Csak lassan halad a kitoloncolás

Kuthi Áron

Kuthi Áron

2017. október 3., kedd 20:08, frissítve: szerda 20:58

Ötvennyolc napon át demonstrált Stockholmban több száz afgán az országból való kiutasításuk ellen. De a résztvevők és egy, a migránsokat segítő civil szervezet most úgy döntött, hogy véget vet az ülősztrájknak, ám további akciókat ígért. A kiutasítás főként egyedülálló fiatalokat érint, ami nem is csoda, hiszen a Svédországba érkezett 163 ezer menekült durván ötöde kiskorú. Egy svéd rendőrségi forrás szerint a menekültstátust nem kapott 18 ezer ember közül 12 500 ismeretlen helyre távozott, felkutatásuk lehetetlen, kapacitás amúgy is csak ötezer migráns visszautaztatására van. Azonban ennél sokkal jobban kell majd teljesíteni, ugyanis a kormány ötvenezer, nemzetközi védelemre nem jogosult kérelmezőre számít a közeljövőben. A svéd példa nem egyedülálló Európában, a német menekültügyi rendszer és igazságszolgáltatás hasonlóan le van terhelve, itt a fellebbezések miatt háromszázezer menedékkérelmet kell másodszorra is elbírálniuk a bíróságoknak. Németország legutóbb a májusi kabuli robbantások alkalmával függesztette fel pár hétre a kiutasítást, ám utána újraindult a Berlin-Kabul-járat. Az országban mintegy 250 ezer afgán tartózkodik, ebből 12 ezret kellene hazatoloncolni idén. A francia kormány legutóbb július végén tett ígéretet arra, hogy a menekültügyi eljárást lerövidíti és az elutasított menedékkérőket kitessékeli. A cél az, hogy a most átlag 14 hónapig tartó eljárást fél évre rövidítsék. 

A menekültügyi eljárásban persze mindig lesznek lyukak, gyenge pontok. A spanyol exklávé, a marokkói Ceuta folyamatosan nagyon nagy nyomásnak van kitéve, illegális migránsok gyakran tesztelik a határőrök éberségét. Augusztusban egy, a László Petráéhoz nagyon hasonló jelenet zajlott le a határállomáson, amikor a határponton átrohanó embereket módszeresen rugdosta egy határőr – a két hónapja történt esetet egyébként nem követte nemzetközi felháborodás, mint történt az a magyar operatőr esetében. A franciák gyenge pontja viszont – mint azt tegnap a Causeur konzervatív hetilap feltárta – a Mayotte nevű, Indiai-óceánon lévő külbirtokuk, amely az Európai Unió területének minősül, és amelyet még 1841-ben vásárolt meg Franciaország. Ide a szomszédos Comore-szigetekről annyi, túlnyomó többségében muszlim migráns érkezett az idők során, hogy a lakosság többségét már ők teszik ki. A francia kormány ennek ellenére azt tervezi, hogy ingyenes vízumot állít ki az oda érkezőknek. A republikánusok szerint ez viszont az unióba való beszivárgásnak ad teljesen legális utat.

A migrációt illetően az idei év ellenben egyértelműen Olaszországról, kisebb részt Spanyolországról és Görögországról szól. A brüsszeli bürokraták sokszori fogadkozása ellenére nem sikerült áttörést elérni, az itt partot érő migránsok nem kerülnek át másik országba a központilag meghatározott kvóta alapján. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szeptember 27-ével lezárt adatai szerint az olasz partokhoz 105 806 menedékkérő érkezett, amely év végéig elérheti a 150 ezret, és ez a szám nem is nagyon fog elmaradni a 2016-ban tapasztalt 181 436-hoz képest. Spanyolország nem küzd százezrekkel, ide szeptember végéig 16 172-en érkeztek, durván kétharmaduk vízi úton. Viszont a spanyolok már mindenképpen megdöntik a tavalyi, egész évre vetített 13 246-os szintet. Itt is működik a kiutasítás, persze nagyságrendileg kevesebb személy ellenében kell alkalmazni. A Frontex uniós határőrizeti ügynökség tavalyra vonatkozó adatai szerint a spanyolok 2105 személyt vittek vissza Afrikába vízi vagy légi úton. Görögországba idén eddig 22 ezren érkeztek, ez jóval elmarad a tavaly mért 176 906-hoz képest. 

Az Európai Bizottság az egy hete bejelentett, újabb 50 ezer – ezúttal afrikai – menedékkérő átvételét célzó tervében, tanulva a múlt hibáiból, nagyobb hangsúlyt ad a legális migráció kialakításának és a kiutasításnak. Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos ezúttal talán nem a levegőbe beszélt, amikor ütőképes, reális bevándorláspolitika megteremtéséről beszélt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.04.

A szerkesztő ajánlja

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul?

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.