Életveszélyes játék átkelni a két Korea közti határon

Ruzsbaczky Zoltán

Ruzsbaczky Zoltán

2017. november 14., kedd 17:33, frissítve: kedd 19:03

Szögesdrótok, őrtornyok, taposóaknák, több tízezer katona mind a két oldalon – nem véletlenül nevezik a világ legszigorúbban őrzött határának a két Koreát elválasztó korridort, amin hétfőn egy északi katonának valahogy mégiscsak sikerült őrségből megszökve átlépnie. A katonára nem kevesebb, mint negyven lövést adtak le, ötször el is találták – a karján és a vállán – de túlélte az akciót. A „határ” maga egyébként egy 250 kilométer hosszúságú, és 4 kilométer szélességű sáv, ebben található a találkozók lebonyolítására alkalmas (és egyébként turistalátványosságként funkcionáló) Közös Biztonsági Térség (Joint Security Area, JSA) – a szökött északi katona itt teljesített szolgálatot. 

A katona sebesülése azonban jól megmutatja, hogy az Észak-Koreát elhagyni vágyók miért nem használják szinte soha dezertáláshoz a két, elszakított országrész közötti közvetlen határt. Ha a mostani szökevény nem éppen itt teljesített volna szolgálatot, valószínűleg ő maga sem próbálta volna meg az átkelést. Azok, akik egy jobb élet reményében hagynák el a Kim Dzsongun által irányított remeteállamot, az esetek túlnyomó részében a Kínával közös határt próbálják meg átlépni. Bár ez sem volt soha egyszerű – tekintve, hogy át kell valahogy kelni a Jalu határfolyón –, az utóbbi időben a hírek szerint meg is szigorodott az ellenőrzés.

 
Turisták átnéznek a kommunista vezetésű Észak-Koreába a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet közelében, a Padzsu környékén fekvő Imdzsingakból 2017. július 17-én
Fotó: Dzson Hon Kjun / MTI
 

Idén eddig nagyjából 780 dezertőr érkezett Dél-Koreába, ez némileg kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában, ám arról semmi információnk nincs, hogy hányan próbálkoztak sikertelenül a szökéssel. Merthogy a tiltott határátlépés veszélyes műfaj, akit ugyanis elkapnak, könnyen egy munkatáborban, súlyosabb esetben a kivégzőosztag előtt találhatja magát. És akkor még nem beszéltünk azokról a pletykákról, melyek szerint – ha sikerült is átjutni – a határhoz közel élő kínai bűnözők sok esetben kihasználják az érkező észak-koreai nincstelenek rászorultságát, és megalázó munkára, a fiatal nőket sok esetben szexrabszolgaságra kényszerítik.

A nyilvánvaló nehézségek ellenére azonban a legtöbben így is a kínai határnál próbálkoznak. Szöul szerint jelenleg 30 ezer exészaki él a Koreai-félsziget kapitalista felén, sokuk Kína után még Délkelet-Ázsiát is útba kényszerül ejteni, mielőtt megérkezne hozzájuk. Ám megpróbáltatásaiknak itt még nincs vége: az érkezőket kihallgatják, a déliek ugyanis értelemszerűen megpróbálják megakadályozni a kémek esetleges beszivárgását. Alaposan kikérdezik őket a határátlépés okairól, a hátrahagyott életkörülményeikről, és számos háttérellenőrzést is végeznek. Az adott eset támasztotta kihívás mértékétől függően a kihallgatási procedúra egy héttől nagyjából egy hónapig tarthat.

 
A két Koreát elválasztó határ észak-koreai oldala (j) a panmindzsoni demilitarizált övezet közelében fekvő Padzsuban 2013. április 10-én
Fotó: Lukács Csaba / MTI
 

Aki ezeken a körökön sikeresen átmegy, bekerül egy letelepítési programba, segítséget kap a kormánytól, sőt, nonprofit szervezetektől is, az érkezőkkel legtöbb esetben pszichológusok és önkéntesek is foglalkoznak. Rengetegnek közülük ugyanis nehéz feldolgozni azt a brutális bánásmódot, amiben a kevésbé szerencsések északon részesültek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az exkatonák helyzete természetesen különlegesnek tekinthető a dezertőrök között. Az összesen 30 ezer menekült 2,6 százalékát teszik ki, ami nem is tűnik olyan kevésnek, ám hozzá kell tenni, hogy az egészségügyileg alkalmas észak-koreaiaknak odahaza hosszú éveket kell eltölteniük sorkatonaként. Bár értelemszerűen Szöul mindezt nem hirdeti öles betűkkel, elképzelhető, hogy tőlük olyan információkat kaphatnak az észak-koreai hadseregről, amihez egy egyszerű közember nem férhet hozzá. Vannak katonák, akiknek pedig elemi érdekük az együttműködés, hiszen odahaza minden hidat felégettek maguk mögött: egy 2012-es szökevény például (aki szintén a dél-koreai határon kelt át) meggyilkolta a közvetlen felettesét is a dezertálás sikere érdekében. Ráadásul a Kim-rezsim keze messzire elér, a diktátor féltestvérét, a szintén emigrált Kim Dzsongnamot idén februárban Malajziában gyilkolták meg.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.15.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.