Felmérés Katalóniában: nem lennének többségben a „Katalán Köztársaság” hívei

MTI

2017. október 29., vasárnap 13:13, frissítve: vasárnap 13:13

Nem szereznének többséget a katalán parlamentben a függetlenségi pártok, ha most rendeznének előre hozott választásokat az autonóm közösségben – derült ki az El Mundo című napilap vasárnapi számában megjelent felmérésből.

A Sigma Dos közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint a szavazatok 42,5 százalékát kapnák meg a választóktól a Katalónia Spanyolországtól való elszakadását támogató pártok. Ez pedig legfeljebb 65 képviselői helyet jelentene számukra a 135 tagú törvényhozásban, amelyben 68 mandátum kell a többséghez.

Az Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT), a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) és a Népi Egység (CUP) a 2015 őszén tartott legutóbbi katalán parlamenti választásokon együttesen 47,7 százalékos támogatást nyert, amely 72 mandátumot ért.

A felmérés szerint a Spanyolország egységét támogató, eddig ellenzékben lévő pártokra most 43,4 százalék szavazna, két éve 39,1 százalék támogatta őket.

A választásokat a függetlenségi ERC nyerné 26,4 százalékos támogatással, második helyen a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt végezne 19,6 százalékkal. Harmadik helyen jutna a katalán parlamentbe a Katalán Szocialista Párt (PSC) a voksok 15,1 százalékával, negyedik lenne a függetlenségi PdeCat 9,8 százalékkal.

A Sigma Dos felmérését október 23. és 26. között végezte, tehát még az előtt, hogy a helyi parlament pénteken megszavazta a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot. A spanyol kormányfő pedig még aznap, a spanyol szenátustól kapott felhatalmazás alapján feloszlatta a katalán kormányt és a katalán parlamentet, továbbá kiírta az előre hozott választásokat Katalóniában december 21-ére.

A megkérdezettek 52 százaléka szerint a jelenlegi helyzet legjobb megoldását az előre hozott választások megrendezése jelenti – derült ki a Metroscopia közvélemény-kutató cég felméréséből, amelyet szintén még a barcelonai és madridi döntések előtt, október 24-én végzett Katalóniában.

Az El País című napilap vasárnapi számában megjelent kutatásban a válaszadók 43 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen.

A felmérésben rákérdeztek egyebek mellett az identitásra is: 46 százalék vallotta magát legalább annyira katalánnak, mint spanyolnak. A megkérdezettek 25 százaléka inkább katalánnak tartja magát, mint spanyolnak, 19 százalék csak katalánnak, 5 inkább spanyolnak, mint katalánnak és 3 százalék pedig csak spanyolnak.

Kiélezett a helyzet 

Szabó Barnabást, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértőjét arról kérdezték az M1 csatornán vasárnap, hogy demokratikus ellenállásra szólított fel Carles Puigdemont eddigi katalán elnök, akinek menesztését péntek este jelentette be a spanyol miniszterelnök. A szakértő kiemelte: elbocsátották a rendőrség vezetőjét, akit a függetlenségpártiakhoz húzónak találtak, és ez egyelőre minden konfliktus nélkül megtörtént.

Jelezte: a katalán függetlenségpárti erők szeretnék fenntartani azt a képet, hogy ők békés átmenetet szeretnének, nem folyamodnak erőszakhoz. Az lehet az egyetlen kérdés, hogy a helyi katalán rendőrségnek lennének-e olyan csoportjai, amelyek nem mozdulnak el a függetlenségpárti kormány mellől – fűzte hozzá.

Ismertette: a spanyol kormány jogi szinten megkezdte a katalán közigazgatási, kormányzati, rendészeti feladatok átvételét, ezért egyfajta duplikáció valósulhat meg, a függetlenségpártiak „elméletileg” a helyükön maradnak, nem veszik tudomásul az elmozdításukat. Megjegyezte: a szenátus felhatalmazása alapján a spanyol miniszterelnök-helyettes felelős elvileg a legfelsőbb szinten a katalán autonóm tartomány irányításáért.

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Tarlós István úgy látja, nem feltétlenül kell a mobil gát a Rómaira

Budapest főpolgármestere szerint rendben van a 3-as metró felújítása, és kitart a Fidesz támogatása mellett. Interjú.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.