Élet a Haian tájfun után

2014. április 13., vasárnap 09:33, frissítve: vasárnap 11:01

Öt hónappal a Haian (vagy ahogyan a helyiek hívták: a Yolanda) tájfun pusztítása után újra megérkeztem a Fülöp-szigetekre, hogy megnézzem, hol tartanak az újjáépítésben. A térség központjában, Cebuban az volt a fő hír, hogy a város polgármestere elnézést kért azért, mert harminc darab iPad Airt osztott ki a városháza dolgozóinak. Állítása szerint az alkalmazottak nem azért kapták, hogy Candy Crusht játszanak rajta. A hírből úgy tűnt, legalább a politikusok túl vannak a tavaly novemberi tájfun sokkján.

Taclobanba érkezve kiderült, a villanyszolgáltatás egy hónapja állt helyre, vezetékes víz hellyel-közzel van, netkapcsolat alig. Szerencsére elmúlt a szörnyű bűz, a halottakat eltemették, a romokat nagyrészt eltakarították, az épületek újjáépítése elkezdődött. Az eltűnteket még keresik – közel kétezer ember sorsáról nem tudnak, a hivatalosan is halottnak nyilvánítottak száma pedig 6201 fő.

Legutóbbi látogatásomkor, a tájfun után ebbe az autóbusz-megállóba pakolták be a pokrócokba csavart holttesteket
Legutóbbi látogatásomkor, a tájfun után ebbe az autóbusz-megállóba pakolták be a pokrócokba csavart holttesteket
Fotó: Lukács Csaba / Magyar Nemzet

A Baptista Szeretetszolgálat munkatársaként vagyok jelen, és mivel a nagy nemzetközi szervezetek megrohanták a várost (az utóbbi évek legmediatizáltabb természeti csapása volt a tavaly novemberi), mi a várostól tizenöt kilométerre lévő kis falut, San Antoniót keressük fel. Itt az óvoda komolyan megsérült, az általános iskola egyik épülete pedig a földdel vált egyenlővé. Egy ideiglenesen felhúzott sátorban fejezték be a tanévet a diákok (utoljára a Who Am I, vagyis Ki vagyok én? című keresztény éneket tanulták a töröletlen tábla szerint), most van a nyári szünet.

Iskolabejárat. Ennyi maradt San Antonio település általános iskolájából Taclobantól 15 kilométerre. Egyelőre nincs pénz az újjáépítésre. Egyébként a Fülöp-Szigetek gyönyörű, de a vihar a fákat is megborotválta
Iskolabejárat. Ennyi maradt San Antonio település általános iskolájából Taclobantól 15 kilométerre. Egyelőre nincs pénz az újjáépítésre. Egyébként a Fülöp-Szigetek gyönyörű, de a vihar a fákat is megborotválta
Fotó: Lukács Csaba / Magyar Nemzet

Az udvar lebetonozott részén rizst szárítanak, mellette ágyások készülnek – a kormány húsz pezó, vagyis száztíz forint értékben vetőmagvakat ad (padlizsán, paprika, zöldbab és tök termesztésére), mert azt gondolják, hogy a növényekkel való foglalatosság segít feldolgozni a traumákat. A jövendőbeli termést egyenlő arányban fogják szétosztani a családok között. Elképzelhetetlenül szegény vidéken vagyunk, a házak tulajdonképpen négy karó köré erősített farost- vagy bádoglemezek. Itt is megvalósult az, amit nálunk a modern benzinkutak tudnak (melyek az üzemanyag-árusítás mellett egyszerre gyorséttermek és kisboltok is), csak más léptékben, hiszen egy áruval teli kalyiba mellett főz valaki, és egy oszlopra erősített polcon literes kólásüvegekben benzint is árul.

Full szervíz: kisbolt, gyorsétterem és benzinkút Taclobantól 15 kilométerre, egy kis faluban. Figyelemre méltó a kólásüvegek újrahasznosítása (bal oldalon): a benzinkútnál ötven pezóért megvásárolt benzint (250 Ft) 65 pezóért, literenként adják el
Full szervíz: kisbolt, gyorsétterem és benzinkút Taclobantól 15 kilométerre, egy kis faluban. Figyelemre méltó a kólásüvegek újrahasznosítása (bal oldalon): a benzinkútnál ötven pezóért megvásárolt benzint (250 Ft) 65 pezóért, literenként adják el
Fotó: Lukács Csaba / Magyar Nemzet

Másnap Tacloban nyomornegyedeit járjuk, hogy a tragédia idején megtalált gyerekek nyomára leljünk. Ezek nem mindegyike árva, csak elkeveredtek a szüleik a tájfun idején – zömük most már megtalálta a családját, vagy befogadták őket életben maradt rokonaik. Közülük sokat támogatnak havi háromezer forinttal Magyarországról: a Baptista Szeretetszolgálat szimbolikus örökbefogadási programjára, a Fogadj örökbe! kezdeményezésre több mint ezerkétszáz magyar támogató jelentkezett. Ketten cipősdoboznyi ajándékot is összeraktak. A nyomornegyedben csoda történik, a rengeteg család még több gyereke között megtaláljuk a hatéves Maricart, aki nem hisz a szemének: a dobozokból fehér menyasszonyi ruhás szőke baba kerül elő. A tizenöt esztendős Marissa viszont rengeteg csokoládét és édességet kap a kecskeméti családtól. Felbecsülhetetlen kincsek ezek az európai szemmel nehezen elképzelhető szegénységben.

Csak az épületeken látszik Yolanda pusztítása, százötven nap alatt a természet benőtte a tájsebeket. A hatóságok húszpezós (100 forintos) értékű zöldségmagos csomagokat osztogattak az embereknek, hogy kertészkedéssel felejtsék el a borzalmakat
Csak az épületeken látszik Yolanda pusztítása, százötven nap alatt a természet benőtte a tájsebeket. A hatóságok húszpezós (100 forintos) értékű zöldségmagos csomagokat osztogattak az embereknek, hogy kertészkedéssel felejtsék el a borzalmakat
Fotó: Lukács Csaba / Magyar Nemzet

Közben a szeretetszolgálat helyi és magyar munkatársai bemutatót tartanak a nyomoregyed lakóinak: vedreket fúrnak ki, kerámiaszűrős betéteket erősítenek hozzájuk, így családi víztisztító-berendezéseket kapnak a rászorulók, akiknek eddig nem jutott tiszta ivóvíz.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
Fotó: Lukács Csaba / Magyar Nemzet

„Eddig százötven ilyen szűrőberendezést osztottunk ki” – mondja Szilágyi Béla alelnök, aki arról is beszámolt, hogy decemberben amerikai baptistákkal közösen több hétig üzemeltettek a városban egy ipari szűrőberendezést is, amivel napi több köbméternyi tiszta vizet tudtak kiosztani a lakosságnak. Nem akarják kihagyni az ajándékozásból a többi gyereket sem: kettős sorba rendezik őket, és mindenki kap egy csokoládét.

Oktatás. A Baptista Szeretetszolgálat magyar és helyi (Fülöp-szigeteki) munkatársai elmagyarázzák a Yolanda tájfun áldozatainak a kerámiaszűrős családi víztisztító-berendezés használatát
Oktatás. A Baptista Szeretetszolgálat magyar és helyi (Fülöp-szigeteki) munkatársai elmagyarázzák a Yolanda tájfun áldozatainak a kerámiaszűrős családi víztisztító-berendezés használatát
Fotó: Lukács Csaba / Magyar Nemzet

Amikor kimegyünk a területről, akkor látom meg a kormány által kitett feliratot: No Build Zone, vagyis építésre nem használható terület. A tenger ugyanis túl közel van, így bármikor jöhet újabb hullám – kicsit arrébb még ott van az Eva Jocelyn nevű tengerjáró hajó, melyet jó kétszáz méternyire bedobott a partra a hullám. A tiltás ellenére a bádogváros pillanatok alatt újjáépült – valahol lakni kell.

Forrás: Magyar Nemzet

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.