Hátrébb léphet térségünktől Kína

MN

2018. március 14., szerda 10:40, frissítve: szerda 11:44

Kína azt fontolgatja, hogy a 16 kelet-közép-európai állam és Kína tavaly novemberi budapesti találkozója után idén már hátrébb lépne az úgynevezett 16+1 együttműködéstől – írta három meg nem nevezett uniós forrásra hivatkozva a Reuters. A hírügynökségnek nyilatkozó diplomaták szerint Pekingben már az is felmerült, hogy a 2018-as, Bulgáriába tervezett csúcsot elhalasszák, és az évenkénti tárgyalásokat ritkítsák kétévenkéntire. Az ügyre rálátó források úgy tudják, hogy a váltás oka elsősorban az, hogy Brüsszelben és Berlinben rossz szemmel néznek a kínai közeledésre, továbbá Peking elégedetlen a kelet-európai üzletek tempójával is. Az egyik diplomata rámutatott, hogy a 16+1 együttműködés persze nem fog megszűnni, mert az effajta kezdeményezéseket nem szokták csak úgy leállítani, de a formátuma megváltozhat, és inkább a kétoldalú kapcsolatokra fókuszálhat a jövőben. Egy másik pedig úgy értesült, hogy a legfelsőbb kínai körökben az a döntés született, hogy vissza kell fogni a csúcstalálkozóból, mert az árt a Pekingről alkotott képnek, és a tágabb értelemben vett kínai érdekeknek Európában.

A hírek felröppenése után nem sokkal viszont már tagadta az értesüléseket a kínai külügyminisztérium szóvivője. Lu Kang elmondta, hogy ő nem hallott arról, hogy kihátrálnának a csúcsból, vagy elhalasztanák azt, ellenkezőleg, tudomása szerint gőzerővel zajlanak a találkozó előkészületei. A szóvivő egyúttal sikeresnek nevezte az előző tárgyalásokat és az együttműködést a térséggel. A Reuters kereste az ügyben a szófiai kormányt is, amely azonban csak annyit válaszolt, hogy az év első felében egyelőre az uniós elnökség lebonyolításával van elfoglalva, így a következő 16+1-es találkozó időpontját sem tűzték ki.

Mint azt lapunk már a novemberi budapesti találkozó idején megírta, Peking lelkesedése már korábban alábbhagyott, ezért például nem is akartak túl nagy hírverést a találkozónak. Az Európai Unióban ugyanis sokan úgy tekintenek a 16+1 együttműködésre, hogy az trójai faló, és attól félnek, hogy a kínai tőkeáramlás miatt az érintett tagállamok függőségi viszonyba kerülhetnek. Ez pedig akár befolyással lehetne vagy a közös ügyekben, például a kereskedelemben, vagy a dél-kínai-tengeri konfliktusban hozott döntésekre. Nem véletlen, hogy Angela Merkel német kancellár február végi találkozóján Aleksandar Vucic szerb elnökkel ugyancsak arra figyelmeztetett a Budapest–Belgrád-vasútvonal és a kínai–kelet-közép-európai együttműködés kapcsán, hogy önmagában nem tilos unión kívüli országokat megbízni infrastruktúrafejlesztéssel, de ügyelni kell a közös Kína-politikára, különben szétsodródna az EU. Kínának viszont egyszerűen nem ér annyit a térség, hogy emiatt kockáztassa kapcsolatait az egész Európai Unióval.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.