Börtönbe vonulás előtt meghalt az „auschwitzi könyvelő” - Magyar Nemzet

Börtönbe vonulás előtt meghalt az „auschwitzi könyvelő”

2018. március 13., kedd 19:20, frissítve: szerda 07:30

Kilencvenhat éves korában meghalt Oskar Gröning – aki az eddigi információk alapján az auschwitzi náci haláltábor egyik utolsó, jogerősen elítélt őre volt. 2015-ben négy év szabadságvesztésre ítélték zsidók százezreinek legyilkolásában való bűnrészességért, s éppen azelőtt hunyt el a kórházban, hogy megkezdhette volna börtönbüntetésének letöltését. A lüneburgi tartományi bíróság szerint a férfi legalább 300 ezer ember meggyilkolásában vált bűnrészessé a haláltáborban az úgynevezett Ungarn-Aktion, vagyis magyar akció idején végzett tevékenységével. A 2015-ös nyomozás egyébként nem az első ügy volt a férfi ellen, már 1977-ben is folyt ellene eljárás, de azt vádemelés nélkül lezárták. Az idős férfi, bár sok részletet feltárt a múltjáról, a per során nem vallotta magát bűnösnek.

A három esztendővel ezelőtti ítélet után a szövetségi alkotmánybíróság úgy határozott, hogy Gröningnek négy évre börtönbe kell vonulnia, hiszen a náci gyilkológépezet zavartalan működését ő is elősegítette. A férfi csupán a gépezet jelentéktelen fogaskerekeként hivatkozott magára, és fellebbezett az ítélet ellen az egészségi állapotára hivatkozva. Amikor érveit a bíróság sorra elutasította, Barbara Havliza alsó-szászországi igazságügyi miniszterhez fordult kegyelemért. 

Gröning, miután önkéntesen csatlakozott az SS-hez, azt a feladatot kapta, hogy a haláltábor vasútállomásának peronján a gázkamrák felé tartó emberek csomagjait kezelje, és megszámlálja a bennük található pénzt. Ezzel a deportáltak következő csoportja számára készítette elő a terepet. Azért is emlegették az elmúlt időszakban Auschwitz könyvelőjeként, mert a csomagok szétszedése után abban is segédkezett, hogy a deportáltak értékeit az SS javára hasznosítsák. Ám a „könyvelő” talán mégsem a legpontosabb jelző az utolsó lágerőrre, ugyanis a feladatai közé tartozott a tábor foglyai ellenállási és menekülési kísérleteinek megakadályozása is fegyveres erővel.

A most elhunyt férfi ügye azért is különleges, mert fordulópontot jelent a német jogtörténelemben. Addig ugyanis évtizedeken át csak azok tetteit kérték számon a hatóságok, akik a haláltáborokban valamilyen vezető beosztásban dolgoztak, akik személyesen meggyilkoltak valakit, illetve akik valamilyen különös kegyetlenséget követtek el a foglyokkal szemben. Ha az 1977-es eljárástól eltekintünk, Oskar Gröning előtt még elítéltek egy őrt, 2011-ben: John Demjanjukot, aki a sobibóri koncentrációs táborban dolgozott. Egy müncheni bíróság 5 év börtönbüntetésre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. Az ítélet miatt bekövetkezett szemléletváltás után valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálat indult. Tavaly szintén nagy port kavart a kilencvennégy éves Reinhold Hanning ügye, ő 170 ezer, az auschwitz–birkenaui táborban fogva tartott ember halálában volt bűnrészes. Az ügyészség hatéves börtönbüntetést kért Hanningra, aki tavaly júniusban távozott az élők sorából, így már ő sem tudta letölteni a kiszabott ítéletet. A vádlottak padján, Gröninghez hasonlóan ő is azzal védekezett, hogy bár tudta, mi zajlik Auschwitzban, a foglyok elpusztításában nem vett részt. Állítása szerint főként irodai munkát végzett, mert nem volt túl jó fizikai állapotban, és abban az őrségben soha nem teljesített szolgálatot ahol az SS tagjai eldöntötték, ki alkalmas a kényszermunkára, és kit visznek a gázkamrába.

A 96 évesen eltávozott őr esete után felmerül a kérdés, vajon élnek-e még olyanok, akik a lágerekben szolgálhattak. A 73 éve történt eseményeket vizsgálva elég valószínű, hogy Gröning az utolsók egyike.

„Doktor Halál” megúszta

A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ összeállított egy listát, amelyen a második világháború után büntetlenül maradt, feltételezett háborús bűnösöket sorolja fel a cselekmények súlyosságának sorrendjében. Első helyen Aribert Heim, az egykori mauthauseni koncentrációs tábor orvosa áll, aki ellen évtizedekkel ezelőtt vádat emeltek Németországban a deportáltak kivégzése miatt. Az ellene felhozott vádak között szerepelt, hogy a fogvatartottakat számtalan módszerrel kínozta, és megölte – állítólag mérgező vegyületeket fecskendezett közvetlenül áldozatai szívébe. A „Doktor Halál” néven elhíresült Heim kevéssel büntetőperének kezdete előtt, 1962-ben eltűnt. A The New York Times feltáró írásában arra az eredményre jutott, hogy a férfi Egyiptomban rejtőzködött, ahol 1992-ben meghalt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.14.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.