Egy elárasztott falu ismételt meggyalázása

Lukács Csaba

Lukács Csaba

2017. június 1., csütörtök 13:51, frissítve: csütörtök 22:03

Bözödújfalu tragikus sorsa folytatódik: először helybeli romák kezdték szekerekkel elhordani a víz alól előbukkanó házromok építkezésekben felhasználható elemeit, most magyar turisták visznek haza köveket, szuvenírként.

Mint azt korábban megírtuk, idén március 1-jén kezdték el leereszteni az erdélyi Bözödújfalu helyén létrehozott mesterséges tó vizét. A cél annyira lecsökkenteni az akkor tizenöt méteres vízszintet, hogy nekifoghassanak megjavítani a gátat a vízben álló irányítótoronnyal összekötő hidat. Ennek egyik betoneleme ugyanis februárban a vízbe zuhant, így a munkások nem tudták megközelíteni a tornyot.

Azóta szárazra került az egykori település nagy része – a romok között sétálni olyan érzés, mintha régi sebeket vakarnánk fel. Különösen akkor, ha turisták jönnek szembe a kiszáradt tómederben, az egykori házak köveit cipelve. Szuvenírnek viszik haza Magyarországra. A jelenség nem új, Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere néhány hete arra hívta fel a figyelmet, hogy „különböző emberek úgy gondolták, hogy elvihetik akár értékesítés céljából, akár saját célra, s elkezdték hordani. Ezt, hál’ istennek sikerült megállítani az első pár napban, látványos kárt nem okoztak.” A polgármester szerint az efféle lopás vagy szuvenírgyűjtés kegyeletsértés, mert ennek a falunak a temetője a víz, és ott kell hagyni úgy, ahogy van.

 
Turisták hordják el Bözödújfalu köveit
Fotó: Lukács Csaba / Magyar Nemzet
 

A pusztulás előtt a tóból kiemelkedő templom döbbenetes látványa Erdély legtöbbet fotózott látványossága volt, számtalan magyar és más nyelvű filmben felbukkant az elárasztott falu történetével együtt vagy akár tőle függetlenül is. Próbálták ugyan megmenteni, de elkéstek, annak idején a templomot nem úgy tervezték, hogy vízben is időtálló legyen. 2014-ben omlott össze, most már csak egy kőhalom van a helyén. Több ház alapja egészen jól megmaradt, láthatóak szárazra került lépcsők, sőt egy pince is túlélte a vizet – igaz, gyakorlatilag megtelt iszappal.

A hivatalos álláspont szerint annak idején a tározót árvízvédelmi célból hozták létre. A gátépítés 1975-ben kezdődött, majd hét évre leállt. Újratervezték – ennek esett áldozatul a székelyföldi település, mert az első verzió szerint nem kellett volna kiköltözniük a faluban élőknek –, 1984-től újra nekifogtak, és a vízszint 1992-re érte el a maximális magasságot.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A lakókat 1988-ban költöztették ki, többüket erőszakkal, felszámolva egy több száz éves közösséget, köztük az úgynevezett székely szombatosokat, akik szolidaritásból vették fel a zsidó vallást. Az egykori bözödújfaluiak minden év augusztusában találkoznak a tó partján létrehozott emlékhelynél, ahol egy siratófalon a következő szöveg áll: „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikusok, unitáriusok, görögkatolikusok és székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”

 
Fotó: Lukács Csaba / Magyar Nemzet
 

 

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.