Az oroszok már az Európai Parlamentben vannak?!

(Brüsszel)

2018. január 18., csütörtök 08:55, frissítve: csütörtök 21:03

Jövőre EP-választás, vajon hány képviselői helyet szereznek az oroszok? – kérdezte teljesen komolyan az Európai Parlamentben Jeppe Kofod, dán szociáldemokrata képviselő. A parlament az orosz befolyásról, dezinformációról, a Kreml propagandájáról vitázott szerdán, és végighallgatva az eszmecserét, rá kellett jönni, hogy Kofod képviselő nem túloz.

Szép számmal voltak olyan politikusok, akik egyáltalán nem aggódtak az orosz befolyásszerzés miatt, mások inkább az Egyesült Államok térnyerését nézték rossz szemmel, de olyanok is akadtak, aki az EP és az orosz Duma közötti kapcsolatfelvétel szükségességéről beszéltek. Sőt, az is elhangzott, hogy az EP-ből bizalmas információk vándorolnak időnként a Kremlbe. Monica Macovei, konzervatív román politikus azt mondta, minden politikus, aki együttműködik Oroszországgal, az áruló.

Az Európai Bizottság külügyi főigazgatóságán működik egy Stratcom nevű részleg, ahol a dezinformáció ellen küzd összesen 14 uniós bürokrata. Ezzel szemben áll Vlagyimir Putyin több ezer fős trollhadserege, államilag finanszírozott többnyelvű tévétársaságok, fiktív hírügynökségek, a közösségi médiában lefolytatott álhír- és hecckampányok. Vagyis a küzdelem nem egyenlő felek között zajlik.

Igaz, a héten beleerősített az Európai Bizottság is. Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos bejelentette, hogy megkezdte működését az álhírek ellen felállított szakértői tanácsadó testület. Az első feladataik közé tartozik, hogy meghatározzák az álhír fogalmát…

Julian King, a biztonsági unióért felelő biztos nem is csak az előbb említett tanácsadókba helyezte a reményét, hanem a jó minőségű médiába, a sajtószabadság erősítésébe. Mint mondta, erre kell ösztönözni a tagállamokat is. Mások is elmondták, hogy az államoknak támogatniuk kell az oknyomozó újságírást, amely tisztába teszi az álhíreket, a dezinformációt és valós képet mutat az olvasóknak, nézőknek. Julian King összegzése szerint az EU az elmúlt két év alatt mintegy 2500 példát gyűjtött össze arra, hogy a Kreml milyen formában finanszírozza, vagy irányítja a hamis hírek, a destabilizáló propaganda terjesztését.

A vitában felszólalt mások mellett Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa, felróván, hogy a magyar kormány folyamatosan kiáll az oroszok mellett, és az a helyzet alakult ki, hogy a trollok által terjesztett álhírek jelentős támogatást kapnak a közmédiától, ezt nem lenne szabad szó nélkül hagynia az EU-nak.

Szóra emelkedett Günnar Hökmark, svéd néppárti képviselő is, aki kijelentette, ez a vita nagyon szépen megmutatta, hogy az EP-ben a szélsőséges nacionalisták és a kommunisták Putyin dezinformációs politikáját támogatják. „Igaz, hogy ők ezt nem látják, mi viszont látjuk őket” – jelentette ki, s ekkor kapott először nagy tapsot. Másodszor pedig akkor, amikor azt mondta: „az orosz dezinformáció része egy EU elleni hadviselésnek, de meg kell nekik mondani, megint mi nyerünk, maguk pedig veszítenek.” 

A parlamenti vitához írásos felszólalásban járult hozzá Szanyi Tibor magyar szocialista európai parlamenti képviselő, az Ukrajnával foglalkozó EP-bizottság első alelnöke. Mint fogalmazott: „Putyin célzott álhíreivel, s a piszkos hibrid háború sok más eszközével egész Európa biztonságát, értékeit, demokratikus jogállami berendezkedését támadja. Negyedik éve megszállás alatt tartja egy szuverén ország jelentős területét, határain harcokat szít, másutt uniós tagállamokat provokál, manipulálni próbálja belső viszonyaikat, sajtójukat és politikai feszültségeket gerjeszt, miközben számtalanszor bizonyította, hogy a józan ész és a diplomácia nyelvét nem érti, csak az erőét. Ezért tartom most bíztató és előremutató felismerésnek az EU részéről, hogy tagállamonként differenciált eszközökkel, de a helyzet súlyosságának megfelelően teljes egységet, a demokratikus közösség erejét felmutató közös fellépésre van szükség”.

Szanyi Tibor hozzátette: „ugyanakkor magyar politikusként vegyes érzelmekkel figyeltem ezt a fontos vitát, mert az arra is rávilágít, hogy a putyini nyomulással szemben elengedhetetlen uniós egység leggyengébb láncszeme éppen Magyarország, pontosabban Orbánék politikája. Ha egy tagállam vezetése személyes politikai számításból tartósan kiszolgáltatja hazája és szövetségesei biztonságát, elárulja gazdasági, pénzügyi, energiaellátási érdekeit Putyin céljainak szolgálatában, akkor számolnia kell az árulók politikai sorsával, mind itthon, mint Európában. Jó lenne, ha Orbán felismerné végre, hogy itt nem babra megy a játék, nem vállalná tovább Putyin ’hasznos idiótája’ szerepét és nem tenné Magyarországot Moszkva hídfőállásává ez EU-n belül.”

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.