Ellenzék: Oroszország kérdésében sincs egyetértés

2018. április 7., szombat 07:06, frissítve: szombat 10:50

A választási kampányban szinte alig esett szó a külpolitikáról, pedig a pártoknak van víziójuk erről a területről. A Fidesz–KDNP pártszövetségnek nincsen programja, így csupán a parlamentbe jutásra esélyes ellenzéki pártok külpolitikai és nemzetpolitikai terveit tudtuk áttekinteni.

A fő tanulság, hogy a külhoni magyarokat mindenki fontosnak tartja,

de nyilvánvalóan eltérően kezelnék őket a jövőben, ugyanakkor a külföldön élő magyarok kérdését nem mindenki taglalta a külpolitikai fejezetben. Mindegyik párt elkötelezett az EU és a NATO mellett, Oroszország kérdésében azonban nem teljes az egyetértés. Geopolitikai léptékekben egy kivétellel nem nagyon gondolkodnak az ellenzéki pártok, de a tágabban vett térség – a Balti-tengertől a Balkán-félszigetig – együttműködésében igen. Lássuk, konkrétan mit terveznek a külpolitika és nemzetpolitika terén az ellenzéki pártok.

Meglepődtünk, mennyire semmitmondó a Magyar Szocialista Párt programja ezen a területen. A mindössze huszonnégy oldalas kis füzetecske egyetlen oldalt szán a külpolitikára, de annak legalább háromnegyede azzal foglalkozik, hogy miként vélekednek az elmúlt nyolc év e téren mutatott teljesítményéről. Elismételték az unalomig ismert frázist a kormány nemzetközi elszigeteltségéről, amely persze nem teljesen igaz, hiszen sorozatosan járnak Budapestre fontos államok vezető politikusai, ahogy a külgazdasági és külügyminiszter is sok helyre ellátogat.

A szocialisták egyetlen olyan gondolattal rukkoltak elő, amelyet programként lehet értelmezni:

közelednének az unió magországaihoz, illetve mélyítenék az európai integrációt – arról azonban nincsen szó, hogyan tervezik ezt.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az MSZP szövetségese, a miniszterelnök-jelöltet is kölcsönadó Párbeszéd sokkal kiforrottabb gondolatokkal rukkolt elő. Ők is az integráció mélyítését szeretnék, és erre konkrét terveik is vannak az uniós ügyészséghez való csatlakozás, az európai minimálbér és az EU-s alapjövedelem képében. Emellett intézményrendszeri reformban is gondolkodnak annak ellenére, hogy népszerűségük egy százalék körül van: közvetlenül választott képviselőkre és vezetőkre ruháznák át az európai politikai hatalmat.

A szocialistákkal korábban megegyezett Demokratikus Koalíció választási füzetkéjében szinte egy szó sincs a külpolitikáról, de a 2017-ben közzétett Sokak Magyarországa című dokumentumban egészen komplex külpolitikai programot tettek le az asztalra. Ugyan ők is az elszigeteltség és rossz nemzetközi megítélés szokásos témakörével indítottak, a továbbiakban komoly ötletekkel rukkoltak elő. Támogatják az unió bővítését, amennyiben a tagjelöltek minden előírásnak megfelelnek, és az EU ellenőrzi a „demokratikus kritériumok érvényesülését”, ennek hiányában pedig szankcionál. Az egykor Vlagyimir Putyint otthonába invitáló Gyurcsány Ferenc pártja markánsan oroszellenes – „Európa és Magyarország tényleges ellenfeleként” említi a program Oroszországot –, pedig e dokumentum jóval a Szkripal-ügy kirobbanása előtt lett nyilvános. A DK elutasítja a paksi atomerőmű-beruházást, kivizsgálná a Fidesz és a Jobbik orosz kapcsolatait, és felszámolná a hazai szélsőjobboldali csoportokat, amelyek orosz finanszírozással működnek. Nyilván az oroszok tekintetében, de külön kiemelik a balti államokat, amelyeket érő bármilyen nyomásgyakorlást elfogadhatatlannak tart a párt. A DK erősítené a V4-ek együttműködését, de olyan „gazdasági-kulturális térség létrehozását” támogatják, amelyben Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország, Szlovénia és Észak-Itália szerepelne. A keleti nyitást is megtartanák, emellett

a külhoni magyarok tekintetében is folytatnák a jelenlegi kormány tevékenységét – sőt, autonómiájukat is támogatnák –, egy komoly különbséggel: megfosztanák őket a választójogtól.

A nyugatra kivándorolt magyarok csupán két mondatot kaptak a DK programjában, ahogy a kormány, úgy Gyurcsányék is hazacsábítanák őket.

A Demokratikus Koalícióhoz hasonlóan kiáll a balti országok mellett a Lehet Más a Politika is, amely elkötelezett a NATO és az EU mellett, valamint szintén erősítené az együttműködést a visegrádi négyeken túl más – nem részletezett – közép-európai országokkal is. A többé-kevésbé összeszedett külpolitikai program nagy erénye, hogy geopolitikai kérdések kapcsán is tesz releváns megállapításokat, például azt, hogy meg kell őrizni Európa világpolitikai befolyását. Az EU kapcsán ők is az integráció mélyítése mellett állnak ki, de csak bizonyos területeken. A Párbeszédhez hasonlóan az LMP is szeretne uniós minimálbért, emellett összehangolná a tagállamok adópolitikáját és munkajogi szabályait. A közös határvédelem és védelmi politika megteremtésének szükségessége mellett érvelnek, megerősítenék a hadsereget és a terrorizmus ellen munkálkodó erőket.

Az LMP külpolitikáját áthatják a környezetvédelmi megfontolások

– Sólyom László volt köztársasági elnökre is utalnak e téren –, részben emiatt sem támogatják a Paks II.-t. A nemzetpolitikára külön fejezetet szánt az LMP, de igazából nem lett volna rá szükség, mert az ott megjelenő programpontok többsége semmitmondó és evidens. Ugyanakkor fontos, hogy ők is támogatják a külhoni magyarok autonómiatörekvéseit, a kettős állampolgárságot pedig a nemzeti közösség összetartozását erősítő eszköznek tekintik.

A Jobbik külpolitikai koncepciója nagyon rövid, alig több mint fél oldal, amelyben szintén kiemelik a balti országokat, valamint a Balkánt is, emellett arról szól, milyen viszonyra törekednének az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal – utóbbival megengedőbbek a többi ellenzéki pártnál. Tetten érhető a néppártosodás a programban is, hiszen négy éve még ráfizetéses EU-tagságról, egyoldalú euroatlantizmusról és Izrael-barát külpolitikáról írtak – utóbbi kettővel leszámolt volna akkor a Jobbik, az uniós tagságról pedig népszavazást tartott volna.

E gondolatokat mára kilúgozták a programból, amelynek külpolitikai részét a négy évvel ezelőttihez hasonlóan most is főleg Gyöngyösi Márton alakította ki.

A mostani programban szerepel nemzetpolitikai alfejezet, ebben egy a külpolitikainál jóval kidolgozottabb, minden részletre kiterjedő koncepciót találhatunk. A legfontosabb tervezett intézkedés a Jobbik részéről az, hogy nemzetpolitikai minisztériumot hozna létre, amely nemcsak a külhoniakkal, hanem a külföldön élő magyarokkal, a magyarországi nemzeti kisebbségekkel, illetve a határon inneni és túli civil szervezetekkel is foglalkozna. E téren minden fideszes intézményt és eljárást átvilágítanának, de a külhoniak támogatási intézményrendszerén alapvetően nem változtatnának.

Fontos részlet továbbá, hogy csak abban az esetben támogatják Szerbia és Ukrajna európai integrációját, amennyiben a felek biztosítják az ott élő magyarok számára a lehető legszélesebb körű autonómiát. A program szót ejt arról is, hogy fel kell készülni Trianon centenáriumának környező országokban várható megünneplésére, valamint az is kiemelendő, hogy a program alapján a Jobbik tárgyalna Szlovákiával a Benes-dekrétumokról is. Kizárólag a Jobbik tett említést a brexitről, méghozzá olyan kontextusban, hogy támogatják a diaszpórában élő magyarokat szerzett jogaik megtartásában.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.04.07.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.