonai támaszponton vázolta fel kormánya új afganisztáni és dél-ázsiai stratégiáját, amiből azonban lényegi információt nehéz lett volna kihámozni: Trump nem jelentett be konkrét számokat az esetleges afganisztáni csapatnövelésről, és nem kívánt határidőt sem szabni egy majdani kivonulást illetően, amelynek szerinte „méltóságteljesnek”, de nem elhamarkodottnak kell lennie – írja az MTI.

Az elnök a konkrét csapatlétszámot illető adatok közlése helyett annak fontosságát emelte ki, hogy az Egyesült Államok nem nemzetépítésért, hanem a terroristák ellen harcol más országokban, az afganisztáni tálibok elleni küzdelemben a környező államoknak, így Pakisztánnak és Indiának is részt kell vennie. Korábbi becslések szerint az amerikai haderő további négyezer katonát küldhet afgán területre – John Nicholson, a térségben szolgáló csapatok főparancsnoka legalábbis ilyen létszámú erősítést kért.

Mint a BBC írja, Trump Pakisztán kapcsán arra is kitért, hogy az Egyesült Államok több milliárd dollárt fizetett ki már a közép-keleti országnak, ami hálából a mai napig terroristákat rejteget. Utóbbi nyilatkozatát szinte azonnal cáfolta a pakisztáni haderő szóvivője, Asif Ghafoor, aki szerint országuk nem hogy rejtegetné a merénylőket, de harcol ellenük.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Donald Trump már szónoklata elején hangsúlyozta: ellenzi, hogy más országokban a demokráciát az Egyesült Államok a saját képére alakítsa, Washington ugyanis nem a nemzetépítésért küzd. „Ennek a korszaknak már vége” – szögezte le. Kis hatásszünet után hozzátette: a washingtoni kormányzat a terroristák ellen harcol, szövetségeseivel összefogva.

Kifejtette, hogy az amerikaiak belefáradtak a győzelem nélküli háborúskodásba, s ő is osztja az emiatti elkeseredettséget. Személy szerint, ösztönösen, híve lett volna a teljes csapatkivonásnak, de mint az Egyesült Államok elnöke, hallgatott tanácsadói álláspontjára – mondta. „Nemzetünknek keresnie kell a méltóságteljes kivonulást, amely illik az eddig meghozott rettenetes áldozatokhoz” – fogalmazott. Ugyanakkor kijelentette: a gyors és elhamarkodott kivonulás következményei előreláthatóak és elfogadhatatlanok, mert az így keletkező légüres térbe benyomulnának a „militánsok”. A terroristáknak tudniuk kell, hogy nem rejtőzhetnek el többé – mondta Trump.

Az elnök kifejtette: az új afganisztáni stratégia lényege, hogy nem határidőt tart szem előtt, hanem a feltételek teljesülését, és ezért nem fog az Afganisztánban állomásozó csapatok létszámáról vagy a további konkrét katonai hadműveletekről a nyilvánosság előtt beszélni. Mint mondta, „nem kell, hogy az ellenségeink tudjanak minderről”. „Nem áruljuk el, hogy mikor indítunk támadást, de az biztos, hogy támadást indítunk majd” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy óriási biztonsági fenyegetésekkel kell szembenézni nem csak Afganisztánban, hanem az egész térségben. Ezzel összefüggésben hosszan beszélt Pakisztán szerepéről és politikájáról, valamint India felelősségvállalásának fontosságáról. Úgy vélte, az Egyesült Államok többé nem hallgathat arról, hogy Pakisztán teret enged és menedéket biztosít a káosz, az erőszak és a terror erői számára. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok, Pakisztán és Afganisztán érdeke közös: megakadályozni, hogy a biztonságosnak vélt térségekben a terroristák ismét megjelenhessenek, fenyegetést jelenthessenek, sőt, atomfegyverhez juthassanak.

Kifejtette azt is, hogy Pakisztán többet nyerhet, ha az Egyesült Államok partnere, és többet veszíthet, ha „bűnözőknek ad menedéket”. Leszögezte, hogy Washington változatlanul támogatást nyújt az afgán kormánynak, de hozzáfűzte: „Afganisztánnak is osztoznia kell a terrorizmus elleni küzdelem terheiben”.

Az elnök, miközben hangsúlyozta, hogy megakadályozza a tálibok hatalomra jutását, hangsúlyozta azt is, hogy egy távoli jövőben akár még politikai megállapodás is születhet a tálibok egyes elemeinek bevonásával. De hozzátette: senki nem tudja megmondani, hogy ez mikor lehetséges, és lehetséges-e egyáltalán. „Pusztán katonai megoldással nem lehet elhozni a békét Afganisztánba, de stratégiai megfontolásokkal alkalmazott erővel megteremthetők a majdani békefolyamat feltételei” – mondta Trump.

Jelezte, hogy kormánya továbbfejleszti a stratégiai partnerséget Indiával, így segítve Afganisztánt gazdaságilag elmaradott vidékeinek fejlesztésében.

Még mielőtt az afganisztáni stratégiával kapcsolatos stratégia részletezésébe belekezdett volna, Donald Trump – utalva az elmúlt napok erőszakos tüntetéseire és a gyűlölethullámra – a nemzet összefogásának és egységének fontosságát hangsúlyozta. Amerikában „nincs helye az előítéletességnek, a fanatizmusnak és a gyűlöletnek” – szögezte le.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.