Hidegháborús hangulat Európában

Zord Gábor László

2017. szeptember 14., csütörtök 10:04, frissítve: csütörtök 10:51

Hivatalosan csütörtökön veszi kezdetét Belaruszban és Oroszország nyugati területein, köztük a kalinyingrádi exklávéban az orosz–fehérorosz Zapad (Nyugat) hadgyakorlat. Az egy héten át zajló – a felkészüléssel, át-, majd visszacsoportosítással együtt viszont több hetet felölelő – manőverek azért keltenek számottevő figyelmet, hidegháborút idéző pánikhangulatot az euroatlanti világban, mert a nyugati stratégiai főirányban ez Oroszország első ilyen, regionális gyakorlata az ukrajnai válság kezdete, a Krím annexiója óta. A NATO keleti szárnyán, különösen Lengyelországban és a Baltikumban márpedig attól tartanak, hogy ha Moszkva invázióra szánná el magát, akkor annak kezdetét, a nagyszabású csapatmozgásokat egy ilyen hadgyakorlatba „csomagolná”, hogy meglepetést érjen el.

Azonban épp a létszám az, aminek a tekintetében a legnagyobb ellentmondás mutatkozik a Zapad keleti és nyugati narratívája között. Míg a gyakorlat oroszlánrészének helyt adó Belarusz mintegy 13 ezer katonáról tesz említést, a Varsó és a baltiak félelmeit felkorbácsoló és nyilvánvalóan információs hadviselési céllal is keletkező nyugati nyilatkozatok szerint az orosz–belarusz erőfeszítésben részt vevők száma meghaladhatja a százezret is.

Mivel a hagyományos erők fegyverzetellenőrzési mechanizmusai az elmúlt években leépültek Európában, s a hivatalosan elismert létszámmal a Zapad nem is ellenőrzésköteles, nehéz objektív módon igazolni az állításokat. Arról nem is beszélve, hogy a szovjet-orosz katonai kultúrában a maszkirovka (megtévesztés) különösen hangsúlyos terület, legyen szó a saját erősségek vagy gyengeségek elfedéséről. Ezzel együtt, a minszki és moszkvai külföldi katonai attaséi testület meghívást kapott a rendezvényre, de úgy tudni, hogy csak a „fejeseknek” szóló mozzanatokra, amiből nehéz képet alkotniuk a gyakorlat egészéről.

 
Amitől igazán tartanak a NATO-ban: Iszkander-M hadműveleti-harcászati rakétarendszer
Fotó: Zord Gábor László / Magyar Nemzet
 

Ha az orosz–belarusz állítások az igazak, úgy a Zapadot nem lehet fenyegetésnek tekinteni. Hiszen a megerősített büdzséjű, korszerűsödő lengyel és baltikumi haderők, a rotációs amerikai nehéz dandár és a NATO szintén dandárnyi erőt képviselő, megerősített előretolt jelenléte (eFP) ezekben az országokban – hogy a honvédség jelenleg Észtországban lévő, nem szövetséges parancsnokság alatt álló lövészszázadáról ne is beszéljünk – bőven ellensúlyozni tud egy 13 ezres köteléket. Egyszerűen nem állnak fenn egy sikeres támadás létszámfölénybéli feltételei. Nem mellékes az sem, hogy az amerikai erőket épp most váltják (szerdától van érkezőben Gdanskba és Bremerhavenbe a második rotáció), azaz egy ideig mindkét dandár kéznél lesz az oroszok ellen.

 
Az orosz légideszant (VDV) és különleges (Specnaz) erők is előszeretettel használnak quadokat
Fotó: Zord Gábor László / Magyar Nemzet
 

Ha viszont a százezres verzió igaz, egy orosz támadásnak kétségtelenül nehéz lenne útját állni. Feltéve persze, hogy Moszkvában van ilyen szándék, amit még a legaktívabb keményvonalas atlantisták sem mernek bizton kijelenteni. A szíriai katonai sikereket, a NATO-tag Törökországgal való kokettálást, a nyugati szankciók korlátozott hatásosságát látva, most nagyon nehezen képzelhető el, hogy a Kreml miért is gondolna hasznosnak egy nyílt agressziót európai szomszédsága ellen.

A magyarországi amerikai páncélosokat is váltják. A szerdától kezdve Gdanskba, illetve Bremerhavenbe érkező texasi dandár állományából az 5-4 felderítő zászlóalj egyik százada fog Magyarországon állomásozni a „várpalotai gyakorló területen” – derült ki az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők közleményéből. Ez azt jelenti, hogy az Atlanti határozottság hadművelet (OAR) második váltásában is mintegy tucatnyi Bradley páncélozott felderítő harcjármű, illetve más kiszolgáló járművek települnek a hazánkba, közel kilenc hónapnyi időtartamra. Az első váltásban Tatán, majd a Bakonyban járt amerikaiakról itt olvashatnak. (Z. G.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.14.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.