Egyre gyakoribbak és pusztítóbbak lesznek az erdőtüzek

Molnár Csaba

Molnár Csaba

2017. október 24., kedd 14:05, frissítve: kedd 17:50

Tíz napjukba telt a kaliforniai tűzoltóknak, míg fölül tudtak kerekedni az október 8–9-én legalább tizenhét helyen fellobbanó erdőtüzeken. Ezzel azonban korántsem ért véget a krízishelyzet, hiszen újabb és újabb tűzfészkek gyulladnak fel. 880 négyzet-kilométernyi területen pusztítottak a lángok (viszonyításul: Budapest területe 525 négyzetkilométer), és legalább 5700 épület semmisült meg. 90 ezer embernek kellett elhagynia a lakhelyét, a halálos áldozatok száma a legutóbbi jelentések szerint 43-ra emelkedett. Kérdéses, hogy a természet valaha is kiheveri-e majd a pusztulást, és az sem egyértelmű, hogy az erdőtüzekért mennyire okolható a klímaváltozás.

Az idei „tüzes évszak” – ahogy az évek óta immár menetrendszerűen nyár végén, ősz elején ismétlődő erdőtüzek időszakát nevezik Kaliforniában – talán minden idők legpusztítóbbja volt. Az anyagi károk biztosan meghaladják majd a hárommilliárd dollárt, és a katasztrófák sorozatának még nincs vége. Az egymástól függetlenül, de meglepő időbeli egybeeséssel fellobbanó erdőtüzek okait csak most kezdik vizsgálni, miután a veszélyhelyzet egyelőre elhárulni látszik. Felmerül a szándékos gyújtogatás és az emberi gondatlanság gyanúja, egy helyütt pedig vélhetőleg az erős szél miatt leszakadó távvezetékekből kipattanó szikrák okoztak tüzet.

A legtöbb szakértő szerint azonban az emberi tevékenység hatása ennél közvetlenebb. Az átgondolatlan településfejlesztések, a tűzvédelmi szabályok elhanyagolása és legfőképpen a globális felmelegedés a jövőben várhatóan növelni fogja a hasonló erdőtüzek kialakulásának valószínűségét (miközben természetesen azt nem lehet kijelenteni, hogy e konkrét tűzesetek az éghajlatváltozás közvetlen következményei). Nem is a tüzek kezdete, hanem elfajulásuk gyorsasága töltheti el aggodalommal a helyi lakosokat. A szárazság és a forróság miatt ugyanis – a kaliforniai erdőtűzvédelmi hivatal statisztikái szerint – a fellobbanó tüzek egyetlen nap alatt 400–8100 hektárra kiterjedő válsághelyzetet okoztak.

A forróság és az aszály hatására (Kalifornia átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal nőtt a XX. század második felében) a talaj és a növényzet jobban párolog, a kiszáradó vegetáció pedig gyújtósként funkcionál. A Columbia Egyetem éghajlatkutatója, Park Williams ezt a laikus fejjel is könnyen belátható összefüggést így foglalta össze az Inside Climate News éghajlatváltozással foglalkozó magazinnak: „Amíg van éghető anyag, a nagy tűz valószínűsége a hőmérséklet emelkedésével együtt nő. Ez ilyen egyszerű.”

Vannak azért „zavaró” tényezők, amelyek hatására a hétköznapi emberek megkérdőjelezik a klímaváltozás felelősségét (és az Egyesült Államokban a Republikánus Párt jelentős része minden eszközt ki is használ, hogy a globális felmelegedésre figyelmeztetőket hiteltelenítse). A múlt ősszel és télen ugyanis, öt év extrém kaliforniai aszálya után, végre rendesen esett az eső, illetve a hegyekben a hó. A Sierra Nevada hegységben majdnem rekordmennyiségű hó gyülemlett fel – több mint az előző négy évben összesen –, ennek olvadása pedig sokat segített abban, hogy a hegyen eredő folyók az idén nem száradtak ki, ellentétben az utóbbi idő gyakorlatával.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Logikus lenne azt feltételezni, hogy a télen hó formájában „elraktározott” víz nyáron is megakadályozza a kiszáradást. Ez azonban nem történt meg. Kalifornia éghajlata mediterrán, amely enyhe, esős téllel és hosszú, forró, száraz nyárral jár együtt. A nedves tél miatt az idén tavasszal különösen burjánzott az aljnövényzet és a bozót, amely a soha nem látott nyári forróság hatására hamar kiszáradt. Így különösen sok nagyon gyúlékony tüzelőanyag maradt a földeken, amely csak egy szikrára várt. Az amerikai meteorológiai szolgálat illetékesei szerint „a tűz szó szerint robbanásszerűen söpört végig a tájon”.

A tűzvészek sebességét Kalifornia földrajzi adottságai tovább növelték. Ősszel ugyanis a kaliforniai hegyvidék fennsíkjain magas légnyomású területek alakulnak ki. Az így létrejövő, az óramutató járásával megegyező irányban kavargó szelek aztán lezúdulva a sivatagos hegyoldalakon tovább melegszenek, erejük tovább nő. Így a part menti, dúsabb vegetációval borított megyéken – ahol a legfontosabb kaliforniai borvidékek vannak – már forró szelek süvítenek óránkénti 90–120 kilométeres sebességgel. Nem véletlenül hívják őket Észak-Kaliforniában Diablónak (ördögnek), míg délen Santa Ana a nevük. A szelek régóta ismert módon segítenek az erdőtüzeknek lángra lobbanni (minden nedvességet kiszárítanak a növényzetből), és felkorbácsolják a már égő lángokat. Október 8-án, az első tüzek megjelenésekor a lakosok azt jelentették a tűzoltóknak, hogy láttak a szél által gyökerestül kicsavart fákat, amelyek villanyvezetékekre dőltek, az elszakadt drótokból pedig ömlöttek a szikrák. A szél hihetetlenül felgyorsítja a tűz terjedését, amely így akár több tucat métert is haladhat másodpercenként. A kavargó, turbulens légmozgás a tűzoltók munkáját is ellehetetlenítheti, és halálos veszélybe sodorja őket azáltal, hogy kiszámíthatatlanná teszi a tűz viselkedését.

A jövő pedig minden, csak nem biztató. A legtöbb klímamodell-számítás azt jövendöli, hogy a század végére az extrém időjárási helyzetek gyakorisága ötven százalékkal nőni fog. Ez azt jelenti, hogy váltogatni fogják egymást az erősen esős telek és a pokolian forró és száraz nyarak. Ahogy az idén is láttuk, ennél több nem is kell a tűznek: tavasszal a nedvesség hatására gyors növekedésnek indul a növényzet, amely nyáron csontig száradva kiváló gyújtóssá válik.

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Tarlós István úgy látja, nem feltétlenül kell a mobil gát a Rómaira

Budapest főpolgármestere szerint rendben van a 3-as metró felújítása, és kitart a Fidesz támogatása mellett. Interjú.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.