Betiltanák a minaretek építését, magabiztosan juthatnak be a Bundestagba

Garamvölgyi Flóra

Garamvölgyi Flóra

2017. szeptember 13., szerda 14:14, frissítve: szerda 18:39

Finiséhez közeledik a német választási kampány, és minden jel arra mutat, hogy a német pártok „fekete báránya”, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (Alternative für Deutschland – AfD) magabiztosan be fog jutni a Bundestagba. Pedig a teljes politikai paletta próbál össztüzet zúdítani a szélsőjobboldaliként megbélyegzett alakulatra.

A német igazságügyi miniszter, Heiko Maas úgy látja például, az AfD választási programjának négy – 1.,3., 4. és 23. – cikkelyében egyenesen az alkotmányt sérti. Maas azzal vádolja a bevándorlásellenes alakulatot, hogy javaslataikkal az emberi méltóságra, az ártatlanság vélelmére a nemi egyenlőségre és az európai integrációra vonatkozó alaptörvényeket gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyták. Ugyanakkor a szociáldemokrata politikus is kezdi megemészteni az elkerülhetetlent: kijelentette, ha a szeptember 24-ei választáson az AfD bejut a szövetségi parlamentbe, akkor az része a politikai és társadalmi valóságnak. Ezt kénytelen elfogadni, de semmiképpen sem örül majd ennek az eredménynek. Szerinte, „ha jelen lesznek a parlamentben, az senkinek sem lesz jó, és borzalmas eseményekhez vezet majd. De ez a realitás.”

Hogy miféle borzalmas eseményeket vizionált a tárcavezető? Az AfD a Frankfurter Rundschau című baloldali német lapnak vázolta a vallásra, a családjogra, a büntetőjogra és az európai politikára vonatkozó terveit. Az AfD tagjainak emiatt várhatóan rasszizmus és gyűlöletbeszéd vádja miatt kell majd bíróság elé állnia. Programjukban megfogalmazták, hogy „az iszlám vallás eredendően nem tartozik a német kultúrához, így Németországhoz sem”, ezért betiltanák a test egészét takaró burka nyilvános viselését, a minaretek építését és a müezzinek tevékenységét, és nem adnának a muzulmán intézményeknek az egyházakat megillető közjogi testületi jogállást. A párt javaslata szerint az Európai Uniót nem szabad megtartani jelenlegi formájában, hanem a „nemzetállamok Európájává” kellene alakítani. Ami szintén eltér a programjukban a többi pártétól, hogy visszaállítanák a sorkatonaságot, lazítanának a fegyvertartási szabályokon és 12 évre csökkentenék a büntethetőség korhatárát.

A konzervatív családpolitikát hirdető AfD mégis nagy népszerűségnek örvend a német választópolgárok körében. A legfrissebb felmérések alapján a szavazatok 8,2 százalékát kaphatják majd meg jövő hét vasárnap – ezzel bőven meghaladva a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékos limitet, ráadásul könnyen lehet, hogy a közvélemény-kutatások még alul is mérik a pártot a rejtőzködő szavazók miatt. A statisztikák érdekessége, hogy hosszú évek óta nem volt ilyen sok „harmadik helyezett”. A két fő pártot – az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Uniót (CDU–CSU: 38,1) és Németország Szociáldemokrata Pártját (SPD 24,1) követi, a Baloldali Párt (9,1), a Zöldek (7,7), a Német Szabaddemokrata Párt (FDP: 8,7 százalék) és az AfD – köztük az előrejelzések igen szoros versenyt jósolnak a jövő hét végi választáson.

Az AfD népszerűsége főként Bajorországban nőtt meg ugrásszerűen, de Németország területén egyre kedvezőbbek rájuk nézve az előrejelzések. Szavazótáboruk pedig igencsak sokszínű, annak ellenére, hogy a párt kritikusai úgy látják, csak szélsőjobboldali csoportok, a munkanélküliek és az „újraegyesítés demagóg maradványai” szavaznak majd rájuk. A párt társelnöke, Jörg Meuthen kijelentette, az utóbbi hónapok választási eredményei csak a kezdetet jelentik számukra. Jelenleg egyébként nincsen olyan párt, amellyel koalícióra lépnének (igaz, a többi párt is kizárta a szövetséget velük) de elmondásuk szerint nem kívánnak örökké az ellenzékben maradni.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Amennyiben tényleg az AfD lesz a harmadik legerősebb párt Németországban, igényt formálhatnak a Bundestag alelnöki, illetve a költségvetési bizottság elnöki posztjára is. Azt a törvényt pedig, hogy a legidősebb képviselő tartja a nyitóbeszédet, már megváltoztatták – mert várhatóan egy AfD-s képviselő lett volna az. Maas kitart a mellett, a véleménye mellet, hogy több szabályt már ne változtassanak meg az AfD miatt. Úgy véli, ez lehetőséget adna a pártnak, hogy áldozatszerepben tetszelegjen, és azzal különböztesse meg magát a többi párttól, hogy mindenki ellenük van.

A szociáldemokratákat erősítő Christine Lambrecht teljes mértékben egyetért Maasszal, főként abban, hogy nem szeretne áldozatot csinálni az AfD politikusaiból az emberek szemében. A szociáldemokraták úgy gondolják, az euroszkeptikus párt gazdaságpolitikája németek százezreinek veszélyezteti a munkahelyét.

Néhány párt még ennél is keményebben nekiment az AfD-nek, többen élesen bírálták a javaslataikat. A Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára Andreas Scheuer a hazugság pártjának” nevezte az alakulatot, amely szerinte elutasítja a német politikai rendszert. A Baloldali Párt társelnöke, Bernd Riexinger pedig az egyik Twitter-bejegyzésében arra figyelmeztetett, meg kell akadályozni „az ilyen náci és rasszista mozgalmak parlamentbe jutását”.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.13.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.