Emmanuel Macron megreformálná Európát

2017. szeptember 26., kedd 20:42, frissítve: szerda 11:43

Újjá kell alapítanunk az európai projektet az emberekkel és az emberekért – mondta keddi, az Európai Unió reformjával kapcsolatos programbeszédében Emmanuel Macron francia elnök. Mint mondta, „hagytuk, hogy elterjedjen az a gondolat, hogy Európa egy tehetetlen bürokrácia. Nem tettünk javaslatokat, pedig Brüsszel mi vagyunk minden pillanatban”. A politikus – aki mozgalmához minden tagállamban szövetségeseket keres – egy közös „európai beavatkozási erő”, „közös védelmi költségvetés” és „közös doktrína” létrehozását javasolta. A további központosítás jegyében továbbá felállítana egy európai hírszerzési akadémiát, egy európai terrorelhárítási ügyészséget és egy, a természeti katasztrófák esetén bevethető közös polgári szolgálatot.

Macron másrészt viszont egy többsebességes EU képét festette fel, mikor azt javasolta, hogy az eurózónának saját költségvetésre és pénzügyminiszterre van szüksége. Mint mondta, csökkenteni kell a munkanélküliséget, amely minden ötödik európai fiatalt érint. Hozzátette, az euróövezettel kapcsolatos javaslatai nem arra irányulnak, „hogy megoldják egyik vagy másik ország költségvetési problémáit”. A francia elnök európai szintű adó létrehozását vetette fel a pénzügyi tranzakciókra, aminek teljes bevételét az oktatásra, az egészségügyre és az energetikai átmenetre épülő fejlesztési politikára fordítaná. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden üdvözölte Macron reformjavaslatait.

 
Macron a Sorbonne egyetemen tartotta beszédét
Fotó: ludovic MARIN / AFP
 

A francia elnöknek ugyanakkor odahaza is akad megoldandó feladata. Emmanuel Macron már megválasztása előtt azt a vállalást tette, hogy hazájában új munkahelyeket teremt, és ennek a nagy csomagnak a része a kiküldetéses gyakorlat megrendszabályozása, szigorú keretek közé szorítása, hatósági monitorozása. Ennek érdekében találkozott egy sor közép-európai ország vezetőjével. Mint azt megírtuk, még októberben megegyezést akar tető alá hozni az EU többi 27 tagállamával arról, hogy 12 hónap legyen az a türelmi idő, ami után a fogadó államban használatos járulékokat és adót kellene fizetnie a munkáltatónak. Vagyis számítása szerint így majd hazamennek a keleti munkavállalók.

Kiskapu

A nyugati uniós országokban pár hetet, hónapot, maximum egy évet dolgozó, úgynevezett kiküldött munkavállaló abban tér el a vendégmunkástól, hogy míg ez utóbbi a fogadó ország társadalombiztosítási rendszerébe fizet be, az ottani járulékokat fizeti, az előbbi (vagy annak munkáltatója) félig megkerülve mindezt viszont a küldő országban honos adókat és járulékokat fizeti. Ezzel a módszerrel a francia, német, a belga építési vállalkozók, feldolgozóipari, idegenforgalmi cégek hatalmas előnyre tesznek szert versenytársaikkal szemben, hiszen így akár 30-50 százalékos megtakarítással is munkaerőhöz lehet jutni. A nagy találmány ebben az, hogy egységes uniós piac lévén a gyakorlat teljesen legális, sőt külön uniós direktíva szabályozza a munkavállalás e formáját. De már évekkel ezelőtt látszott, hogy baj lesz belőle, ezért is javasolta az Európai Bizottság 2016-ban a kiküldött munkavállalói direktíva (posted workers directive – PWD) felülvizsgálatát. (K.Á.)

Ám más baj is akad a kiküldetéssel, nem csak az, ami Emmanuel Macronnak fáj. Egyrészt az, hogy bár a francia államfő szakértői a magyar kormány tisztviselőivel egyeztetnek a kompromisszumos megoldásról, Párizsnak nem a magyar, hanem legfőképp a lengyel kiküldött munkások száma a fájó. Míg a magyarok 2100, a lengyelek 55 000 munkást küldtek ki a franciákhoz 2015-ben. Viszont Varsót jogállami jogsértésekre hivatkozva most épp elszigeteli az unió nyugati fele, Macron jobb híján Budapesten keresztül akarja átvinni akaratát. De másfelől nézve sem tisztább a kép, az Európai Bizottság szerint Franciaország 2015-ben 177 674 kiküldött munkást fogadott, de 139 040-et küldött más országokba. Igaz, az éllovas tényleg Lengyelország 463 ezer munkással, de 52 százalékuk a szomszédos Németországban landol. Vagyis nagyon csekély hatása lehet egy uniós megegyezésnek, nem ez fogja rendbe vágni a 10 százalékos munkanélküliséggel küzdő francia gazdaságot. Arról, hogy melyik tagállam hova mennyi munkást küld, az Európai Bizottság vezet kimutatást itt.

https://mno.hu/kulfold/jofiu-lett-orban-macron-szemeben-2417609?utm_source=feed&utm_medium=rss

Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet szakértője egy, az interneten is elérhető előadásában már emlékeztetett rá, Jean-Claude Juncker hiába áll ki az ugyanannyi munkáért ugyanannyi bér elve mellett, az unióban mindig lesznek magas és alacsony bérszínvonalú országok. Ráadásul a munkapiacot, a versenyszabadságot egyáltalán nem a kiküldetéses munkások torzítják, nem ők szorítják le a béreket, hanem a termékek szabad áramoltatása, a termelési kapacitások keleti tagállamokba vagy unión kívülre áthelyezése. Hiszen ebben az esetben csak annyi a különbség, hogy nem a munkás utazik az elvégzendő munkához, hanem a termelési pont, az üzem költözik a munkáshoz. 

A kiküldetéses munkások témaköre politikailag jól eladható, a bevándorlás negatív hatásai közül sok minden vetíthető ki rájuk és a vendégmunkásokra. Sajnos persze sok a bizonyítható visszaélés is a foglalkoztatás e formájával. Természetesen sok a 2 millió kiküldetéses munkás, ám mégis aprócska, 0,9 százalékát teszik ki a teljes uniós munkapiacnak. Mindazonáltal népszerű foglalkoztatási forma, 2010-től folyamatosan emelkedik a kiküldetéses munkavállalók száma, a bővülés hét év alatt 41,3 százalékos volt. A legnagyobb küldő ország az említett Lengyelország (22,8 százalékos részesedéssel), utána Németország (11,7) és Franciaország (6,9 százalék) következik. A legnagyobb felvevő országok pedig Németország, Franciaország és Belgium 28, 12 és 10,5 százalékkal. Még több adat a témában itt

Juncker üdvözli Macron javaslatait

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden üdvözölte Emmanuel Macron francia államfő reformjavaslatait, hangsúlyozva, hogy az Európai Uniónak bátorságra van szüksége a továbblépéshez. A brüsszeli testület elnöke azt írta Twitter-üzenetében, hogy Macron víziója rendkívül európai, kiemelve, hogy egységesebb, erősebb, demokratikusabb Európára van szükség. Juncker emellett kiemelte: nyílt vitát kell folytatni az EU újraalapítását célzó elképzelések mindegyikéről, az Egyesült Királyság 2019-ben várható kilépése után pedig döntésre kell jutni a követendő irányról. Martin Selmayr, a bizottság elnökének kabinetfőnöke arról számolt be a Twitteren, hogy az uniós vezetők decemberi csúcsértekezletén meg fogják vitatni Macron mai és Juncker korábbi reformelképzeléseit.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.27.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.