Csirkehús után nem ízlik a medvének a csiga

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs (Kolozsvár)

2017. július 11., kedd 16:54, frissítve: kedd 22:53

Nem várnának a román hatóságok által megszabott augusztusi határidőig a veszélyes medvék kilövésével Székelyföldön. Helyi szakértők szerint a településekre rendszeresen bejáró nagyragadozók egy része visszavadított, emiatt félig hozzászokott az ember közelségéhez.

A térségben még inkább elszaporodtak a medvetámadások azóta, hogy a bukaresti környezetvédelmi minisztérium a székelyföldi gazdák és önkormányzati képviselők múlt heti tüntetése nyomán bejelentette: augusztus 15-éig rendeletet hoznak az idei év második felére érvényes kilövési keretről, amely 175 medve levadászását teszi lehetővé. Az elmúlt napokban Hargita megyében kétszer is emberre támadt a medve: egy alkalommal egy gombászó férfi, a másik esetben két pásztor szenvedett súlyos sérülést a mély harapásoktól és karmolásoktól. Ebben az évben egyébként 73, medve által okozott káresetet regisztráltak a hatóságok a székely megyében, kétszer annyit, mint tavaly. Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke az újabb incidensek nyomán a veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő miniszteri rendelet azonnali, közvita nélküli kibocsátását sürgette. A román kormány azonban egyelőre nem reagált a felvetésre, sőt a közvitára bocsátott tervezet már csak 140 medve kilövéséről szól.

Közben szakértők szerint nem csak a masszív erdőirtás és a nagyvadak életterének szűkülése áll a mindennapossá vált medvetámadások hátterében. Babos Zsolt okleveles vadgazda mérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban azok a nagyragadozók merészkednek be a lakott településekre, amelyeket Románia egyetlen medve-visszavadító központjában neveltek fel. „A különböző okokból árván maradt bocsokat emberek látják el élelemmel és próbálják visszavadítani, holott nem lenne szabad érintkezniük az emberrel. Mivel nincs ki megtanítsa nekik, hol keressék a gilisztát, a darázsfészket, a csigát vagy a gombát, és csirkeháttal etetik őket, felnőtt korukban az első útjuk a háztáji gazdasághoz, a tyúkólhoz vezet” – magyarázta lapunknak a székelyföldi Zetelakán vadőrként dolgozó szakember. Babos meggyőződése, hogy a szerinte több mint tízezer példányt számláló romániai medveállomány létszámát tekintve mindössze cseppet jelent a tengerben a beígért kilövési kvóta.

 
Turisták fotóznak egy kukában élelmet kereső medvét Tusnádfürdőn 2017. június 9-én
Fotó: Veres Nándor / MTI
 

Ráadásul roppant körülményes a kilövés megszervezése is, azt nem bízzák kizárólag a vadászra vagy a vadőrre, így mire a vadkár helyszínén egy környezetvédő is elvégzi az előírt vizsgálatokat, nehezen lehet megállapítani, pontosan melyik medve garázdálkodott. „Tisztázni szeretném, hogy kizárólag az a medve jelent problémát, amelyik a városokban kukázik, megöli a háziállatokat, feltöri a hétvégi házakat. Olyan nem létezik, hogy visszavadítás, ha három évig emberek nevelik őket csirkehússal. A vadállat talál megfelelő mennyiségű élelmet a természetben, ellenkező esetben rég kipusztult volna” – szögezte le kérdésünkre a vadgazda mérnök.

A Hargita megyei Balánbányán működő medve-visszavadító központban tizenkét éve foglalkoznak árván maradt bocsok nevelésével és a vadonba történő visszaszoktatásukkal; alapítása óta több mint száz bocs nőtt fel a létesítményben. Bereczky Leonárdó, a húsz hektáron elterülő „medveóvoda” vezetője korábban úgy nyilatkozott: megpróbál úgy bejárni a táplálékkal a szoktatókertbe, hogy ne vegyék észre a medvék, mivel nem jó, ha látják a kapcsolatot az étel forrása és az ember között. „Azok a medvék, amelyeket mi neveltünk, kisebb eséllyel indulnak a vadonba, az erősebb medvék gyakran meg is támadják őket. Az általunk visszavadított medvék felét az erősebb egyedek pusztítják el, tehát nem beszélhetünk elszabadult méretű túlszaporodásról. Hiába növelik a kilövési keretet, a vadkárok mértéke nem fog csökkenni, mert ez nem a medvepopuláció méretével függ össze, hanem azzal, hogy bemerészkedtünk az életterükbe” – nyilatkozta nemrég Bereczky a Maszol portálnak. Szerinte megelőzhetőek lennének a vadkárok, ha a gazdák nem ültetnének kukoricást az erdő szélére, nem legeltetnék a teheneket és a juhokat a vadonban, és ha villanypásztorral kerítenék be a gazdaságukat.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Egyébként a székelyföldi medveinvázió miatt idén gondban vannak a Tusványosként közismert, Orbán Viktor kormányfő által minden évben meglátogatott tusnádfürdői szabadegyetem és diáktábor szervezői is. Albert Tibor, az üdülőváros polgármestere súlyosnak nevezte a helyzetet, mivel a nagyragadozók éjszaka panzióba is betörnek, de nappal is felbukkantak már a települést átszelő főúton. Az elöljáró a július 18–23. között rendezendő Tusványos közeledtével azt tanácsolja a Tusnádfürdőre látogatóknak, hogy ne járjanak egyedül az erdőben, ha pedig csoportosan mennek, akkor hangoskodjanak.

A szerkesztő ajánlja

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul?

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.