Connie Mack – egy vagyont keresett a magyar kormány lobbistája

2018. április 3., kedd 15:52, frissítve: szerda 06:18

Nem dolgozott még ennyit az egykori kongresszusi képviselő, Connie Mack, mióta a Századvég és a magyar kormány hivatalos lobbistájaként tevékenykedik. A republikánus expolitikus az amerikai igazságügyi minisztériumnak kénytelen időnként beszámolni arról, hogy egy külföldi kormány fizetett lobbistájaként milyen tevékenységet végzett. A 2017. május elseje és október 30-a közötti időszakban soha nem látott mennyiségű találkozót bonyolított le (33-at), emellett 15-ször váltott e-mailt, hét telefonbeszélgetés és egy médiaszereplés is belefért ebbe a fél évbe.

Álaktivitás jó sok pénzért

„Mack az igazán mérvadó washingtoni politikai körökben súlytalan, emiatt trükközésekre kényszerül. Paradox módon: sikeresebb lobbista Budapesten, mint Washingtonban” – közölte még tavaly nyáron lapunk hasábjain Dobozi István, a Világbank volt energetikai tanácsadója, aki maga is az Egyesült Államokban él. Valóban úgy fest, hogy sokáig fontosabbként tudta eladni idehaza tevékenységét, mint amilyen eredményeket valójában elért odakint. Ám az Index tavaly őszi cikkében írta, hogy a kormányzatban is felfigyeltek Connie Mack „semmittevésére”, ezért felmerült, megválnak tőle.

 
Connie Mack a 2012-es republikánus küldöttgyűlésen a floridai Tampában
Fotó: Mark Wilson / AFP
 

Minden bizonnyal ettől való félelmében is aktivizálta magát a lobbista, aki azonban többségében olyan szereplőkkel tartotta a kapcsolatot tavaly május eleje és október vége között, akik amúgy is pozitívan viszonyulnak a magyar kormányhoz. Ezzel pedig nem teljesítette teljes mértékben a szerződésében foglaltakat, amely szerint nemcsak a kongresszus két házának képviselőivel, agytrösztökkel, tanácsadókkal és szakértőkkel, hanem a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és az amerikai–magyar szervezetekkel is kell kapcsolatot ápolnia. Utóbbi kettőnek egyáltalán nincsen nyoma, Connie Mack két, a magyar kormánnyal szerződött lobbicégével mégis összesen több mint 58 millió forintot markolt fel a magyar központi költségvetésből. A Magyar Nemzet kiszámította, a két lobbicég 2015 elejétől kezdődően összesen több mint 939 millió forintot sajtolt ki Magyarországból.

Ennyi pénzből azért nem ártana valamit felmutatni, de Mack tevékenységében alig találni sikereket, ám nem szabad elvitatni, akadtak ilyenek. Feltehetően volt abban szerepe Connie Macknek is, hogy Szijjártó Péter tavaly márciusban, valamint idén januárban is járt Washingtonban, ahol előbb Trump tanácsadóival, utóbb pedig Wess Mitchell Európáért is felelős helyettes külügyi államtitkárral egyeztetett. Utóbbi látogatás után szivárgott ki a kormánypárti sajtóba, hogy sikerült budapesti potenciális nagykövetet találni Washingtonban. Azóta hivatalossá vált, hogy David Cornstein zsidó származású ékszerkereskedőt, üzletembert jelöli Trump a pozícióra. A republikánusok egyik nagy öregje korábban nem vállalt politikai posztot, ugyanakkor jó viszonyt ápolt Orbán Viktor egykori tanácsadójával, Arthur Finkelsteinnel is. Ráadásul az is kiderült, hogy Cornstein 2012-ben 2500 dollárral megtámogatta egy bizonyos floridai kongresszusi képviselő később elbukott kampányát. Connie Mackről van szó, aki a bukása utáni esztendőben, 2013-ban állt a magyar kormány lobbistájának. Elképzelhető, hogy Macknek is lehet köze ahhoz, hogy Cornstein kerülhet az év közepén vagy második felében Budapestre.

A lobbista fő tevékenysége az, hogy hírleveleket gyárt, amelyeket újságírók, kongresszusi képviselők és agytrösztök munkatársai kapnak meg. Ugyanakkor izgalmas megnézni azt is, hogy Connie Mack kikkel lépett kapcsolatba tavaly az év közepén.

Alelnök

Tavaly nyáron írtunk arról, hogy a magyar diplomácia felismerte, nem könnyű közvetlenül Donald Trump amerikai elnökhöz bejutni, ezért új irányból, Mike Pence alelnökön keresztül próbálkoznak. Ezt jelezte Szabó László nagyköveti kinevezése – aki korábban két évig Pence államában, Indianában dolgozott az Eli Lilly gyógyszergyárnak – amely történetesen az alelnök egyik legnagyobb támogatója.

Emellett Connie Mack is folyamatosan próbálkozott Pence-nél és stábjánál is. Tavaly februárban e-mailt írt Pence irodájába, de választ nem kapott. A most vizsgált időszakban pedig az alelnök stábjának két tagjával is egyeztetett. Tavaly május 23-án találkozott, majd június 6-án telefonon is egyeztetett a korábban Afganisztánt is megjárt katonanővel, Andrea Thompsonnal, aki akkor még az alelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként tevékenykedett. Ám decemberben az amerikai elnök kinevezte az amerikai külügyminisztérium egyebek között lefegyverzésért is felelős helyettes államtitkárává, így ő ma már nem nagyon segítheti a magyar kormányfő Trumphoz való bejutását. Mack e-mailt is váltott júniusban Mike Pence egyik tanácsadójával, Molly Montgomeryvel, aki Európa és Oroszország kapcsán látja el tanácsokkal az alelnököt.

A vizsgált időszak második felében azonban teljesen elhalt a Pence-vonal, Mack nem tartotta a kapcsolatot az alelnök embereivel. Pedig alapvetően nem lett volna rossz ötlet, hiszen egy – továbbra is minimális esélyű – elnökbuktatás esetén Mike Pence ülhetne az ovális irodába. Ám egyre inkább úgy fest, a ciklusa második évében járó Trumppal való találkozó egyre kevésbé számít prioritásnak a magyar kormány számára – persze így felmerül a kérdés, mi szükség van a lobbistára?

Szenátus

Connie Mack két szenátorral találkozott személyesen, egyikük Mike Lee Utah-ból. Különösebb köze nem volt tavalyig Magyarországhoz – igaz, honlapja tanúsága szerint 2012 májusában fogadott egy magyar delegációt. Tavaly márciusban azonban nyílt levélben kritizálta az amerikai külügyet, amiért bizonyos helyeken a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványnak juttat forrásokat – a levelet akkor többek között Ted Cruz texasi szenátor is aláírta. A másik szenátor, akivel Connie Mack találkozott, nem volt más, mint a korábbi kongresszusi képviselő, Todd Young. Az Indiana államot 2017 óta szenátorként képviselő egykori tengerészgyalogos Youngnak a tavaly júniusi találkozóig semmi köze nem volt hazánkhoz.

Érdekes látni azt is, hogy Mack igyekezett republikánus szenátorok közelébe férkőzni azok segítőin keresztül is. Lee és Young embereivel többször is levelezett vagy találkozott az említett időszakban, Lee katonai tanácsadója, Robby Smith annyiban köthető is Magyarországhoz, hogy az itt is működő Andrássy Egyetem bécsi diplomáciai akadémiáján is tanult. Lee és Young szenátorokkal találkozott is a magyar kormány lobbistája, de további három szenátor segítőjét is elérte. Főnökeik közül kétségtelenül egy egykori amerikai elnökjelölt-aspiráns, Marco Rubio a legismertebb. Rajta kívül John Barrasso és Rob Portman segítőinél próbálkozott a magyar lobbista. Utóbbinak van magyar kötődése, az ohiói szenátor katonai tanácsadóival 2012-ben például vendégül látta Bóné Zoltánt, a washingtoni magyar követség katonai attaséját. A szenátort akkor meg is hívták Magyarországra – úgy tudjuk, ennek végül nem tett eleget. Ugyanakkor az érdekes, hogy mind Todd Young, mind Rob Portman aláírta azt a levelet tavaly februárban, amelyben felszólították Donald Trump amerikai elnököt, hogy folytasson „kemény politikát” Oroszországgal szemben.

Képviselőház

A magyar kormány lobbistája kilenc különböző kongresszusi képviselővel lépett kapcsolatba, többségük régi szövetségese Orbán Viktor kormányzatának. Ketten közülük tavaly novemberben – tehát Mack utolsó adatszolgáltatásának hónapjában – levelet küldtek Rex Tillerson amerikai külügyminiszternek tiltakozva amiatt, hogy a tárca az objektív magyar vidéki sajtó támogatására pályázatot írt ki. A floridai Dennis Rossról és a marylandi Andy Harrisről van szó, akik mindketten tagjai az úgynevezett Magyar–Amerikai Kongresszusi Fórumnak és mindkettejüket rokoni szálak is fűzik Magyarországhoz. Ross-szal 2017 első háromnegyed évében összesen ötször, Harisszel pedig négyszer találkozott Connie Mack (a most vizsgált időszakban 2-2), láthatóan ők a leginkább élő kapcsolatai a kongresszusból. Érdemes még megemlíteni az iowai Steve King nevét is, aki egy hónappal a lobbistával való tavaly augusztusi találkozót megelőzően Sir Winston Churchillhez hasonlította Orbán Viktort. A most vizsgált időszak előtt, februári egyeztetésüket megelőzően nem nagyon nyilatkozott Magyarországról, azóta viszont többször is, tavaly júniusban pedig Washingtonban vendégül látta Gulyás Gergelyt, az Országgyűlés fideszes alelnökét is – azaz a fenti három képviselő régi barátai a magyar kormánynak.

Mack tavaly május és október vége közötti találkozói során akad olyan, amelyet további magyar szövetségessel ejtett meg. A szintén teapártos dél-karolinai Jeff Duncan már 2015 novemberében segítette a magyar kormányt azzal, hogy Victoria Nuland helyettes államtitkár képviselőházi meghallgatásán Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet korrupcióval, menekültellenességgel és a civil szervezetek elnyomásával kapcsolatos kijelentéseit kritizáló kérdéseket tett fel. Duncan akkor felszólította Nulandet, hogy vonják vissza a Magyarországról tett kijelentéseket – nem sokkal később egyébként Bellt haza is rendelték konzultációra. Szintén összejött a találkozó a republikánus Lloyd „Ted” Poe-val. A texasi képviselő is kiállt már korábban Magyarország mellett: 2015 decemberében olyan beszédet mondott, amelyben a magyar kormányzat menekültpolitikáját dicsérte az amerikai képviselőházban, de korábban és azóta is rendszeresen foglalkozik közép-európai kérdésekkel. Connie Mack a most vizsgált időszakban Steve Chabottal is találkozott. Az ohiói republikánus politikus szintén nem először egyeztetett magyar kötődésű politikai szereplővel: 2015 nyarán a képviselőház kisvállalkozási bizottságának elnökeként és egy kongresszusi delegáció vezetőjeként tárgyalt Budapesten a később a máltai interjúja révén országos ismertségre szert tett Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkárral. A témák között szerepelt például az azóta meghiúsult transzatlanti kereskedelmi partnerség (TTIP), amelyet mindkét fél nagyra tartott.

Érdemes még megemlíteni a demokrataként üdítő kivételt jelentő Albio Sires nevét is. New Jersey kubai származású képviselője szintén régi támogatója a magyar kormánynak, 2015 májusában Kovács Zoltán kormányszóvivő is megemlékezett blogján arról, hogy Sires üdvözölte Magyarország belépését az Iszlám Állam elleni koalícióba. Saját honlapján szerepel, hogy tavaly szeptemberben és decemberben is találkozott Szabó László washingtoni magyar nagykövettel. Érdekesség, hogy Albio Sires részesült a Carnegie Corporations Amerika Büszkesége nevű elismerésében, akárcsak Simonyi Károly, vagy éppen Soros György.

Rajtuk kívül a pennsylvaniai Scott Perryvel, illetve a korábbi vatikáni nagykövet floridai Francis Rooney-val is egyeztetett Connie Mack, ám velük kapcsolatban nem bukkantunk magyar kötődésre.

Tavaly májusban egyébként Connie Mack főnökei, a Századvég vezetői az Egyesült Államokban jártak, akkor többek között az alábbiakkal találkoztak: Mike Lee szenátor, Andy Harris, Denniss Ross és Jeff Duncan képviselők – mindannyian ismerősek lehetnek a fentiek alapján, hiszen aktív kapcsolatot ápolnak a magyar kormány lobbistájával.

Agytrösztök, lobbicsoport

Connie Mack júniusban és októberben is találkozott az egyik első amerikai agytröszt, a republikánusokhoz kötődő Hudson Intézet egyik kutatójával, az Amerikai Közös Kultúra Központját vezető John Fontéval. A második találkozóra elkísérte őt Craig Kennedy vezető kutató is. Fonte tavaly februárban járt Magyarországon a Danube Institute meghívására, akkor a Mandiner írta meg, miket is mondott, például hogy „Magyarország nem illiberális – az Európai Unió az”, de Soros Györgyöt is kritizálta, a nemzeti progresszió élharcosának nevezve az amerikai üzletembert. Sorost nagyon nem szerethetik az agytrösztnél, tíz évvel ezelőtt Herbert London, a Hudson Intézet akkori vezetője ugyanis megalomániás milliárdosnak nevezte a magyar kormány egyik jelenlegi ellenségét, aki szerinte propagandavállalatokat működtet, amelyeket saját hitvilágának szolgálatába állít. Fonte ugyan kiállt tavaly februárban Magyarország mellett, de egy hónappal később, tavaly márciusban a Hudson Intézet is csatlakozott ahhoz a nyílt levélhez, amelyben a magyar civil szervezetek kormányzati vegzálása miatt tiltakoztak – a Kész Zoltán-féle Szabad Piac Alapítvány felkérésére – amerikai és európai agytrösztök, véleményformálók, kutatók. Mint írták, nem kell mindenben egyet érteni Sorossal, de a konzervatívok is elismerik az emberi jogok védelmében tett erőfeszítéseit.

Connie Mack augusztusban a szintén konzervatív agytröszt, a Heritage Alapítvány akkori elnökével, Ed Feulnerrel is tárgyalt, aki szintén régóta foglalkozik a közép-európai térséggel, azon belül Magyarországgal is. 2014-ben például kritizálta az Obama-kormányzatot amiatt, hogy politikai kinevezettben gondolkodik a magyarországi nagyköveti poszttal kapcsolatban, és hogy a jelöltjük még sosem járt Magyarországon.

Izgalmas, amikor egy lobbista egy lobbicsoport tagjával találkozik, de tavaly október 26-án ez megtörtént: Connie Mack egyeztetett Matt Brooksszal, a Republikánus Zsidó Koalíció (RJC) nevű, több mint harmincéves szervezet ügyvezető igazgatójával. A találkozó azért is érdekes, mert tavaly nyáron az RJC megvonta bizalmát Donald Trumptól annak a fehér felsőbbrendűséget vallókról tett kijelentései miatt. Az elnökválasztási kampányban még Trumpot támogatta a csoport, amelynek gazdag kaszinómágnások is tagjai, és amellyel Mack is egyeztetett.

A Hooterstől a magyar kormányig

Ötvenedik születésnapját ünnepelhette tavaly Connie Mack – teljes nevén Cornelius Harvey McGillicuddy –, aki igazi (ír származású) politikusi családba született 1967-ben, Floridában: édesapja és egyik dédnagyapja szenátor volt, de akadt képviselőházi tag is a felmenői között. Másik dédapját ismerhetik a legtöbben: tulajdonosa és menedzsere volt a Philadelphia Athletics sportcsapatnak, tagja a Baseball Hírességek Csarnokának is. A fiatal Connie az egyetemet követően marketingesként helyezkedett el, a pőre felszolgálóiról ismert Hooters étteremlánc népszerűsítésén dolgozott. 23 éves korában, 2000-ben csöppent bele a politikába: a floridai állami törvényhozás egyik képviselői helyéért indult és nyert is az időközin, majd az egy évvel később esedékes normál választáson is. Két és fél évvel később távozott, hogy elindulhasson apja egykori választókerületében a szövetségi képviselőházi székért. Nyert, majd 2008-ban újraválasztották, így 2005 és 2013 között nyolc évet töltött Washingtonban. 2012-ben be akart jutni a szenátusba, de kikapott, így politikai karrierje véget ért, lobbistának állt, 2014 végétől a magyar kormány alkalmazza. Kétszer házasodott és vált el, első nejétől két gyermeke született. (MN)

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.