Az EU napos oldalát keresik a tallinni csúcson

Kuthi Áron

Kuthi Áron

2017. szeptember 29., péntek 19:11, frissítve: péntek 21:33

Úgy kell egy látványos és kézzelfogható sikertörténet az Európai Uniónak, mint két éve a pénzügyi mentőcsomag Görögországnak. A pénteken végződő kétnapos tallinni európai uniós csúcstalálkozó épp ezért hanyagolta a fajsúlyos témákat – mint a brexit vagy a menekültkérdés –, sokkal inkább a digitalizáció, ipari innováció és a kiberbiztonság állt a középpontban. Orbán Viktor magyar kormányfő is békülékeny hangulatban érkezett az észt fővárosba, kijelentve, hogy Magyarország lezárta konfliktusát Hollandiával.

Az Európa jövőjét vázoló víziók korát éljük: Jean-Claude Juncker és Emmanuel Macron mögött Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sem akar lemaradni. Bejelentette, hogy két héten belül reformprogrammal áll elő. Csak annyit árult el, számára a versengő tagállamok helyett az együtt cselekvő unió lenne rokonszenvesebb. Ám igazán nem tőle, hanem Angela Merkeltől lenne már ideje hallani, hogyan képzeli az új uniót, de erre a német koalíciós kormány megalakulásáig még biztosan várni kell. Annyit lehet tudni, alapvetően tetszik neki a francia elnöknek még az uniós alapszerződés átírását is megcélzó iránymutatása. A magyar kormányfő viszont úgy vélte, még attól is messze vagyunk, hogy egyáltalán reformelképzelésekről lehessen beszélni. Szerinte inkább azt lehet mondani, hogy van egy szándék, hogy Európát újra versenyképessé tegyék, és ez különböző javaslatokban ölt testet.

A Tallinnba látogató európai uniós állam- és kormányfők sorából két vezető hiányzott, Mariano Rajoy spanyol kormányfő a vasárnapra tervezett, Madrid által törvényellenesnek minősített autonómia-népszavazást megelőző feszült hangulat miatt döntött a távolmaradásról. António Costa portugál miniszterelnök pedig a hétvégi helyhatósági választás miatt maradt otthon.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A találkozó helyszínén egy kisebb csoport az EU bevándorláspolitikája ellen tiltakozott, a kisebb tömegben egymás mellett lehetett látni a visegrádi országok magasba tartott zászlajait. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke már a csúcsra érkezve kijelentette, csodára van szükség, hogy október végéig kimozdulnak a holtpontról a brexittárgyalások, mintegy előre bejelentve, hogy a britek ügyében semmi újdonságra nem lehet számítani. Nem így látta a helyzetet Theresa May brit kormányfő és Angela Merkel, akik először találkoztak a német választások óta. A Downing Street közlése szerint a német kancellár elégedett a britek uniós kilépéséről szóló tárgyalásokban eddig elért eredményekkel. 

Antonio Tajani európai parlamenti elnök inkább a csúcs főtémájánál maradt, ő azt mondta, a digitális gazdaságot meg kell nyitni a munkaerőpiac előtt, dolgozni kell a kiberbiztonságon, és át kell adni az e-kormányzásban szerzett tapasztalatokat. De amíg kibertámadások indulnak a legváratlanabb célpontok ellen és választásokat lehet befolyásolni online támadásokkal, addig az a kérdés is egyre jobban körmére ég az európai döntéshozóknak, hogy a digitális, közösségi alapú gazdaságba való átmenetet inkább a szabad kísérletezés, az innováció vagy a jogi szabályozás vezérelje. A bizonytalankodást az is jelzi, hogy Londonban most tiltották be az amerikai Uber közösségi taxiszolgáltatást, Madridban pedig meg vannak számlálva a szállásközvetítő szolgáltatás, a szintén amerikai Airbnb napjai.

A tallinni csúccsal egy időben rendezett innovációs expón egy finn kiberbiztonsági szakértő kiemelte, bár jó agyak és nagyszerű európai cégek vannak jelen a digitális piacon, hol van például egy európai Google, egy európai közösségi médiavállalat? Jarno Limnéll ezzel arra utalt, hogy a digitális átállás ütemét és irányát egy ideig még nem biztos, hogy Brüsszel dönti el. Az adatok szabad megosztását máris az unió ötödik pillérének nevezik a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása mellett, más kérdés, hogy a mobiladat-roaming idén nyári uniós szintű díjcsökkentése ennek a folyamatnak még csak az előszobája lehet. Akkor kell majd inkább a politikusok tudása, ha a digitális gazdaság mind szélesebb térhódításával egyre több állás válik feleslegessé. 

A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál megjegyezte, a digitális gazdaság kissé idegen lehet az európai csúcsvezetőktől, mert Junckernek is csak egy régies, kihajtható mobiltelefonja van, és Tusk a csúcs vezetőinek szóló meghívójában is csak érintőlegesen szólt ennek az iparágnak a fontosságáról.

A szerkesztő ajánlja