Észak-Koreát nem törték meg a szankciók, gazdasága növekszik

Buzna Viktor

Buzna Viktor

2017. augusztus 11., péntek 08:32, frissítve: péntek 15:12

Egyhangúlag egyetértettek a lapunknak nyilatkozó szakértők abban, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei által Észak-Koreával szemben alkalmazott szankciós politika nem érte el a célját. A térséggel foglalkozó szakemberek véleményét azután kérdeztük meg, hogy bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt hét végén elfogadta az észak-koreai atomprogram megállítására összeállított új szankciós csomagot, a legutóbbi napok eseményeiből kiderült, Phenjan nem riadt meg. Annak ellenére, hogy miként arra Csao Ming-hao (Zhao Minghao) kínai biztonságpolitikai szakértő, a The Project Syndicate angol nyelvű véleményportál publicistája felhívta figyelmünket: ezzel Észak-Korea teljes, hárommilliárd dolláros exportjának mintegy harmadától esik el. Az új szabályozást ugyanis az ázsiai diktatúrával intenzívebb gazdasági kapcsolatot fenntartó Oroszország és Kína is elfogadta – emlékeztetett Csao Ming-hao. Hozzátette: a szankciók részben tiltják az észak-koreai szén, acél, grafit és tengeri élelmiszerek importját, illetve nem engedik, hogy az aláíró országok észak-koreai munkaerőt alkalmazzanak. – Ahogyan azonban az elmúlt napok eseményei mutatják, a szankciók nem épp hatásosak – mondta megkeresésünkre a szakértő.

Tegnap ugyanis folytatódott az Észak-Korea és az Egyesült Államok között zajló adok-kapok, a két ország mind pontosabb elemeket közölt az egymás elpusztítását célzó terveikről. Az apró részleteiben nyilvánosságra hozott, ezáltal egyre kevéssé komolyan vehető katonai műveleti tervekről először Észak-Korea számolt be. Miután a szerdán megjelent sajtóhírekből még csak az derült ki, hogy az ázsiai diktatúra az Egyesült Államokhoz tartozó csendes-óceáni sziget, Guam megtámadását célozza, csütörtökön már egyebek mellett a kilőtt rakéták konkrét útvonaláról is tájékozódhattunk.

A KCNA észak-koreai állami médiának nyilatkozott a Koreai Néphadsereg egyik tábornoka, aki közölte: a közép-hatótávolságú Hvaszong–12 rakéták Japán felett repülnek majd el, s haladnak tovább a csendes-óceáni támaszpont felé. A rakéták 3356,7 kilométer hosszú pályát futnak majd be, amihez 1065 másodpercre lesz szükségük, és Guamtól 30-40 kilométerre csapódnak be az óceánba. Phenjan egyébként állami hírügynökségén keresztül külön reagált Donald Trump amerikai elnök keddi kirohanásaira.

Az Egyesült Államok vezetője több Twitter-üzenetben fenyegette meg az atomtámadás lehetőségét meglebegtető Észak-Koreát. Többek között azt üzente Phenjannak, ha nem áll le a fenyegetőzéssel, „olyan tűzzel és haraggal” szembesülnek majd, „amilyet nem látott a világ”. A KCNA a csütörtöki jelentésében „zagyvaságok tömkelegének” nevezte Trump fenyegetését. Izgalmas részletekkel szolgált az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon is. Magas rangú katonai tisztségviselők az NBC hírműsorának elárulták, hogy a tervek szerint Guamról induló B–1B stratégiai bombázók képeznék a csapásmérő erő gerincét, és a műveletet további harci repülőgépekkel, valamint műholdakkal és drónokkal támogatnák. – Trump kijelentései arra utalnak, hogy az Egyesült Államok kész harcba menni Észak-Koreával szemben – folytatta Csao Ming-hao. Szerinte ugyanakkor az Egyesült Államok elnöke nincs tisztában ennek következményeivel. Trump ugyanis ezzel azt is elismeri, hogy nem sikerül dűlőre jutnia Kínával a helyzet közös, békés megoldásán, és a szakértő szerint ezért az Egyesült Államok egyre agresszívebben lép fel Kínával szemben is.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: az Észak-Korea elleni szankciós politikában az Egyesült Államok engedett Kína és Oroszország javára. – Eredetileg az Észak-Koreába irányuló olajexportot is tiltotta volna a csomag, ezt azonban a Phenjannal lojális, vele kereskedő két szomszédos ország kivetette a szövegből – mondta Csoma. A tanszékvezető szerint a legnagyobb probléma, hogy a hét végén elfogadott csomag kijátszható. – Az Észak-Korea bányászati termékeire vonatkozó tilalom betartását a kínai és orosz határ mentén fekvő különleges gazdasági övezetben a nemzetközi közösség aligha képes ellenőrizni – folytatta. Az úgynevezett Raszon gazdasági övezetben működő vegyesvállalatokon keresztül ugyanis Kínába és Oroszországba közvetlenül juthatnak el az észak-koreai termékek. De hasonlóan kijátszhatók Csoma Mózes szerint az észak-koreai munkavállalók alkalmazását tiltó rendelkezések is. – Számos észak-koreai munkás dolgozik építkezéseken Oroszországban, illetve kínai gyárakban, ezek a külföldön dolgozó munkások jelentős valutabevételt jelentenek az észak-koreai rezsim számára – folytatta az ELTE tanszékvezetője.

Szerinte ugyanakkor nehezen képzelhető el, hogy ezeket a munkásokat a nemzetközi közösség eredményesen ki tudja szűrni. – Le kell számolni azokkal az illúziókkal, hogy Észak-Korea az ötvenes évek hadikommunizmusának állapotában ragadt – válaszolta Csoma, amikor arról kérdeztük, hogyan képes a phenjani rezsim a fokozódó gazdasági nyomás ellenére eredményeket produkálni. A Reuters a napokban közölt cikket a jelenségről, a brit hírügynökség szerint az észak-koreai gazdaság az elmúlt tizenhét évben soha nem látott gyorsasággal növekszik. A dél-koreai jegybank adatai szerint északi szomszédjuk gazdasága 3,9 százalékkal nőtt 2016-ban, a cikk szerint épp az atomprogramnak köszönhetően. A katonai eszközök részegységei gyártásának ugyanis a Reutersnek nyilatkozó dél-koreai szakemberek szerint gazdaságélénkítő hatása van.

Csoma Mózes lapunknak elmondta, Észak-Koreában a 2000-es évek elejétől egyfajta primitív kapitalizmus működik: miközben a vidéki területeken ellátási nehézségekkel küzdenek, a mára megtűrt feketepiacokon szinte bármi beszerezhető. – A rezsim haszonélvezőinek gyerekei közben külföldön tanulhatnak – mondta az ELTE tanszékvezetője. Sokan folytatnak tanulmányokat Oroszországban és Kínában, a felsőbb körök pedig akár nyugat-európai magánegyetemekre is bekerülnek. Csoma Mózes szerint ennek köszönheti a rezsim például az atomprogramjához szükséges tudást, de a nyugati behatás érződik egyre fejlettebb és a gyakorlatban is hatékonynak mutatkozó kommunikációs technikájukon is. – Ahogy a Guam megtámadását beharangozó provokációból is látszik, Phenjan pontosan tudja, mikor és mit kell mondani ahhoz, hogy a lehető legnagyobb hatást váltsa ki – folytatta. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok és Észak-Korea között az 1990-es évek óta zajlik az adok-kapok, az elmúlt időkben azonban Phenjan látványos sikereket ér el a nemzetközi hírfolyam befolyásolása terén.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.11.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.