Kedden ülésezne a katalán parlament, kinyilváníthatják az elszakadást is

MN

2017. október 6., péntek 16:08, frissítve: hétfő 08:57

Bocsánatot kért a spanyol csendőrök erőszakos fellépése miatt a múlt heti katalóniai népszavazáson a spanyol kormány katalóniai megbízottja egy barcelonai televíziós interjúban pénteken. Enric Millo azonban leszögezte: mindez elkerülhető lett volna, és a katalán kormányt tartja felelősnek. A katalán parlament vezetése közben bejelentette, jövő kedden üléseznek, amelyen Carles Puigdemont elnök értékeli a helyzetet.

Enric Millo a TV3 katalán televízió műsorában szomorúságát fejezte ki a történtek miatt, de hozzátette, hogy a katalán kormányt tartja felelősnek. Véleménye szerint ugyanis mindez elkerülhető lett volna, ha nem tartják meg a referendumot vagy ha a katalán elnök nem buzdít a szavazóhelyiségeknek kijelölt iskolák nyitva tartására – írja az MTI.

Ugyancsak a hírügynökség tette közzé: jövő kedden tart rendkívüli ülést a katalán parlament, amelyen Carles Puigdemont elnök értékeli az aktuális politikai helyzetet. Erről pénteki ülésén döntött az autonóm parlament vezetése, amely délután hat órára hívja össze majd a törvényhozást. A rendkívüli ülést eredetileg hétfőre tervezték, és egyetlen napirendi pontja az volt, hogy a katalán elnök az október 1-jei függetlenségi népszavazás eredményét és hatásait értékeli.

A katalán kormány pénteken tette közzé a hivatalos végeredményt, ez nem sokban tér el a múlt vasárnap nyilvánosságra hozott előzetes eredményektől. A katalán kormány adatai szerint a választásra jogosult 5,3 millió állampolgár közül összesen 2,28 millióan szavaztak a referendumon, ami 43 százalékos részvételi arányt jelent. Katalónia függetlenségére 2,04 millióan voksoltak, ez a leadott szavazatok 90,18 százalékát jelenti. Ugyanerre több mint 177 ezren mondtak nemet (7,83 százalék). Mintegy 50 ezer ember adott be üres szavazólapot, és csaknem 20 ezren szavaztak érvénytelenül.

A katalán szocialista párt (PSC) az alkotmánybíróságon támadta meg az illegális népszavazásról szóló rendkívüli parlamenti ülést összehívó határozatot. A bírói testület eljárásba vette a beadványt, és felfüggesztette a parlamenti ülést, amit így törvényesen nem lehet megtartani. Ezt követően a katalán elnök maga kezdeménye a katalán parlamentnél keddi felszólalását, ezúttal kihagyva abból a népszavazásra utaló kifejezést.

A katalán parlament ellenzéki pártjai attól tartanak, hogy az ülésen a függetlenségi pártok a napirend módosításával az utolsó pillanatban határozatot terjesztenek be Katalónia elszakadásának kinyilvánításáról. Carles Riera, a baloldali Népi Egység (CUP) nevű függetlenségi párt képviselője pénteken azt állította, már tárgyalnak a Junts pel Sí (Együtt az igenért) katalán kormányzó pártszövetséggel a függetlenségről szóló nyilatkozat szövegéről, amelyet a katalán elnök majd felolvas a keddi parlamenti ülésen. Ezt azonban a katalán kormány részéről senki sem erősítette meg.

 
Spanyol rendőrök és az önálló Katalóniát támogató szavazók dulakodnak a barcelonai Ramon Llull-iskola előtt 2017. október 1-jén, a katalán függetlenségről tervezett és a spanyol kormány által betiltott népszavazás napján
Fotó: Alberto Estevez / MTI/EPA
 

Ínigo Méndez de Vigo, spanyol kormányszóvivő a kabinet pénteki ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: a katalán parlament által elfogadott függetlenségi nyilatkozatnak nem lenne nemzetközi támogatása. Megismételte a spanyol miniszterelnök korábbi kijelentését, hogy amennyiben a katalán kormány visszatér a törvényességhez, akkor készek vele a párbeszédre.

Artur Mas, Katalónia előző elnöke a Financial Times brit gazdasági napilap által pénteken közölt interjúban úgy fogalmazott: Katalónia még nem áll készen a valódi függetlenségre. Az egykori politikus szerint a múlt vasárnapi népszavazáson elnyerték a jogot a független állammá váláshoz, de elismerte: a katalán vezetők között vita van arról, hogy vajon itt van-e az idő a függetlenség egyoldalú kinyilvánítására. Artur Mas, aki 2010 és 2015 között irányította az autonóm régiót, úgy véli, nem rendelkeznek mindennel a független országgá váláshoz. Példaként említette a területi ellenőrzést, az igazságügyi rendszert, illetve az adók beszedésének megoldását, ezek ugyanis szerinte még hiányoznak.

Az alkotmánybíróság által felfüggesztett, de múlt vasárnap mégis megrendezett katalán függetlenségi népszavazás összecsapásba torkollt a hatóságok és a szavazók között. A katalán kormány adatai szerint 893 civil sérült meg, a spanyol belügyminisztérium pedig 431 megsérült rendfenntartóról adott hírt.

„Tűzszünetet” kért a spanyol és a katalán vezetés között Santi Vila katalán kormánytisztviselő, aki az ARA című katalán lapnak adott nyilatkozatában azzal fordult a két félhez: kötelezzék el magukat amellett, hogy egy ideig nem hoznak újabb egyoldalú döntéseket. A katalán vállalati ügyekért felelős tanácsos szerint ugyan politikailag „érthető” lenne Katalóniában az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat elfogadása, de figyelembe kell venni annak következményeit is, amelyek között egyebek mellett lehetséges utcai konfliktusokat és tüntetéssorozatot is felsorolt.

Zendülés bűncselekményének gyanújával indult eljárásban pénteken kellett vallomást tennie Josep Lluis Trapero katalán rendőrfőnöknek a spanyol központi büntetőbíróságon, Madridban. A rendőri vezetőt nem az október 1-jei eseményekkel kapcsolatban idézték be, hanem a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál szeptember 20-án zajlott tüntetés miatt. 

A spanyol csendőrség aznap nagyszabású akciót indított, hogy megakadályozza az illegális függetlenségi népszavazást: 41 helyen tartottak házkutatást, 14 magas rangú katalán tisztviselőt vettek őrizetbe.

 
Josep Lluis Trapero katalán rendőrfőnök távozik egy madridi bíróságról, ahol vallomást tett a katalán függetlenségi népszavazáson történt rendőri erőszak ügyében 2017. október 6-án
Fotó: Victor Lerena / MTI/EPA
 

A gazdasági tanácsos hivatala előtt már reggel tiltakozó tömeg gyűlt össze, akik egészen másnap hajnalig ottmaradtak, súlyosan megrongáltak három csendőrautót, amiket aztán el kellett szállítani a helyszínről. A tüntetők megpróbáltak behatolni az épületbe, miattuk a csendőrök órákig odabent ragadtak. A csendőrség állítása szerint segítséget kért a katalán rendőrségtől, amely ezt azonban csak többszöri kérésre és sokára teljesítette.

A bíróság az ügyben beidézte továbbá Jordi Sánchezt, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) valamint Jordi Cuixartot, az Ómnium Cultural nevű civil politikai szervezet vezetőjét, mivel a tüntetést ők szervezték és koordinálták.

A spanyol alkotmánybíróság egyébként korábban felfüggesztette a katalán parlament hétfői ülését. Puigdemont ezt követően kijelentette: ha Spanyolország beavatkozna és közvetlen irányítása alá vonná Katalóniát, az olyan hiba lenne, ami mindent megváltoztat. Egy szerdán sugárzott BBC-interjúban pedig visszautasította az Európai Bizottság elnökének nem sokkal korábbi nyilatkozatát, amely szerint a katalán függetlenségről múlt vasárnap tartott népszavazás utáni helyzetet Madridnak a spanyol alkotmányos renddel összhangban kell kezelnie. Jean-Claude Juncker a referendumra reagáló nyilatkozatában kijelentette azt is, hogy a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt, ha viszont a spanyol alkotmánnyal összeegyeztethető módon zajlott volna le, akkor Katalónia kikerült volna az Európai Unióból.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a katalán parlamentnek el kell vetnie az egyoldalúan kikiáltott függetlenség ötletét, ha nem akarnak még nagyobb sérülést okozni. Az alkotmánybíróság csütörtöki döntését követően pedig ismét figyelmeztette a katalán kormányt, hogy ha továbbra is ragaszkodnak a Spanyolországtól való elszakadáshoz, az sokat ronthat a jelenleg is rendkívül feszült helyzeten. – A legjobb megoldás a problémára az lenne, ha visszatérnének a törvény adta keretek közé – fogalmazott a spanyol miniszterelnök, aki korábban jogszerűtlennek nevezte a katalán népszavazást, máskor pedig egyszerűen úgy fogalmazott, nem is történt népszavazás Katalóniában. – A lehető leggyorsabban vissza kell vonni az egyoldalúan bejelentett függetlenségi szándékot, hogy elkerülhető legyen a még nagyobb kár.

A német Bildnek Puigdemont csütörtökön arról beszélt, a spanyol kormány lépései már nem lepik meg. – A letartóztatásom is a lehetőségek között van, ám ez egy barbár döntés lenne – fogalmazott a katalán elnök, aki korábban VI. Fülöp spanyol királyt is bírálta, mivel az jogszerűtlennek nevezte a vasárnapi népszavazást.

A spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett, ezért törvénytelen népszavazásnak egyelőre eddig csak előzetes eredményeit közölték, eszerint a választásra jogosultak 42,3 százaléka vett részt a referendumon, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, 2,02 millió támogatta az elszakadást Spanyolországtól.

 
Egy svájci pár napozik egy tetőteraszon a függetlenségpárti tüntetők felvonulása közben a barcelonai Egyetem téren 2017. október 3-án
Fotó: Enric Marti / MTI/EPA
 

Hétfőre a katalán parlament elé a függetlenség pártolói nagyszabású utcai megmozdulást terveznek, míg egy nappal korábban, vasárnap a Spanyolország egysége mellett tüntetők készülnek felvonulni Barcelonában.

Manuel Valls: Őrültség lenne a katalán függetlenség

Manuel Valls volt francia miniszterelnök ugyancsak pénteken közölte: őrültség lenne Katalónia függetlenségének kikiáltása. A Barcelonában született és felnőttként francia állampolgárrá vált volt szocialista politikus azt kéri az európai országoktól: értessék meg a katalán vezetőkel, hogy függetlenként nem lehetnek az Európai Unió tagjai.

„Spanyolország ereje abban van, hogy olyan nagy régiói vannak, mint Katalónia vagy Baszkföld. Katalónia és Baszkföld ereje pedig az, hogy Európa egyik legrégebbi nemzetállamához tartozik. Nincs sok ilyen. Van Anglia, van Spanyolország, és van Franciaország” – jelentette ki. Hozzátette, „Spanyolország lebontása, azaz egy nemzetállamé ugyanaz, mint Európa lebontása. Ha kinyitjuk Pandora szelencéjét, holnap Baszkföld következik, aztán a francia Baszkföld, és aztán Észak-Olaszország, aztán meg a háború.” Manuel Valls kiemelte, hogy szerinte Európának és az európai vezetőknek beszélniük kellene arról, ami Spanyolországban történik, nem azért, hogy közvetítsenek, hanem hogy kimondják, hogy ez nem lehetséges. „Meg kell mondani a függetlenségpártiaknak: ha kiléptek, akkor nem lesztek tagjai az Európai Uniónak, nem lesz euró sem” – tette hozzá. „Ez nekünk, európaiaknak alapkérdés. Európa a nemzetállamok föderációja, nem régiók és városok föderációja” – mondta a volt francia miniszterelnök.

(MTI)

Újabb kreatív spanyol lépés 

A spanyol kormány megkönnyítette az országban működő cégek székhelyének belföldi megváltoztatását - jelentette be a spanyol gazdasági miniszter a kabinet pénteki ülését követő sajtótájékoztatón Madridban. Luis de Guindos elmondta: a szombaton hatályba lépő rendelet értelmében a székhelyváltoztatáshoz nem lesz szükséges a részvényesi közgyűlés jóváhagyására, hanem azt az igazgatótanács döntése alapján is végre lehet hajtani. Igaz ez azokra a cégekre is, amelyek alapszabályzata jelenleg előírja a közgyűlési szavazást. Ha továbbra is érvényben szeretnék tartani ezt a kitételt, akkor azt a jövőben újra, külön kell rögzíteniük az alapszabályban - tette hozzá. A politikus hangsúlyozta: a rendeletet elfogadását több vállalat is kérte a spanyol kormánytól.

 
Katalán zászlóba burkolózott függetlenségpárti tüntetők Barcelonában 2017. október 3-án
Fotó: Alberto Estevez / MTI/EPA
 

A központi vezetés egy nappal az után hozta meg ezt a döntést, hogy a Banco Sabadell, Spanyolország ötödik legnagyobb bankja bejelentette: áthelyezi székhelyét Barcelonából Alicanteba, mert így tudja garantálni a jogbiztonságot ügyfeleinek és részvényeseinek. A világ 18 országában jelen lévő Banco Sabadell központja 136 év után költözik el Barcelonából. A vasárnapi függetlenségi népszavazás óta több cég, például az Eurona Wireless távközlési szolgáltató vállalat és az Oryzon Genomics biotechnológiai cég is bejelentette: Madridba költözteti központját.

Úgy tudni, számos nagyvállalat fontolgat hasonló lépést, a Caixabank, amely Spanyolország harmadik legnagyobb bankja és a Gas Natural gázszolgáltató cég vezetőtestületei péntek délután tárgyalnak erről a lehetőségről. A cégek székhelyének áthelyezése Katalónia számára adóbevételek elvesztését jelenti, ilyen például a gazdasági tevékenységet terhelő adó és a vagyonátruházási illeték. A cégek szerint a belpolitikai bizonytalanság negatív hatást gyakorol a helyi gazdaságra, amelynek időtartama ráadásul beláthatatlan, ezért a székhelyek áthelyezésével szeretnék elkerülni az esetleges veszteségeket.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.