Egzotikumként tanulják a magyart a lengyel diákok

(Varsó)

2018. március 23., péntek 20:27, frissítve: szombat 14:17

Miközben a politikai kapcsolatok az elmúlt években egyre szorosabbak a két ország között, rendre felvetődik a kérdés, mennyi helye van az évszázados lengyel–magyar barátságnak a XXI. században, és mik azok a pontok, amelyeken erősíthetők a két, fájóan hasonló történelmű nép közötti kapcsolatok. Különösen aktuális a számvetés március 23-án, a lengyel–magyar barátság napján. Mert miközben a visegrádi országok között számos kulturális együttműködés indult a rendszerváltás óta, a globalizáció a világ sok pontján felülírja a hagyományos kapcsolatokat. De mit gondolnak az országaink közti baráti kapcsolatokról Lengyelországban? Ezt próbáltuk megtudni az egyidejűleg százas nagyságrendű diákot magyar nyelvre és magyar kultúrára, valamint történelemre tanító Varsói Egyetem magyar tanszékének oktatóitól.

Úgy tűnik, bár a magyar kultúrának Lengyelországban még erősek a pozíciói, mára egy lett a sok közül a csaknem 40 milliós ország piacán. – A magyar kultúrának már nincs akkora súlya Lengyelországban, mint a régi, zárt blokkban, a szocializmus alatt. Régebben a magyar kulturális vonzerő komolyabb volt, például a magyar progresszívrock-zenének köszönhetően – mondta kérdésünkre Gizinska Csilla, a magyar tanszék vezetője. Ennek ellenére pozitív folyamatról is be lehet számolni: azzal, hogy 2016-ban és 2017-ben is nyertek magyarok Oscar-díjat, filmiparunk ismertsége megnőtt, Lengyelországban is többen lettek kíváncsiak a magyar mozira. Irodalmi szempontból pedig a próza dominál, főként Esterházy Péter, Márai Sándor és Kertész Imre a húzónevek. – A lengyel kiadók is sokkal bátrabban nyúltak magyar szerzőkhöz, miután Márai nyugati sikersorozata beindult. De kortárs szerzők legfontosabb műveit is lehet lengyelül olvasni – mesélte Gizinska Csilla. És bár a Pál utcai fiúk mára kikerült a kötelező iskolai olvasmányok köréből, kitörési pont bőven van, az általunk megkérdezett szakértők a mozi és a zene mellett egyértelműen a Magyarországon erős, de a lengyeleknél kevésbé jelentős néptáncot emelték ki.

A magyar kultúra viszonylag kis súlya ellenére jelenleg is nagyjából 120-an tanulnak magyar szakon a Varsói Egyetem kötelékében, és Krakkóban, valamint Poznańban is folyik hasonló képzés. De mi ösztönzi a lengyel diákokat arra, hogy egy mindössze 15 millió ember által beszélt nyelvvel ismerkedjenek évekig? – Néhány éve csináltam egy felmérést a diákok között arról, hogy mi motiválja őket a magyar tanulásra. Kiderült, hogy nem a hagyományos lengyel–magyar barátság, vagy a magyar kultúra áll a háttérben, hanem hogy a magyart végső soron egzotikus nyelvként tartják számon – mondta Gizinska Csilla. Tehát a lengyel diákok számára a magyar nyelv intellektuális kihívás, és az az előnye például a japánnal szemben, hogy Magyarország közel van, így a nyelv és a kultúra – élőben – könnyebben megismerhető.

Ez nem jelenti azt, hogy a diploma és a magyar nyelvtudás ne lenne piacképes Lengyelországban, sőt! – A magyar szakosok nagy része el tud helyezkedni magyar nyelvtudást igénylő munkahelyeken, és a vállalatok részéről is egyre nagyobb az érdeklődés, hetente jönnek ajánlatok. Általában multikról és vegyes tulajdonú cégekről beszélhetünk – árulta el nekünk Elzbieta Szawerdo, a tanszék vezetőhelyettese.

A kereslet növekedése persze összefügg a lengyel gazdasági fellendüléssel: nem véletlen, hogy a főváros utcáit járva egyre több modern épületbe ütközünk, tele multinacionális cégek újabb és újabb irodáival. Az egyébként turisztikai szempontból Budapest mögött álló Varsó néhány éve a multik közép-európai központja lett, innen intézik az egész térségbeli piacot. – Megfordult az az irány, ami a 80-as éveket jellemezte. Immár nem a lengyelek mennek Csehszlovákiába és Magyarországra dolgozni (persze erre is van még példa), hanem többségében onnan jönnek, akár lengyel nyelvtudás nélkül is, ide – közölte Gizinska Csilla.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.24.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.