Az ifjú herceg leszámol a dúsgazdag és népes rokonságával

Marosi Adrienn

2017. november 8., szerda 21:11, frissítve: csütörtök 10:42

A hétvégén őrizetbe vettek Szaúd-Arábiában a monarchia királyi családjához tartozó tizenegy herceget, négy jelenlegi és mintegy harminc volt minisztert a frissen létrehozott korrupcióellenes bizottság utasítására. Úgy tudni, az olajmonarchia személyzeti döntései mögötti hajtóerőt a júniusban koronahercegnek kinevezett Mohamed bin Szalmán ténykedése adja. A rijádi Ritz-Carlton hotelt kiürítették, és ott helyezték el a királyi család letartóztatott tagjait.

N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint a lépés viszonylag váratlanul jött, nyilvánvalóan az érintettek sem számítottak rá, hiszen nem hagyták el az országot. Vélhetően ezzel áll összefüggésben, hogy a rendelet kiadása előtt a hírek szerint a magánrepülőgépek által használt reptereket is lezárták.

Pozíciója megerősítésén fáradozik a koronaherceg

Szalmán bin Abdel-Azíz – az államalapító király fia – 2015-ben került trónra. A törvény szerint a király fiai, illetve azok leszármazottai öröklik a trónt. Ezidáig a király fiai közül került ki az uralkodó, de – mint a szakértő felhívta figyelmünket – ez a nemzedék lassan elfogy. Szalmán bin Abdel-Azíz egyébként nem a néhai uralkodó legfiatalabb fia – amikor hatalomra került, Mukrin nevű testvére volt a trónörökös, aki az államalapító legfiatalabb élő fiúgyermeke. Szalmán azonban néhány hónappal ezelőtt saját, állítólag kedvenc fiát, Mohamed bin Szalmánt tette meg trónörökösnek.

Szalmán bin Abdel-Azíz – idős koránál fogva – sok mindent ráhagy a koronahercegre, aki eközben igyekszik megerősíteni a pozícióját. Ennek N. Rózsa Erzsébet szerint két fő iránya van:

  • A külvilág számára is jól látható a Vision 2030 program, melynek lényege az ország gazdaságának megreformálása, átállítása, hogy az ne csak az olajtól függjön. A gazdasági modernizációval, átalakítással, az erőforrások diverzifikációjával pedig együtt jár egy bizonyos fokú társadalmi modernizáció is, melynek látványos lépése, hogy például már megengedik, hogy a nők vezessenek.
  • A trónörökös tevékenységének másik iránya a jemeni háború, illetve az iráni–szaúdi proxiháború kiélezése. A jemeni háború megindítása egyértelműen Mohamed bin Szalmán nevéhez fűződik, és azzal a céllal folyik, hogy Szaúd-Arábia és arab szövetségesei a húszikat valamilyen módon megrendszabályozzák – mondta, hozzátéve: a helyzet ennél azért sokkal bonyolultabb, hiszen az országban vannak ismert terrorszervezetek is, mint az Al-Kaida és az Iszlám Állam. A háború két éve zajlik, és Szaúd-Arábia nem tud győzni, viszont rengeteg a civil halálos áldozat és sérült. Ráadásul kolerajárvány van, és az ország nagy részében nincs tiszta ivóvíz.

A szakértő szerint az ifjú trónörökösnek összességében jelentős sikerekre lenne szüksége ahhoz, hogy a pozícióját megerősítse.

A helyzetet egyébként tovább bonyolítja, hogy a királyi család egyik letartóztatott tagja a legfrissebb hírek szerint az őrizetbe vétel során életét vesztette. Egy helikopter-balesetben pedig néhány hete ugyancsak a királyi család kiemelt tagja halt meg, és most – a letartóztatások miatt – sokan kétségbe vonják, valóban baleset történt – fűzte hozzá.

Élesedik a jemeni konfliktus

Szombaton a szaúdi fegyveres erők elfogtak egy ballisztikus rakétát, amelyet Jemenből lőttek ki a Rijád közelében lévő – a jemeni határtól 850 kilométerre fekvő – Kálid király nemzetközi repülőtér felé. A szaúdiak szerint a rakétát a húszi lázadók lőtték ki, akiket Irán támogat, és a fegyver is iráni gyártmányú – a teheráni kormány ezt tagadja.

Mohamed bin Szalmán egy Boris Johnson brit külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésben azt mondta: Irán „közvetlen katonai agressziót követett el” Szaúd-Arábia ellen, amikor ballisztikus rakétákkal látta el a jemeni lázadókat, és ez „háborús cselekedetnek tekinthető”. Haszan Róhani iráni elnök pedig később a szaúdi agresszióra adott válasznak nevezte a rakétacsapást. „Hogyan kellene reagálniuk a jemeni embereknek hazájuk bombázására?” – tette fel a kérdést.

N. Rózsa Erzsébet mindezzel kapcsolatban kiemelte: egyre inkább komolyodik a két ország közötti, a regionális hatalmi státusért folyó harc. Mint mondta, a kilövés célja vélhetően az volt, hogy a rakéta elérje a repülőgéphangárokat, kárt okozzon a szaúdi gépekben. Azonban kiemelte: a szaúdiak folyamatosan azzal vádolják Iránt, hogy ott van Jemenben, azonban Irán fizikailag talán ott van a legkevésbé jelen a proxihelyszínek közül – szögezte le a szakértő.

Váratlan lemondás

Fontos megemlíteni, hogy épp ezen a hétvégén, szombaton Rijádban váratlanul bejelentette lemondását Szaad Haríri libanoni kormányfő. Televíziós beszédében Haríri Iránt és helyi szövetségesét, a Hezbollahot azzal vádolta, hogy rátették a kezüket az országra, és azt mondta, attól fél, hogy apjához hasonlóan őt is meggyilkolják. „A Hezbollah Irán karjainak meghosszabbítása. Nemcsak Libanonban, hanem más arab országokban is” – húzta alá a Szaúd-Arábiával szövetséges, szunnita muzulmán Haríri, aki alig egy éve lépett hivatalba, és kormányának a Hezbollah is tagja.

Ezt követően

  • Valid Dzsumblatt korábbi libanoni drúz vezető közölte: Libanon túl gyenge ahhoz, hogy elviselje a miniszterelnök lemondását, és nem engedheti meg magának, hogy szembeszálljon Iránnal.
  • Irán úgy véli, a lemondás ürügyén Washington és Rijád feszültséget akar szítani a térségben. A teheráni külügyminiszter tanácsadója, Hoszein Sejholiszlám szerint a libanoni miniszterelnök Donald Trump amerikai elnök kormányzatának és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek a nyomására hozta meg döntését.
  • Ali Haszan Halíl libanoni pénzügyminiszter közölte, hogy a libanoni gazdaságot és a fontot nem veszélyezteti Haríri lemondása.
  • Misel Aun libanoni államfő tudatta: várja Haríri visszatérését az országba, hogy személyesen tájékoztathassa őt lemondásának okairól.
  • Szelím Dzsríszáti igazságügy-miniszter, a Hezbollah szövetségese kijelentette, hogy Haríri lemondását illetően „gyanús az időzítés”.

N. Rózsa Erzsébet kérdésünkre válaszolva a helyzetet úgy összegezte: sokak számára probléma, hogy a Hezbollah, melynek fegyveres szárnyát több ország terroristalistán tartja, bent ül a parlamentben. A kormányfő azonban a szaúdiakhoz kötődik, akik úgy ítélték meg, hogy Haríri túl sok engedményt kezd tenni a síitáknak és Iránnak. A miniszterelnök Rijádba látogatott, hazament, majd váratlanul visszarendelték – onnan jelentette be, hogy lemond. A libanoni sajtó egyébként már az első látogatás idején is arról cikkezett, hogy vélhetően ki akarják szorítani a kormányból a Hezbollahot – hangsúlyozta a szakértő.

Orbán Viktor kitüntetettje

A hírek szerint a szaúdi királyi család szombaton letartóztatott tagjai között van Al-Valíd bin Talál bin Abdel-Azíz asz-Szaúd herceg is, aki az uralkodóház külföldön legismertebb képviselője, a világ egyik leggazdagabb embere. A The New York Times értékelése szerint a herceg letartóztatása nemcsak a szaúdi királyságot, hanem a külföldi nagy pénzügyi központokat is sokkolja. Al-Valíd irányítja ugyanis a Kingdom Holding beruházási társaságot, és jelentős részvényei vannak például a The Wall Street Journal című lapot is kiadó News Corpban, a Time Warner médiaipari amerikai óriásvállalatban, a Citigroup bankcsoportban, az Apple és a Twitter informatikai cégekben, és komoly részesedései vannak több más, jól ismert amerikai és európai vállalkozásban is. A herceg amerikai egyetemeket támogat, köztük a tekintélyes washingtoni Georgetowni Egyetemet is.

 
Orbán Viktor miniszterelnök kezet fog Al-Valíd bin Talál bin Abdel-Azíz asz-Szaúd herceggel, akinek átadta a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést a Parlament Munkácsy-termében 2014. július 17-én
Fotó: Beliczay László / MTI
 

Al-Valíd hercegnek egyébként 2014 júliusában Orbán Viktor a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adta át. A kormányfő ünnepi köszöntőjében kiemelte: a kitüntetést azért adja a magyar állam, mert nagyra tartja azt a tevékenységet, amellyel a herceg túllép az üzlet hagyományos keretein. Ezt a nyugat-európai kultúrában társadalmi felelősségnek nevezik – fejtette ki a kormányfő. Hozzátette: mielőtt Magyarország ennek a nyugati kultúrának a része lett volna, egyszerűen úgy mondták volna: „a jó embereknek” adták a kitüntetést.

A herceg életútja rendkívül figyelemre méltó, és elismerést vált ki a világon mindenütt – hangsúlyozta Orbán Viktor, s arról biztosította a díjazottat: Magyarország büszke arra, hogy ezt a kitüntetést átadhatja. A szaúdi királyság uralkodócsaládjának tagja a magyar–szaúdi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért végzett munkájáért részesült az elismerésben.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.