Egy város, ahol nincs rendőrség, pénz, vallás, és minden ingyenes

2017. november 14., kedd 22:24, frissítve: szerda 07:55

Jövőre ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját az 1968-ban alapított dél-indiai Auroville kísérleti település, spirituális jellegét kihangsúlyozandó hivatalos nevén Auroville Universal City. Megálmodói olyan lakosokat akartak az ázsiai állam déli csücskébe csábítani, akik elfogadták a tizenkét erényt, vagyis az egyenlőséget, a nagylelkűséget, a megértést, az őszinteséget, a hálát, az állhatatosságot, az alázatosságot, az igyekezetet, a bátorságot, a jóságot, a békét és a haladást. Eredetileg ötvenezer főre tervezték a várost, de ma csak mintegy hatezren laknak itt harminchat országból, az itt élők fele indiai – csak ők, mintegy kétezer-hétszázan bírnak szavazati joggal. A külföldiek között akad hét magyar is. 

 
Jógaóra Auroville-ben
Facebook
 

A városban minden ingyenes, a mosoda, a masszázs, a filozófia-tanfolyamok, a kertészeti munkák, nem isznak szeszes italokat, és csak bioélelmiszereket esznek. A rendőrség, pénz és vallás nélküli településen három testület hozza meg a közösen megvitatott és elfogadott döntéseket. A helybeliek szerint teljesen önállóak az idegenforgalom, az ott termesztett élelmiszerek, az általuk készített kézművestermékek – például a híres ötvenhúros masszázságy, a nidra anantar – és az építészeti terveik révén. De a hosszú listából kiderül, hogy az eltelt évtizedek alatt számos szervezettől kaptak és kapnak évi támogatást, például a mindenkori indiai kormánytól, az Európai Bizottságtól, a UNESCO-tól és Spanyolország Navarra autonóm közösségének kormányától.

A kísérleti város leendő lakosainak először legalább két hónapig kell maradniuk, ha kiválasztják az egyik nekik megfelelő programot, s az El País riportja szerint nem minden jelölt állja ki a próbát. További két év várakozási idővel is számolni kell, mert még mindig kevés a megépült ház.

 
Heidi 40 éve él Auroville-ben
Facebook

A próbálkozók jelentős részének lelkesedése hamar elillan, és elmenekülnek, de az itt élők nem kevés olyat is kivetnek maguk közül, aki vagy nem veszi ki a részét a munkából, vagy veszélyt jelent a lakosokra. Az még hagyján, ha valaki idejön élni, de akkor kezdődnek az igazi problémák, amikor kiderül, mégsem vált be a számítása, és úgy dönt, hogy el akar menni. Mivel pénz nélkül élt, el se tud menni, mert huzamosabb ideig nem kapott pénzt, tehát nem tudja kifizetni az útiköltséget. Egyre több ugyanakkor az olyan visszatérő is, aki távozott, de az itt eltöltött évek után képtelen bárhol is visszailleszkedni.

Mivel nem húztak határokat a város körül, ez a hiányosság közbiztonsági bajok forrása, mert a szomszédos települések bűnözői nemcsak a nőket támadják meg, hanem kirabolják a turistákat is, hiszen szúrja a szemüket a szomszédok életmódja. Ez a jelenség is jelzi, hogy bár Auroville-t az emberiség bajai elleni gyógymódok kísérleti laboratóriumának szánták, egyelőre minden megtörténik, amit a külvilágból ki akartak zárni. Fél évszázad után még mindig messze vannak az utópia megvalósításától, és bár nagyon büszkék a szabadságra, pont ez az elv nehézségeik forrása.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A 2018. február 28-án tartandó fél évszázados megemlékezésen – ahová Narendra Modit, India jelenlegi kormányfőjét is várják – a tervek szerint megismétlik az avató ünnepség szertartását, amelyen ötezren vettek részt százhuszonnégy országból.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.