Elnapolták a feloszlatott katalán parlament elnökségi tagjainak meghallgatását

MTI

2017. november 2., csütörtök 12:37, frissítve: csütörtök 12:44

Elnapolta a spanyol legfelső bíróság a feloszlatott katalán parlament elnökségi tagjainak meghallgatását csütörtökön Madridban. Pablo Llarena bíró egy hét múlva, jövő hét csütörtökre idézte be újra a hat katalán politikust, hogy vallomást tegyenek – írja az MTI.

A halasztást a védőügyvédek kezdeményezték arra hivatkozva, hogy az idézést kevesebb mint huszonnégy órával ezelőtt kapták meg, amely nem volt elegendő az ügy tanulmányozására és a felkészülésre.

Xavier Melero ügyvéd az épületből távozva újságíróknak elmondta: a bíróság elrendelte az érintettek rendőrségi megfigyelését is, ami azonban nem fizikai követést jelent, hanem azt, hogy folyamatosan, bármikor elérhetőnek kell lenniük a hatóságok számára telefonon a következő egy hétben. Az ügyvéd véleménye szerint azokra nézve, akik megjelentek most a bíróságon, káros következményekkel járhat, hogy Carles Puigdemont leváltott katalán elnök nem tett eleget az idézésnek, ráadásul külföldön, Belgiumban tartózkodik.

A bíróság épületénél, a tárgyalás kezdete előtt spanyol egységpárti tüntetők és a katalán függetlenséget támogatók csoportja is megjelent. Több be nem idézett katalán függetlenségpárt politikus utazott Madridba, hogy személyes jelenlétével fejezze ki támogatását, ahogy a katalán pártok spanyol parlamenti képviselői közül is megjelentek néhányan.

A legfelső bíróság tárgyalásával egyszerre a madridi központi büntetőbíróságon is tárgyalás kezdődött, ahol kilenc volt katalán kormánytag jelent meg, eleget téve az idézésnek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A spanyol sajtóban megjelent legfrissebb információk szerint a hiányzók, Carles Puigdemont és kormányának további négy tagja Brüsszelben tartózkodik. Puigdemont belga ügyvédje kezdeményezte a spanyol bíróságnál, hogy ügyfele videokonferencián tehessen vallomást.

José Manuel Maza spanyol főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt a volt katalán kormány, valamint a barcelonai parlament elnökségének tagjai ellen.

„Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével, október 27-én” – hangsúlyozta a főügyész.

Kedden Carles Puigdemont azt mondta, nem kér politikai menedéket Belgiumban. Hozzátette: az ügyüknek semmi köze a belga politikához, kifejezetten Brüsszelbe, „Európa szívébe” jöttek, hogy felhívják a figyelmet Katalónia problémájára. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy addig fognak maradni, amíg szükségesnek tartják, a helyzet ugyanis folyamatosan változik, a belga fővárosban pedig inkább biztosítva látják a jogaikat. „Nem illegálisan vagyunk itt. Európai polgárok vagyunk, mozgásszabadság van” – jelentette ki.

„Azért jöttünk ide, hogy elkerüljük a konfrontációt, amelyre talán sor került volna, ha Barcelonában maradunk” – fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azonnal vissza fognak térni Katalóniába, amint „világos biztosítékokat” kapnak a spanyol hatóságoktól a tisztességes eljárásra és az igazságos bánásmódra.

Ismeretes, a katalán parlament függetlenségpárti többsége pénteken támogatta azt a javaslatot, amely kimondta a Katalán Köztársaság mint független, demokratikus és szociális állam létrejöttét, és jóváhagyta az alkotmányozási folyamat megindítását. A titkos szavazáson az indítványt 70 képviselő támogatta igen szavazattal, 10-en voksoltak ellene, 2-en pedig üres papírt dobtak a szavazóurnába. A katalán parlamentnek 135 képviselője van, vagyis 53-an nem vettek részt a szavazásban, de az abszolút többség így is megvolt.

Nem sokkal később a spanyol szenátus megszavazta azt az intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkelyére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előre hozott helyi parlamenti választás megrendezését tartalmazza. A madridi kormány előterjesztését a jelen lévő 262 szenátorból 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és 1 képviselő tartózkodott a voksolásnál.

Katalóniában október 1-jén rendeztek népszavazást a függetlenségről. Ezt a spanyol kormány alkotmányellenesnek minősítette, és rendőri erővel igyekezett megakadályozni – a civileket bántalmazó csendőrök képei bejárták a világot. A referendumon alacsony, 43 százalékos részvétel mellett nagy többséggel győztek a függetlenségpártiak. Ennek megfelelően a barcelonai parlamentben október 10-én Carles Puigdemont deklarálta a függetlenséget, de fel is függesztette a végrehajtását, párbeszédre szólítva fel a spanyol kormányt.

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Tarlós István úgy látja, nem feltétlenül kell a mobil gát a Rómaira

Budapest főpolgármestere szerint rendben van a 3-as metró felújítása, és kitart a Fidesz támogatása mellett. Interjú.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.