Keményen üzent a katalánoknak a spanyol kormányfő

2017. szeptember 20., szerda 22:42, frissítve: csütörtök 12:38

Mariano Rajoy spanyol kormányfő este kilenckor tízperces tévéüzenetet intézett a spanyolországi lakosokhoz, tehát a katalánokhoz is az október elsejére, azaz a jövő vasárnapra tervezett katalán függetlenségi referendum miatt mérgesedő intézményes válság ügyében.

A néppárti miniszterelnök többek között hangsúlyozta, hogy ha az autonóm katalán kormány nem vonja vissza a törvénysértő függetlenségi referendumot, akkor számolnia kell a madridi kormány további határozott, kemény és arányos ellenlépéseivel. Leszögezte, hogy az ügydöntőnek szánt referendum törvénytelen körülmények között született, nem tartja tiszteletben az alkotmányt, kirekesztő és nem demokratikus, ezért még van idő, hogy elkerüljék a nagyobb bajokat.

Szerinte senkinek sem használ ez a demokráciát, és a törvényeket kihívó lépés, és hangsúlyozta, sok nem demokratikus rezsimre jellemző, hogy a szavazatokra apellálva akarja törvényesíteni magát. Ám a törvényeket csakis szabályos eszközökkel lehet megváltoztatni, tiszteletben tartva a társadalom többségét, nincs helyük a törvényteleneknek. Rajoy többször felszólította a függetlenségpártiakat, hogy térjenek vissza a törvényes útra. Rajoy az üzenet felolvasása után azonnal távozott a sajtószobából.

Miközben Rajoy rövid üzenetét olvasta a La Moncloa-palotában, Barcelonában több tízezren tüntettek, Madrid történelmi terén, a Puerta del Solon pedig már össze is verekedtek a szélsőjobb és szélsőbaloldali tüntetők több csoportban.

A tüntetők egymás táborát sértegető politikai rigmusokat kiabáltak, amelyek rég letűnt időket idéztek. A spontán tüntetések azután kezdődtek Barcelonában, hogy a csendőrség őrizetbe vette a referendum több szervezőjét, a katalán kormányzat összesen 14 magas rangú beosztottját, hármukat már szabadlábra is helyezték. A csendőrség megtalálta a jövő vasárnapra tervezett választási iratok és dokumentumok többségét, többek között kilencmillió szavazócédulát.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A csendőrök jártak a radikális, antikapitalista Népi Egység Jelöltje (CUP) nevű párt székhelyén is, ott is lefoglaltak sok dokumentumot, majd órákon keresztül néztek farkasszemet a párt híveivel a székházat védő szimpatizánsok és a csendőrök. Carles Puigdemont, a katalán kormány elnöke rendkívüli ülést tartott a referendumot szervezők őrizetbe vétele után, majd közölte, hogy nem lép vissza, és Madrid agressziójának tartja az eddigi intézkedéseket. Sőt ő is azzal vádolta Rajoyt, hogy átlépte a tiltott határt a totalitárius rendszereket idéző lépéseivel és a demokrácia szégyenének nevezte a madridi kormányfőt.

A Madrid és Barcelona közötti konfliktus egyáltalán nem új keletű, és az elmúlt 150 év alatt már háromszor kerestek rá megoldást, kétszer sikertelenül. 2003 végén az általános választások kampányának hevében a katalán autonómia bővítésére tett ígéretet az akkori ellenzéki szocialista párt (PSOE). Aztán amikor a szocialisták valóban kormányra kerültek a madridi pályaudvari merényletek utáni (2004. március 11.) választásokon, megkezdődött az 1980-ban életbe lépett első katalán autonóm statútum bővítése. 2006 folyamán a katalán és a madridi parlament is elfogadta az új tartományi alapszabályzatot, és életbe is lépett a katalóniai népszavazás után. De mivel a mostani kormányzó párt, a Néppárt (PP), már 2006-ban is ellenezte a bővítést (ellenzékként) – mert például több kényes helyen tartalmazta a (katalán) nemzet szót -, ezért az alkotmánybíróság négy év halogatás után 2010. június 28-án még a második Rodríguez Zapatero-kormány idején visszanyeste a legtöbb érdemi bővítést.

A felháborodás nyomán a mérsékelt katalán nacionalisták 7 év szünet után visszakerültek az országrész élére, és két évig tartó puhatolózás után 2012. szeptember 27-én Artur Mas váratlanul belekezdett az akkor még önrendelkezési folyamatnak nevezett programba. Több szarvashibát elkövetett, ezért hiába került be a közbeszédbe az addig látványosan került függetlenség szó, se Mas, se a mostani tartományelnök, Carles Puigdemont nem tudta elérni öt év alatt, hogy az önállóság híveinek aránya végre meghaladja a számukra kívánatos 50 százalékot.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.