Fokozódó harc a lengyelek körül

2018. március 2., péntek 10:00, frissítve: péntek 11:02

A várakozásoknak megfelelően nagy szavazattöbbséggel adta áldását az Európai Parlament a Lengyelországgal szemben megindított, az uniós szerződés 7. cikkén alapuló eljárásra. Miközben lengyel oldalon példa nélküli beavatkozásról beszélnek egy tagállam belső viszonyaiba, az EP képviselőinek egy része a politikai szabadságjogok sorozatos varsói megsértéséről beszél.

Az eljárást, aminek végén Lengyelország akár a szavazati jogát is elveszítheti, tavaly indították meg, miután Varsó az uniós vélemények szerint megsértette a bíróságok függetlenségét, változtatott a bírák kinevezésének rendjén, nagyon leegyszerűsítve teret adott a pártpolitikai érdekek érvényesítésének. Bár Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerdán elmondta, hogy még a napokban meg fogják küldeni a válaszukat Brüsszelnek, és célzott rá, hogy nem kívánnak változtatni a kifogásolt törvényeken. A lengyelek már korábban egyértelművé tették, hogy a reformra szükséges lépésként tekintenek. Mateusz Morawiecki miniszterelnök nemrég arról beszélt, szükség van a változtatásokra, hogy az igazságszolgáltatásuk tisztességesebbé és tárgyilagosabbá váljon.

Persze mindez már nem csak az igazságszolgáltatásról szól, Brüsszel régóta kritizálja a 2015-ben felállt lengyel kormány intézkedéseit. Ilyen volt például a menekültek szétosztására hivatott kvótarendszer elutasítása vagy az irányított térnyerés a lengyel médiában – az állami hirdetési pénzek a baráti sajtóhoz vándoroltak, a külföldi tulajdonosokat pedig megpróbálják kiszorítani. Ráadásul míg a sokszor szintén renitensnek tűnő magyar kormány legtöbbször képes érdemi párbeszédre az unió fórumain, több ellentmondásos intézkedésével kapcsolatban pedig részleges visszavonulót is fújt, Varsó sok esetben nem hallgatott a brüsszeli kritikákra.

Sokan egyébként azt sejtették a múlt év végi kormányzati átalakítás – a kabinet felét lecserélték, új lett a miniszterelnök és a külügyminiszter is – mögött, hogy a kormány szebbik, tárgyalóképesebbik arcát fogja mutatni Brüsszel felé.

Az EP mostani szavazása ugyanakkor korántsem garancia arra, hogy Varsónak valóban szankciókkal kellene szembenéznie. Az eljárás még nem ért véget, meghallgatják majd a lengyel kormány álláspontját is, arról pedig, hogy valóban sérült a jogállamiság, végső soron a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsnak egyhangú határozatot kell hoznia.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Éppen emiatt volna még korai a lengyel kormány vereségéről beszélni. Emlékezhetünk rá, hogy a magyar parlament az Orbán-kabinet számtalan, Varsót támogató megnyilvánulása után éppen a múlt héten fogadott el állásfoglalást arról, hogy Magyarország az uniós színtéren kiáll a lengyelek mellett. Márpedig ha egyetlen ország is vétót emel a tanácsban, semmi nem lesz az eljárásból. A jelen lévő fideszesek egyébként csütörtökön sem szavazták meg az EP határozatát.

A magyar vétóra ugyanakkor a lengyel kormánynak így is nagy szüksége van, jól jelzi mindezt, hogy tavaly év végi beiktatása után Mateusz Morawiecki első külföldi útja Orbán Viktorhoz vezetett, Budapestre.

Sőt, a varsói diplomácia közeléből úgy értesültünk, hogy a lengyel kormány számításai szerint az eljárás nem fog eljutni a végső stádiumig. Úgy kalkulálnak, akár még kompromisszumot is köthetnek Brüsszellel – erre van jogi lehetőség –, ha pedig szavazásra kerül sor, nemcsak Magyarország vétóját veszik készpénznek, de szerintük több más tagállam sem megy bele a büntetésbe. Dalia Grybauskaite litván elnök például február közepén nyíltan beszélt arról: országa ellenzi, hogy az unió nyomást gyakoroljon Lengyelországra, és nem támogatja, hogy Varsót megfosszák szavazati jogától az Európai Tanácsban. Sok országnak nem érdeke, hogy az EU precedenst teremtsen, korábban ugyanis a 7. cikk szerinti eljárást még sosem élesítették egyetlen tagállam ellen sem.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.02.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.