Felvidéki magyar EP-képviselő: A magyar kormány ellenséget formál az unióból

Nagy József a Magyarországgal kapcsolatos félelmeiről, Fico politikájáról és a Kuciak-gyilkosságról

2018. március 13., kedd 21:35, frissítve: szerda 07:29

Szlovákiát képviseli, de nem szavaz Magyarország ellen Brüsszelben. Úgy tartja, a Magyar-, illetve Lengyelország elleni uniós eljárások ellentétes hatást váltanak ki, és csak a magyar és a lengyel kormány jár jól. Nagy József, a szlovákiai Most-Híd által delegált európai parlamenti képviselő szerint az uniós intézményrendszeren belül sokkal hatékonyabban lehet a kisebbségi jogokért harcolni, mint aláírásgyűjtéssel. A politikus Ján Kuciak szlovák újságíró meggyilkolása kapcsán úgy véli: az olaszok, akik a háttérben állhatnak, manipulálják a közbeszerzéseket.

– Miért nem volt egyetértés a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd között a magyar kisebbség jogainak megerősítését célzó uniós polgári kezdeményezés aláírásgyűjtését illetően, amelyet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) koordinál?
– Az egész úgy kezdődött, hogy a FUEN kiemelt, egyedüli partnereket keresett meg az akcióhoz, vagyis az MKP-t. Szlovákiában simán össze lehetne gyűjteni 200 ezer aláírást, de az MKP azt mondja, nekik elég az 50 ezer… Az egészre annyira ráült az MKP, hogy lehetetlen volt segítő módon melléállni.

– A Híd azért gyűjt aláírásokat?
– A Híd nem volt bekapcsolva, vagyis inkább a kezdetektől ki volt zárva ebből a kezdeményezésből. Ennek ellenére a médiában kiálltunk az akció mellett. Azt gondoljuk, leghatékonyabban az interneten lehet kitölteni az íveket, ezért nincsenek aláírásgyűjtő aktivistáink. Viszont a járási szervezeteinktől lehet is kérni, és itt le is lehet adni az aláíróíveket, ezeket továbbítjuk a szervezőknek.

– A Most-Híd nem azért nem exponálta magát az ügyben, mert a kormánykoalíció tagja?
– Ahhoz ennek nincs semmi köze. Úgy gondolom, nagyon hatékonyan védjük a kisebbségi érdekeket, olyan dolgokat értünk el ezzel a nagyon fura koalícióval, amilyet eddig jobboldali formációkkal nem lehetett. Hadd említsem a végre magyar nyelven kikerülő vasúti táblák ügyét vagy a kulturális támogatások összegének duplájára emelését, fixálását.

– A gyűjtés pedig jó alkalom lett volna valami közös magyar kisebbségi minimum megtalálására…
– Pontosan, csakhogy az akciót gagyi kampánycélokra használják ki. Én viszont közel két évet dolgoztam az Európa Tanácsban egy kisebbségügyi jelentésen, egyébként Kalmár Ferenccel, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős jelenlegi miniszteri biztosával együtt. Ezt európai parlamenti képviselővé válva vittem tovább. Most tartunk ott, hogy irányelvtervezetet fogunk benyújtani az európai kisebbségi minimum elvéről. Tehát azt, amit az MKP aláírásgyűjtéssel szeretne üzenni az embereknek, azt jogi úton is el lehet érni. Az Európai Bizottság ráadásul még érvényes számú aláírás birtokában sem kötelezhető arra, hogy érdemben foglalkozzon az üggyel, legfeljebb határozatot fogad el. A bizottság vagy azt fogja mondani, hogy a kisebbségek ügye tagállami hatáskör, vagy azt, hogy nincs rá politikai fogadókészség.

– Ezzel azt mondja, hogy hiábavaló az egész gyűjtés?
– Nem hiábavaló, de a bizottságot ilyen módszerrel nem lehet kényszeríteni, kötelezni a cselekvésre. Viszont ha az EP többsége, tehát, mondjuk, négyszáz ember megszavazza a most készülő, év végére benyújtandó javaslatomat, az azt jelenti, hogy összesen 300 millió embert képviselő EP-politikust sikerült meggyőzni a kisebbségvédelem fontosságáról. A polgári kezdeményezéshez képest a parlamenti döntést nagyon is komolyan veszi a bizottság, mert konkrét nyomás van rajta, hogy cselekedjen. Az érdekképviseletnek ez a módja azért is hatékonyabb, mert így a bizottság konkrét, az EP által elfogadott joganyagot kap.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– Ön az EP jogállamiság betartását is figyelő LIBE szlovákiai tagja. Magyarként hogy szemléli a Magyarországgal kapcsolatos, nem túl pozitív hangulatot?
– Nekem a számítógépen alapbeállítás a magyar, az összes parlamenti anyagot így kapom. Sajnálom, hogy ez történik az országgal. Azt látom, a magyar kormány nem reagál megfelelően a kritikára, hanem ellenséget formál az unióból. De ezt nem lehet a végtelenségig fokozni. Ha olyan érveket használ a magyar kormány, amelyek évekre meghatározzák az EU-ról való gondolkodást, akkor ne csodálkozzunk, ha jön egy még nagyobb szájú valaki, és azt mondja, lépjünk ki. Szlovákiai magyarként nekem pedig nem mindegy, hogy Magyarország esetleg oda jut, ahova Nagy-Britannia. Én a sajtószabadság kérdésének főként azt a részét látom, hogy a Híd egyszerűen nem kerülhet be a magyar közszolgálati televízió műsorába. Történhet bármi, úgy tűnik, mintha nem létezne a munkánk.

– Komolyan tart attól, hogy Magyarország kilép az unióból?
– Szlovákiában Ficóék nemzeti vonalat visznek, de nem hergelik az embereket az unió ellen.

– De nem válthat ki ellentétes hatást a LIBE-jelentés?
– Most már többről szól a játszma. Arról, hogy az unió hatékony-e, vagy impotens. Mármint képes-e betartatni a közösségi játékszabályokat. De hogy lássuk, az EP mégiscsak elvi síkon mozog, én például nem szavaztam meg a lengyelek elleni, hetes cikkely szerinti eljárás megindítását. Mert azt gondolom, igen szavazatunkkal többet használtunk volna a PiS-kormánynak, mint azoknak az alapelveknek, amelyeket meg akarunk védeni. Mert mi történik? Hazamennek a pofonnal, és ők lesznek a hősök.

– Akkor Magyarország ellen sem fog szavazni…
– Pontosan. Már volt rá példa, hogy nem támogattam a magyarok elleni döntést. Mert így pont azok az erők erősítenék az unió ellenes kampányt, amelyek nem akarják. Örülök, hogy Szlovákia nem vesz részt a hangulatkeltésben.

– A szlovák újságíró meggyilkolásával kapcsolatban nem gondolja, hogy az uniós pénzek kifizetésével valami rendszerszinten nincs rendben Szlovákiában?
– Az olaszok, akik a gyilkosság mögött állhatnak, a közbeszerzéseket manipulálják. Ha pedig ez történik, a miniszter fejre állhat, akkor is alá kell írni a szerződést, mert papíron minden rendben van. Ha viszont nem írja alá, bíróságra adják az ügyet. A közbeszerzési törvény reformja miatt viszont a manipulációt, a személyre szabott kiírást jobban ki lehet zárni.

– Na de Ján Kuciak nem csupán manipulációról, kiépített érdekhálózatról írt, arról, hogy mindenki benne van abban, hogy ne beszéljen felfelé, mi történik helyben…
s– Nagyon sok pénzt azért nem tudunk lehívni, mert a szereplőknek sokszor nincs ehhez merszük. Az olaszokkal szemben bizony erről van szó. Millió ügy áll bíróságon, a versenytársak egymást blokkolják beadványaikkal. Iskolafejlesztésre épp ilyenek miatt nem sikerült lehívni 28 millió eurót. De százmilliókról is szó lehet, mert folyamatosan járnak le a határidők, de a beszállítót, a nyertest nem tudják kiválasztani a bírósági ügyek miatt. És vannak cégek, amelyek abból élnek, hogy folyamatosan feljelentgetnek, és zsarolják a rendes beszállítót, hogy addig nem vonják vissza a keresetet, ameddig nem ad nekik százalékot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.13.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.