Donald Tusk átlépett a kétsebességes Európai Unió küszöbén

Kuthi Áron

Kuthi Áron

2017. október 19., csütörtök 08:22, frissítve: csütörtök 10:42

Mint ahogy Emmanuel Macron francia elnök, úgy a közelmúltban az EU-s csúcstalálkozók összetrombitálásáért felelős Donald Tusk is végigjárta az uniós tagállamokat, hogy támogatást szerezzen az EU lendületbe hozásának tervéhez. Az Európai Tanács elnökének körútja azonban talán azért hagyott kevesebb nyomot a magyar sajtóban, mert Macronnal ellentétben ő találkozott a magyar és a lengyel kormányfővel. Ez az európai körút ágyazott meg a szerdán nyilvánosságra hozott tervezetének, amelyet nyugodtan lehet úgy tekinteni, mint az EU kétsebességessé tételének egy új mérföldköve. Az Európai Unió újraindításának szükségességét illetően egymásra licitáló Emmanuel Macron és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Tuskhoz képest széplelkű vizionárius, akik érzékletes képet festenek a jövő Európájáról, ám hogy hogyan hidalnának át olyan központi problémákat, mint a keleti és nyugati tagállamok közötti nézeteltérések, fejlettségbeli különbségek, kevesebbet árultak el. Tusk viszont gyakorlati oldalról nyúlt hozzá a reformtervhez, és saját háza táján kezdte el szerelni az uniós szerkezetet. A csúcstalálkozók házigazdája azt javasolja, a merész lépések megtételéért fel kell hagyni a konszenzusos döntésekkel, amelyek amúgy is rendszerint felvizezik az eredeti javaslatot, és át kell állni a többségi szavazásra. Az egyet nem értő tagállamok álláspontját jegyzőkönyvbe vennék, és a döntést tartalmazó dokumentum mellé csatolnák. Ez már csak a problémára összpontosító vitára adhatna okot a jövőben, más, időközben felmerülő körülmény nem tudná befolyásolni. A cél a cselekvésképtelenség megszüntetése, az ördögi körök elkerülése. Tusk azzal is elébe akar vágni az EU lassúságáról szóló vádaknak, hogy hatékony döntések meghozatalára kényszeríti az állam- és kormányfők tanácsát.

Mi következik mindebből a kisebb vagy épp az EU tekintélyesebb szereplőivel szembemenő országok, országcsoportok számára? Nem sok jó, hiszen amit a nagyok eldöntenek, azt a kicsik vétóval ezentúl nem tudnák befolyásolni. Itt már a visegrádi négyek összefogása is kevés lehet, persze a részletszabályok kidolgozása még hátravan. Ám kétségkívül megnyílt az út a gyorsabb EU felé, amelyben viszont a lemaradók külön klikkbe szorulnak. És ez már az oly sokszor említett többsebességes Európa lenne.

Mint arra a legutóbbi tallinni, a digitalizációról tartott uniós csúcs is rámutatott, a tematikus találkozók szerepe felszabadítóan hat az eszmecserére, a tagországok vezetői tét nélkül beszélhettek a súlyos témákról, mivel úgysem kellett döntést hozniuk migrációs, biztonsági kérdésekben, és nem kellett a kínos, végső soron semmitmondó fordulatokat ismételgetni a sehogy sem haladó brexittárgyalásokról vagy az uniós reform menetrendjéről. Márpedig az uniós csúcsokra minden tagország előre kialakított állásponttal érkezik, egyfajta csatába indul, ahol kiderül, hogy szerencsével vagy más támogatókkal sikerül-e az akaratot átpasszírozni. A tervek szerint azonban mostantól az Európai Tanács már nem fogja akarni megváltani a világot minden csúcs alkalmával, nem akar látványos áttöréseket a szakpolitikák terén, és az egy-egy témára összpontosító találkozók elé informális, tét nélküli egyeztető csúcsokat szervez. Donald Tusk ígéretének megfelelően tehát a találkozók gyakoribbá válnak, szinte minden hónapban számíthatunk csúcsra 2019 nyaráig, elnöki megbízatásának lejártáig.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az Európai Tanács vezetőjének bejelentése mindössze egy nappal előzi meg a csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli uniós csúcsot, ahol a fő témák az elmaradhatatlan migráció mellett az állandó strukturált védelmi együttműködés (Pesco). Ez utóbbi igen szerencsétlenül hangzó elnevezés egyébként nem homályos víziót takar holmi nemzetközi kooperációról, hanem arról szól, hogy az EU végre eldöntötte, hogy a tagállamok védelmi költéseiket összehangolják, és jobban forgatják bele a közösbe, elkerülve a párhuzamosságokat. A program mögött pénzalap is áll, amelybe egyre többet kell majd beadogatni, a háttérben tehát épülget a védelmi unió. Viszont a védelmi kérdésbe az épp kiváló britek szólhatnak bele igen keményen, egyesek úgy látják, pont emiatt nem lesz itt sem előrelépés a brexit megtörténtéig, 2019. március végéig. A védelmi együttműködésnek a pályára állításában például valóban indokolt lehet a gyorsítás, a gyorsabb döntéshozatal. De azt majd tényleg csak a gyakorlat mutatja meg, hogy politikai érdekek, klikkek mennyire tudják kisiklatni az újragondolt tanácsi döntéshozatali módszereket.

Közben a brüsszeli EU-csúcs előtt, szerda este munkavacsorán találkozott Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a visegrádi államok vezetőivel, köztük Orbán Viktorral. A csúcstalálkozón döntenek a tagállamok arról, hogy hozzájárulnak-e a britek és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatairól szóló egyeztetések megkezdéséhez. A Tusk-tervről pedig pénteken tárgyalnak informális munkareggeli keretein belül.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.19.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.