Az Európai Bírósághoz fordul a paksi bővítés miatt Ausztria

MTI

2018. január 22., hétfő 11:08, frissítve: hétfő 14:57

Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen – jelentette be az osztrák környezetvédelmi minisztérium hétfőn.

Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést – mondta el egy minisztériumi szóvivő.

„Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást” – szólt a tárca indoklása.

A bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását, végül tavaly tavasszal jóváhagyta az orosz hitellel megvalósuló projektet.

„Az elmúlt hetekben nagyon körültekintően megvizsgáltuk ezt a lehetőséget, és arra a következtetésre jutottunk, hogy rendelkezésünkre állnak a szükséges jogi alapok” – hangsúlyozta az APA osztrák hírügynökségnek a 2017-es választásokon győztes Osztrák Néppárt környezetvédelmi minisztere, Elisabeth Köstinger.

Az atomenergia „nem fenntartható energiaforma és az éghajlatváltozásra sem válasz” – tette hozzá a tárcavezető, kiemelve, hogy kész küzdeni álláspontjáért.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Ausztria azt fogja megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja-e a bizottság döntése. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint az atomenergia támogatása csak ebben az esetben fogadható el. A bizottsággal szemben a bécsi kormány nem fogadja el a budapesti kabinet érvelését, és úgy véli, hogy Magyarország más forrásokból is tudná fedezni energiaszükségletét. Ausztria szerint a közbeszerzési pályázat kiírásának hiánya is gondot jelenthet Paks II. esetében.

Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be semmítési kérelmét a bíróságnak.

Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, mert közbeszerzés nélkül állapodott meg a magyar kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről. Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást és tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.

Jelenleg az Európai Unióban 14 ország használ atomenergiát. A 14 országban 129 nukleáris reaktor működik, átlagéletkoruk 30 év. Tíz tagország tervezi új atomerőmű építését, közülük háromban (Finnország, Franciaország, Szlovákia) építés alatt áll 4 reaktor, ugyancsak három országban (Finnország, Magyarország, Egyesült Királyság) pedig engedélyezési fázisban van új atomerőmű-építés. További öt országban (Bulgária, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Románia) áll előkészítés alatt hasonló projekt – írta 2017-es jelentésében az Európai Bizottság.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.