Az Európai Unió temeti a Budapest–Belgrád vasút tervét

2018. február 8., csütörtök 09:09, frissítve: csütörtök 14:25

Hivatalosan is az európai-kínai kapcsolatok fekete bárányává vált a Budapest-Belgrád vasúti beruházás – ez derül ki abból a tanulmányból, melyet januárban az Európai Parlament Belpolitikai Főigazgatósága adott ki a Kína által 2013-ban meghirdetett globális geopolitikai koncepció, az Egy Övezet, Egy út (OBOR) európai vonatkozásáról. A hiánypótló, nagyjából 100 oldalas dokumentum a magyar olvasó számára különösen érdekes lehet, hazánkat ugyanis többször is említi.

„A Budapest-Belgrád gyorsvasúti beruházás jó példa azokra az ügyekre, melyek a Kínából érkező beruházások esetén az Európai Unióban jelentkeznek” – kezdi a projekt tárgyalását az elemzés. Az EP tanulmánya külön alfejezetet áldoz a kínai tőkéből tervezett, ám a mai napig parkolópályán lévő vasúti beruházásnak. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított a projekttel szemben, miután kiderült, hogy a magyar, szerb és kínai felek által aláírt szerződés megnevezte a beruházás magyar szakaszának fővállalkozóját, amire az uniós jog szerint közbeszerzési eljárást kellett volna kiírni. A Budapest-Belgrád gyorsvasúti beruházással szemben indított kötelezettségszegési eljárásról egyébként elsőként lapunk számolt be, a kormány azonban sokáig tagadta azt. 

„Jóllehet a projekt haladást mutat, egyben bemutatja annak a veszélyét, hogy a kínai befektetések szembekerülnek az EU versenyjogi és közbeszerzési szabályaival” – írja a dokumentum. Figyelemre méltó az elemzésben foglalt egyik táblázat is, amely a 16+1 Együttműködés (közép-európaiak és Kína) keretein belül, kínai tőkéből megvalósított infrastrukturális beruházásokra tér ki. Az összesítés szerint tíz ilyen beruházásra került sor, melyek közül eddig kettő fejeződött be, öt folyamatban van és három el sem kezdődött. Utóbbiak közül az egyik éppen a Budapest-Belgrád vasútvonal.

A beruházás annak ellenére került a megrekedt projektek közé, hogy az elemzés szerint az egész Európai Unióban Magyarország és Lengyelország keresi a legaktívabban a kapcsolatokat Kínával. Ez a dokumentum egy másik táblázatából derül ki, ami az OBOR koncepción keretein belül, Pekinggel kötött kétoldalú kormányzati szándéknyilatkozatokat (MoU) összegzi. Ebből ugyanis a két közép-európai ország írt alá a legtöbbet: Lengyelország hat, Magyarország pedig öt ilyen dokumentummal listavezetők.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Bár megvalósíthatósági tanulmányok és kommunikációs feladatok címen a kormány eddig is milliárdokat költött el a több sebből vérző Budapest-Belgrád vasútvonalra, a napokban megjelent hírek szerint újabb projekt indulhat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn találkozott román kollégájával, Teodor Meleșcanuval, s a találkozón a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút megépítésének tervét is felvetették. Szijjártó bejelentette, a magyar kormány egymilliárd forintot hagyott jóvá a vasútvonalterv megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítésére.

Lapunk nemrég beszámolt a Budapest-Kolozsvár vasútvonali tervről. Értesüléseink szerint a 16+1 Együttműködés tavaly novemberben tartott, budapesti csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnök felvetette a vasútvonal elképzelését Li Kö-csiang (Li Keqiang) kínai kormányfőnek, vagyis nem kizárt, hogy a kínai tőke ebben a beruházásban is megjelenik majd.

Ahogy az EP idézett tanulmánya is megjegyzi, a közép-kelet európai térség országai alapvetően nyitottak a kínai beruházók iránt, különösen a közlekedési infrastruktúrát fejlesztő terveket illetően. A dokumentumból azonban kiderül, hogy a magyar kormány kommunikációjából is ismerős, optimista elképzeléseknek továbbra sincs nyoma. Miközben a kínai tőkéből tervezett infrastrukturális beruházásokat a térség politikusai éppen azzal indokolják, hogy azáltal a Nyugat-Európa és Kelet-Ázsia közötti kereskedelem vérkeringésébe csatlakozna a régió, a dokumentum szerint a kereskedelmi folyosók elkerülik a térséget. Bár az OBOR-t öt, a 16+1 Együttműködés pedig hat éve indult útnak, az EP elemzésében szereplő térképre egyedül Lengyelország került fel, egy Kínát és Németországot összekötő vasútvonal tranzitországaként.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.08.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.